A járműgyártásban is érdekelt német nagyvállalat várhatóan nem zár maga mögött túl sikeres évet, hiszen előbb a járványhelyzet, majd az alkatrészhiány okán fellépő vevői megrendelések visszaesése sújtja az iparágat. A járművillamossági készülékek és elektromos hajtások gyártásával foglalkozó miskolci egység ugyancsak volumencsökkentésre kényszerült.
Ennek ellenére a szakszervezeti követelés mértéke és a munkavállalói elvárás nem volt kevesebb, mint a koronavírus-válság előtti időszakban, hiszen a krízist nem csak a cégek, de a munkavállalók pénztárcája is jelentősen megérezte. A munkavállalók elvárásként a jövő évi minimálbér összegszerű emelésének a mértékét határozták meg, mely összességében teljesült – értékelt az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezetének (ÉTMOSz) vezetője. A Bosch eredetileg 6 százalékos bérajánlattal állt elő a bértömeg tekintetében, de ezt végül sikerült jelentősen feltornászni.
A megállapodás eredményeként a fizikai munkakörökben egységes 9 százalékos alapbéremelésen felül – egyéb plusz juttatások kifizetésével – további 5,5 százalékos bértömeg kerül átlagosan kifizetésre. Így összesen 14,5 százalékos bértömeg került felosztásra, ami szerinte a jelen gazdasági környezetben bizalomra ad okot. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Bosch alapbér tekintetében erős korlátokat állított, így került sor a jelenlegi csomag elfogadására.
A felek ezen felül megállapodtak, hogy amennyiben a jövő évi infláció a jelenlegi előrejelzéshez képest emelkedni fog, akkor év közben ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd – mondta az ÉTMOSz elnöke.
A beszállítók nem mernek megszorítani – mindenki a chiphiány végét várja
A magyarországi Bosch-csoporton belül a Robert Bosch Body System Kft. történt az első megállapodás, a hatvani üzemegységnél jelenleg is zajlanak a bértárgyalások, míg a maklári gyárban pénteken kezdődnek meg.
A chiphiány következtében leállásra kényszerülő autógyárak miatt a beszállítók – köztük a Bosch is – kénytelenek a termelést időszakosan szüneteltetni. Miskolcon is csökkentek a volumenek, gyakori a megrendelések lemondása, ezzel együtt még mindig jelentős a munkaerő fluktuációja.
Kozma szerint a termelés menete hektikussá, kiszámíthatatlanná vált, rendszeresek a műszaklemondások. Például előfordul olyan helyzet, amikor a munkavállalók rendszeresen 1-3 héten át dolgoznak, majd 3-4 napig otthon maradnak, más esetben pedig „kiveszik” a termelésből a pénteki napokat, így a dolgozóknak csak hétfőtől csütörtökig kell bejárniuk.
A beszállítók sakkoznak, de egyelőre létszámot leépíteni egyik szereplő sem mer, és nem is akar. Minden cég arra vár, hogy a chipek érkezésében megszűnnek a fennakadások, és az autógyárak hamarosan gőzerővel elkezdenek termelni, mondván, hogy be kell hozni a lemaradást. A helyzetet sokan már csak azért is tekintik átmenetinek, mert az autógyártók elkezdtek saját chipgyártó-üzemeket építeni, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak az ázsiai gyártók irányába.
Forrás: napi.hu
A német gyáraikhoz képest hány százalék lett így az egy főre eső bértömeg?
Honnan hová jutottak?
A többi szomorú szürke púder.
a boschos középvezetők lassan elérik a brit minimálbért