3 PERCES OLVASÁSI IDŐ ZÖLD
A fenntarthatóság és a kibocsátáscsökkentés nem lassítja a gazdaságot, inkább lökést adhat a kelet-közép-európai országoknak, de még a klímaváltozás okozta károkat is csökkenthetik: friss elemzést juttatott el a Forbes.hu-hoz a brit Cambridge Econometrics kutatócég budapesti irodája, az ENSZ Glasgow-ban tartandó éghajlatváltozási konferenciája, a COP26 elé időzítve.
Az elemzés legfontosabb tanulsága:
a mi régiónk (a visegrádi négyek, kiegészülve Romániával) országai közül Magyarország profitálhat a legtöbbet abból, ha mihamarabb megkezdi a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését.
A Cambridge Econometrics szerint a klímaváltozás okozta fizikai károk mértéke nagyjából a globális átlag szerint alakulnak a térségben, csakhogy ezek az országok az átlagnál többet nyerhetnének dekarbonizációval. Ha késlekedünk, 2050-ig évi átlagosan akár 2,8 százalékos gazdasági növekedéstől eshetünk el. Emellett ha a klímaváltozás elleni globális erőfeszítések kevésnek bizonyulnak, a klímaváltozásból adódó fizikai károk akár éves gazdasági kibocsátásuk 3,3 százalékát is elérhetik.
A Cambridge Econometrics azt is állítja,
a hatékony kormányzati fellépést lassító hiedelmek gyakran alaptalanok. Mind az energia-szolgláltatásban, a szállítmányozásban és a közlekedésben gazdaságélénkítő hatású az áttérés az alacsony kibocsátású technológiákra, valamint mindez csökkenti a függést a fosszilis tüzelőanyagoktól.
„Modellszámításaink szerint a következő évtizedekben egyértelműen pozitív gazdasági hatása lehet annak, ha ezek az országok most kezdik meg az áttérést az alacsonyabb kibocsátásra. Ahol ezt aktívan és időben elkezdik, sokat nyerhetnek, a fosszilis tüzelőanyagok exportjára támaszkodó országok viszont a globális átalakulások vesztesei lesznek” – összegezte Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti ügyvezetője, akiről a Forbes 2020. októberi számában jelent meg portré.
„A gáz- és üzemanyagárak drasztikus növekedését tapasztaljuk nap mint nap, a világ vezetői a COP26 ENSZ klímacsúcsra készülnek – itt az idő, hogy a régió országai újragondolják a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseiket és felgyorsítsák a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését.
A térség számára ez most különösen jó lehetőség, mivel ezek az országok a globális átlaghoz képest jóval többet nyerhetnek a karbonsemlegesítéssel.”
A forgatókönyvek
A modellszámítások során két forgatókönyvvel dolgozott a Cambridge Econometrics.https://forbes.hu/zold/cambridge-econometrics-2021/?utm_source=Forbes+Espresso+h%C3%ADrlev%C3%A9l&utm_campaign=98cb0987c6-EMAIL_CAMPAIGN_5_19_2021_13_48_COPY_03&utm_medium=email&utm_term=0_5d6f550842-98cb0987c6-56945581&ct=t(N_COPY_03)
Basszus! Voltunk már éltanulók. ( a nagy szabadrablás, a privatizélés alatt)
„ZÖLDFORBES” ????? Oximoron
„A németek bezárták az atomerőműveiket, aztán most jajgatnak, hogy nincs stabil energiaellátásuk, mert a megújuló források nem tudnak megfelelő minőségű és mennyiségű áramot termelni. És nem is fognak, erősen úgy látszik. De van megoldásuk: vesznek energiát a francia atomerőművekből, meg építettek egy direkt csővezetéket a ruszkik felé, nem izgulnak már a gázellátás miatt.
