Az ősszel lehulló falevelek, elszáradt gallyak láttán sokan egyből lombseprűt és metszőollót ragadnak. Egyre többen vallják azonban azt, hogy erre nincs okvetlenül szükség: „A legfenntarthatóbb és a legjobb igazából az, ha ott hagyjuk a fa alatt a lehullott leveleit, és akkor azok táplálják a fát. Sokakat azonban zavar, meg tényleg van olyan kert, ahol egyszerűen útban vannak a lehulló levelek” – mutat rá Mohácsi Nusi, a zero waste termékeket kínáló Shamobags és a környezettudatos Shamo közösség alapítója. A kertben összehúzott és otthagyott avar ugyanis rejtekhelyként, téli menedékként és táplálékul is szolgálhat sok élőlénynek: így például a sünöknek, békáknak, gyíkoknak és különböző rovaroknak is amellett, hogy tápanyagot juttat vissza a talajba. „Nyilván lassabban bomlik el úgy az avar, ha ott hagyjuk a kertben, de akkor még mindig komposztálhatjuk is” – javasolja.
Ha már avar, akkor mindenképp ki kell térnünk a diófa levelére is. Mohácsi Nusi szerint is sokan úgy tudják, mérgező, ezért nem lehet együtt kezelni a többi fa lehulló leveleivel. „A diófa levelében vannak ún. allelokemikáliák, ezek a növekedést gátló, lassító vegyületek. Így igen, lassíthatják alapvetően a komposzt lebomlását” – mondja. Azonban az fontos, hogy friss állapotban vannak ezek a vegyületek a diófa levelében és gyökereiben, mire barnán a levél aláhull, már elenyésző a levélben megtalálható ilyen vegyület. Ráadásul vegyes lomb (vagyis más fák leveivel kevert) komposztálásánál már a lassabb lebomlás sem számottevő. „Ha mérgező lenne a diófa levele, a fű se nőne ki egy diófa alatt” – jegyzi meg.
Tapasztalatai szerint sokan dilemmáznak azon, hogy most akkor zöldebb-e megszabadulni az avartól, és elégetni, hiszen az elszállításnak, a zöld hulladékot gyűjtő zacskók gyártásának is van ökológiai lábnyoma. Mohácsi Nusi szerint a legfontosabb, hogy ne égessük el az avart, ez a legrosszabb, amit csak tehetünk: „Gondoljunk bele, hogy az égetéssel mennyi káros, szennyező anyagot juttatunk a levegőbe, ami nem csak kint rontja a levegőminőséget, de például nyitott, vagy rosszul záródó ablakoknál ezek a lakásokba is bejutnak” – emeli ki. „Sokan nem akarnak egyáltalán rosszat az égetéssel, csak nem gondolnak bele, hogy ennek mi a következménye” – teszi hozzá. Ezzel kapcsolatban ajánlja a Levegő Munkacsoport avarégetéssel kapcsolatos anyagát, amelyben nagyon pontosan azt is bemutatják, hogy az égetéssel milyen anyagok kerülnek a levegőbe és hogy már egy átlagos kupac avar égetése is milyen azonnali egészségügyi károkat (így például fejfájást, hányingert, szédülést) okoz.
Az avarégetést egyébként 2020-ban teljesen be akarta a magyar kormány tiltani, de a veszélyhelyzetre hivatkozva ezt végül az önkormányzatokra bízták. Számos szervezet és szakértő értetlenül állt a döntés előtt, az Európai Unió Bírósága pedig idén februárban el is ítélte Magyarországot, amiért nem tett eleget a levegőben található szállópor-koncentráció csökkentéséért – ehhez pedig az avar- és a hulladékégetés sokat hozzátesz.https://hvg.hu/zhvg/20211107_avar_komposzt_madaretetes