Jövőre kezdik építeni a BMW Group debreceni gyárának épületeit. Hogyan bukta Miskolc ezt a történetet?

A gyár helyszínén jelenleg is zajlanak a csapadékvíz-elvezető árkok, a vízvezetékek és a különböző infrastruktúra-berendezések telepítési munkálatai, valamint az energiaellátás, az utak és a parkolók kiépítése, hogy az épülő gyárból már az évtized közepén tisztán elektromos meghajtású autók kerülhessenek ki – írták.

A BMW Group építési és létesítmény-fejlesztési csapata 2022-ben számos nem technológiai jellegű épület felépítését helyezi előtérbe, így többek között a tervezési, minősítési és képzési feladatoknak, valamint a humánerőforrás- és menedzsment-funkcióknak otthont adó épületek is elkészülnek. Az olyan technológiai épületek felépítésére vonatkozó pályázati kiírásokat, mint például a présüzem, a szerkezetépítő részleg, a karosszériafényező műhely és az összeszerelő csarnok, az elkövetkező hónapokban nyitják meg – tették hozzá.

Michele Melchiorre, a BMW Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a közlemény szerint kijelentette: „a létesítményünket építő csapat és Debrecen városa kiváló munkát végez. Együttműködésünk a városvezetéssel és Magyarország kormányának képviselőivel rendkívül professzionális, minden megállapodásunk határidőre teljesült. Nagyon elégedett vagyok a telephelyünkön zajló építési munkálatok előrehaladásával is”.

A BMW Group a Neue Klasse modellgeneráció számára Debrecenben építi fel első gyárát, amelynek gyártósoráról az évtized közepétől olyan elektromos járművek gurulnak majd le, amelyeket a kezdetektől a kompromisszumoktól mentes, tisztán elektromos meghajtás sajátosságai szerint terveznek a mérnökök – írták.

Beszámoltak arról is, hogy a hamarosan kezdődő építési szakasz kapcsán újabb karrierlehetőségek nyílnak meg, elsősorban olyan munkaterületekkel a középpontban, mint például a humánerőforrás, a létesítményüzemeltetés, a pénzügy és a beszerzés.

Az álláslehetőségeket a BMW Group debreceni gyárának karrieroldalán (https://www.bmwgroup.jobs/hu/) teszik közzé.

Az egymilliárd eurót meghaladó beruházásból, a magyar kormány 12,3 milliárd forint támogatásával felépülő, 560 focipályának megfelelő területen megvalósuló leendő debreceni BMW-gyárban évente 150 ezer gépkocsit gyártanak majd, és több mint ezer új munkahelyet teremtenek.

Korábban írtuk:
Az elképzelés, hogy Kecskemét és Győr után itt is megvalósuljon egy munkahelyek ezreit létrehozó beruházás, korábban még egyáltalán nem tűnt elképzelhetetlennek.

2012-re datálható az első, igazán komoly reménysugár, amikor a német gazdasági lapok arról írtak, hogy a BMW Miskolcot is vizsgálja, mint lehetséges helyszínt az új gyárához. Kriza Ákos leköszönő polgármester akkor úgy látta, minden feltétel adott egy ilyen jelentős beruházáshoz: mind a terület, mind a szakképzett munkaerő, a szakképzés, vagyis mindazon kritériumok megvannak, amelyek a befektetőnek szükségesek.

A bizakodás jelei

Ezután hosszú csend következett, majd 2018 tavaszán újra szárnyra keltek a pletykák, mégpedig egy „titkos kormányrendelet” miatt. A Népszava írta meg, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány a Miskolchoz közeli Hernádnémetinél létrehozandó ipari telephely kialakításával kapcsolatos hatósági ügyeket.

A Miskolccal közös projektben a felekkel titoktartási szerződést írattak alá, így ennél többet nem lehetett megtudni.

Sokaknak eszébe jutott viszont az is, hogy 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök a Modern Városok Program keretében egy ezerhektáros ipari park kialakítását jelentette be. Vagyis, ebből már többen arra következtettek, hogy akár a BMW is állhat mindezek hátterében.

A pofon

Néhány hónappal később azonban jött a feketeleves, július 31-én derült ki, hogy a német autógyár nem Miskolcot, hanem Debrecent választotta az új beruházása helyszínéül. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be a nagy hírt, mármint a Debrecennek örömet jelentő nagy hírt.

Miskolc önkormányzata sietett gyorsan leszögezni, hogy a város az utolsó pillanatig versenyben volt.

Közleményük szerint örömmel tapasztalták, hogy a magas nemzetközi elvárásoknak, amelyek egy ilyen multiberuházáshoz szükségesek, Miskolc mindenben megfelelt. Egyet azonban kivéve. Ez az egy pedig éppen elég volt ahhoz, hogy a BMW máshol kezdje meg a munkát. A döntő indok – az önkormányzat közlése szerint – az volt, hogy a nemzetközi repülőteret a beruházók súlyponti feltételnek tartották, ez pedig Debrecen esetében adott volt.

A cég azzal indokolta a választását, hogy Debrecen infrastruktúrája, logisztikai kapcsolatai és a BMW meglévő beszállítói hálózatának elhelyezkedése miatt ideális helyszín az autógyártó csoport gyártókapacitásának bővítésére.

A környék szakképzett munkaereje szintén jelentős előny volt a helyszín kiválasztáskor, az ezer új gyári munkahely mellett egyébként számos új munkalehetőség lesz a beszállítóknál és egyéb szolgáltatóknál.

A lobbierő hiánya

Létezik azonban másféle értelmezés is. Varga Gergő, a DK térségi koordinátora például azt mondta a Népszavának, hogy a miskolci képviselők lobbiereje harmatgyenge, és olyan projekt előkészítésére költöttek el milliókat, amit végül elbukott a város.

Az MSZP-s Varga László a parlamentben kérdezte meg Orbán Viktortól, hogy ő próbálta-e a személyes kapcsolatait latba vetni Miskolc érdekében. A kormányfő a konkrét válasz helyett csak annyit mondott, hogy megérti, ha a magyar városok egymással versengenek a beruházásokért, de ebben az esetben nem Miskolc futott versenyt Debrecennel, hanem Magyarország Szlovákiával. (Korábban ugyanis szlovák városok is felmerültek lehetséges helyszínként.) Hozzátette: a kormány számára minden település egyformán fontos, több miskolci beruházás megvalósulásában segített személyesen.

A BMW egyébként több, mint egymilliárd euróért, vagyis több mint 320 milliárd forintért fejleszt majd Debrecenben, és már a beruházás elején több, mint ezer új munkahelyet hoz létre a hajdú-bihari megyeszékhelyre.