Mi meg kapcsoljuk le a saját kapacitásainkat, mi? Ennyi a ballib: zárd be, rombold le, add el”
„A diagramok egyértelműen rámutatnak arra, hogy hiába vannak óriási beépített kapacitások, igazából a legfontosabb tényező a termelt energia mennyisége. Látható, hogy a német naperőművek a villamosenergia-termelést tekintve a tavalyi legrosszabb napjukon, a csúcson is csak 1115 MW-ot (a beépített teljesítmény 2,6 százaléka), de a legjobb májusi napon is csak 27 634 MW-ot (65 százaléka a beépített teljesítménynek) tudtak biztosítani. A napi átlagteljesítmények pedig ennél sokkal alacsonyabb értékre adódtak. Nagyon fontos azt is kiemelni, hogy például az adott termelési minimum napon a hagyományos erőművek (atom, szén és gáz) terhelése 44 440–52 190 MW között, a fogyasztás pedig 52 491–63 108 MW sávban mozgott. Mindez konkrétan azt jelenti, hogy az atom-, a szén- és a gázerőművek nélkül a német rendszer összeomlott volna, mivel nem tudta volna kielégíteni a német fogyasztókat.
A másik időjárásfüggő megújuló energiaforrás, a szél, amelynek intenzitása még inkább hektikusan változik Németországban (is). A szélerőművek „legrosszabb” napján csak 1506 MW, a „legjobb” napján pedig 36 101 MW volt a csúcsteljesítményük.
A szélerőművek legrosszabb napjához szintén érdemes egy-két tényt hozzátenni. Ezen a minimum napon a hagyományos erőművek terhelése (szén, gáz, atom) 38 560–53 580 MW között, a fogyasztás pedig 54 274–73 267 MW sávban mozgott. A korai órákban, hajnal kettő és reggel hét között azonban egy igazán kijózanító dolog történt: a naperőművek termelése 0 volt és a szélerőműveké is csupán 1 GW körül mozgott, miközben a német rendszernek ezen időszakban szüksége volt 1–2 GW importra is. Így ebben az időszakban többször előfordult, hogy az import nagysága magasabb volt, mint a nap- és szélerőművek összes termelése!
Mindez ismételten azt bizonyítja, hogy eleve lehetetlen és felelőtlenség lenne egy ország villamosenergia-ellátását kizárólag e két energiatermelési módra alapozni, hiszen hiába van a nagy beépített kapacitás, ha közben nem süt a nap, és a szél sem fúj eléggé.”
Ravasz ;
„Ami óriási probléma, mert eközben az ragadt meg az emberekben, hogy „Mi már mindent megcsináltunk. Mit akarnak még?”. Pedig az 1990-től számolt kibocsátás-csökkentésben zömében csak a szocialista nagyipar összeomlásából származó tételek szerepelnek, azoknak nem sok köze van a mai klímatervekhez.”
NEM SEMMI!
A mi dolgunk, hogy a számokkal a reális helyzetértékeléshez vigyük közelebb a döntéshozókat – legyenek azok akár cégek, akár városok. Romániában és Csehországban egy EU-s finanszírozású kutatási program partnereként azt modellezzük, hogy a fosszilis energiahordozók kivezetése ott helyben milyen hatásokkal jár. Hogyan fogja érinteni például a lokális munkaerőpiacot, milyen mechanizmusokkal lehet segíteni, és ennek feltételeit a kormányok és az EU hogyan teremthetné meg. Azért végzem szívesen ezt a munkát, mert hiszem, hogy ha a modellezés, a kutatás, a számítás és a bizonyítás azt hozza ki, hogy le kell állítani a szénerőműveket, és hogy szükséges és jó a szélfarmok számának, méretének növelése, akkor ezt a döntéshozók elfogadják. Mindezek mellett a helyi viszonyoknak megfelelő kommunikáció is elengedhetetlen. Például, ha a klímapolitika helyett az energiabiztonság a hangsúlyozott kulcsszó, azt már itthon is mindenki elfogadja.”
„profitálhatna”
szirénhangok