„Argentínában termesztett, Thaiföldön csomagolt és az USA-ban értékesített körtelekvár.
Örömmel szokták kiemelni például a szívószálat, mint a természet tönkrebaszója, de valljuk be őszintén sehol nincs ahhoz képest, mint amikor ezt a nyomorék körtét kétszer megutaztatják a világban.
Abba már bele sem merek gondolni, hogy milyen minőség lehet, ha még így is piti pénzért és haszonnal képesek eladni.
A környezetvédelem nem feltétlen ott kezdődik, hogy nem kérsz szívószálat. Persze, tök menő vagy, hogy képes vagy pohárból is inni, mint egy 1,5 éves. Sokkal menőbb, ha inkább olyan termékeket választasz, amiket nem kellett a fél világon átutaztatni, miközben mondjuk országhatáron belül is terem és elérhető.”
Vigyázz, mert összesértegeted a miskolci norvégalaposokat
Hja, kérem a profit, a munkabér….
„Milliókat keresünk a norvég lazacon
Avagy hogyan lett jó üzlet a behozatali hal feldolgozása?
2018. NOVEMBER 14
Egy évtizeddel ezelőtt a szerbiai halkivitel gyakorlatilag a „statisztikai hiba” szintjén mozgott. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) adatai szerint 2006-ban a halexport értéke 680 000 euró volt, tavaly viszont – a hazai statisztika szerint – elérte a 17,6 millió dollárt. Valójában főként a behozatali lazac és más szeletelt hal, valamint a tenger gyümölcseinek feldolgozásáról van szó, amit azután tovább adunk Olaszországba, Dániába, Franciaországba.
Az utóbbi egy évben látványos fejlődésnek indult a halfeldolgozás
A legnagyobb fagyasztotthal-szállítmányok Norvégiából, Spanyolországból, Vietnamból, valamint a térség országaiból érkeznek. A piac jó ismerői szerint úgy lettünk versenyképesek ebben a bizniszben, hogy nálunk olcsó a feldolgozóipari munkaerő.”
Nehogymán hazai.
jöjjön csak kaja messziről ellenőrizetlen a cemntgyár által fojtogatott ipar nélküli iparvárosba.
„A dioxin rákkeltő hatása a méreg behatását követő 10 év múltán is megnyilvánulhat. Ezt iparilag dioxinnal erősen szennyezett területek lakóinál figyelték meg. A vegyület mindkét nem esetében fehérvérűséget okoz, nőknél emellett gyakori az epehólyag és a máj rákos betegsége is.
A dioxin a méhen belül fejlődő magzatra sem ártalmatlan, képes áthatolni a méhlepényen és kiválasztódni az anyatejben is.
Hogyan kerülhet a dioxin táplálékainkba?
Az élő szervezetben a méreg a zsírszövetben rakódik le. Ez egyben azt is jelenti, hogy mennyisége a szervezetben idővel felhalmozódik, „akkumulálódik”. Különösen a húsban, tejtermékekben található, de mosatlan gyümölcs és zöldség is jelentős mennyiségeket tartalmazhat. A halak különösen nagy koncentrációban tudják felhalmozni a dioxint, szervezetük magas zsírtartalma miatt. A táplálékul szolgáló állatok a levegőszennyeződésből a takarmányba kerülő dioxinnal is mérgeződnek. A zsírszövetben folyamatosan felhalmozódik, ezért minél öregebb az állat, annál nagyobb a zsírszöveteinek dioxintartalma. A gyümölcsök és zöldségek szennyeződése alapos mosással eltávolítható, mert a vegyület nem jut be a növény szervezetébe.”