A klímaatlaszból az is kiderül, hogy a legtöbb G20-országban és az Európai Unióban az átlaghőmérséklet növekedésével, illetve invazív fajok terjedésével nőhet a szúnyogok által terjesztett dengue és zika vírusok, valamint a malária által jelentett kockázat.
Argentínában például az évszázad végéig a lakosság elméletileg 93 százaléka lehet kitéve a dengue vírus és 54-88 százalék a zika által jelentett kockázatnak, míg Japánban 2050-ig a lakosság 84 százalékát érintheti a dengue.
Az Európai Uniót illetően a kiadvány azzal számol, hogy az átlaghőmérséklet emelkedésének és az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) vektorfaj elmúlt évtizedekben való megjelenésének következtében 2050-ig az unió lakosságának 60-70 százaléka lehet kitéve a dengue vírussal való találkozás kockázatnak. Emellett a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben nőhet a szintén szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírussal való fertőződések száma, valamint a kullancsokhoz köthető megbetegedések mértéke is.
Nem elsősorban a felmelegedés befolyásolja majd a szúnyogok jelentette magyarországi fenyegetést
Amint Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont megbízott főigazgatója és a Szúnyogmonitor projekt vezető kutatója a Qubitnek elmondta, a jelentés európai szintű általánosításai tendenciózusan reálisak lehetnek, de komoly különbségek vannak az egyes országok közt. A biológus úgy látja, Magyarországon a dengue és zika vírusok által hordozott fenyegetettség viszonylag alacsony, azonban a nyugat-nílusi lázt okozó vírus, amit az őshonos Culex szúnyogok terjesztenek leginkább, közvetlenebb veszélyt jelent.
A kutató szerint a szúnyogok jelentette kockázat nem egyenes arányosan áll közvetlen kapcsolatban az átlaghőmérséklet emelkedésének mértékével, mivel a kérdéses kórokozókat elvben hordozni képes szúnyogfajok már elterjedtek Magyarországon, és szaporodásukhoz is adottak az optimális feltételek. A szakember szerint az inváziós szúnyogok terjedésére több, idővel változó környezeti tényező hat, amik közül egy a hőmérséklet emelkedése is, de a csapadékmennyiség ingadozása jelenleg fontosabbnak tűnik.
Garamszegi úgy véli, a Szúnyogmonitor és hozzá hasonló kezdeményezések segíthetnek meghatározni az invazív szúnyogok által jelentett fenyegetés reális mértékét azáltal, hogy azonosítják a rovarok által hordozott vírusokat. Emellett a kutató reményei szerint az invazív fajok terjedését elősegítő környezeti hatások is megérthetők lesznek, és kiderül, hogy a hőmérséklet emelkedése, a csapadékmennyiség változása vagy egyéb környezeti faktorok segítik-e inkább a szúnyogok terjedését.
Korábban európai és magyarországi szemszögből Kemenesi Gábor virológus is a szúnyogok által terjesztett kórokozók kockázataira és az invazív szúnyogfajok hazai követésének fontosságára hívta fel a figyelmet.https://qubit.hu/2021/11/11/megjelent-a-nagy-klimaatlasz-magyarorszagon-foleg-a-szunyogok-altal-terjesztett-virusoktol-lehet-tartani