Matolcsy György jegybankelnöknek egy ideje nem tetszik a magyar kormány gazdaságpolitikája, különösen ami a nagy költségvetési hiányt és egyre növekvő államadósságot illeti. Erről már több cikket is írt a Magyar Nemzetben, ahol most újabb dolgozata jelent meg arról, hogy a magyar gazdaság helyreállításában sürgősen irányváltásra lenne szükség, mert amerre most tartunk, az veszélybe sodorja a kilábalás eddigi eredményeit.

A Nemzeti Bank elnöke elismeri, hogy a gazdasági növekedés elég szépen helyreállt a járvány elején-közepén tapasztalt mélyponthoz képest, és míg 2008-2009-ben több mint hat év kellett ahhoz, hogy a magyar gazdaság elérje a válság előtti növekedési szintet, most ehhez 18 hónap elég volt. Nem is ezzel van Matolcsynak baja, hanem hogy, ahogy fogalmazott, „a válság, majd a válságkezelés és most a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt.” Mire gondol egyensúlyok alatt?

• a költségvetési hiány 2020-ban és 2021-ben a GDP 8 százaléka körül lesz, a kormány pedig a magas növekedési mutatók ellenére sem tervezi 2022-ben jelentősen visszafogni a költekezést, ami miatt „2022-re már az EU két legmagasabb hiányát tervező országa, Olaszország és Románia mellé kerültünk, messze eltávolodva a régió költségvetési hiányt mérséklő politikájától.”
• az államadósság-ráta is nagyon magas, a GDP 80 százaléka körül alakul, a kormány pedig ezt sem tervezi érzékelhetően csökkenteni a közeljövőben;
• a kereskedelmi cserearányok romlása és a magas költségvetési hiány miatt a folyó fizetési mérleg korábbi években kedvező helyzete megfordult, vagyis az ország többet importál, mint exportál, többlet helyett hiány van. „2021 közepére jelentősen romló egyenleg miatt a régióban már csak a román és a bolgár folyó fizetési mérleg hiánya nagyobb a magyarnál.” A költségvetési hiánnyal együtt ez ún. ikerdeficitet okoz, amelyből Matolcsy szerint 2010-ben sikerült kitörni.
• Ezek mellett pedig magas az infláció, ami persze nemzetközi hatásoknak is betudható, de Matolcsy szerint kétségkívül hat rá a magas költségvetési hiány.

Mindezen egyensúlytalanságok, fenntarthatatlan tendenciák miatt Matolcsy szerint a magyar gazdaság most nagyon sebezhető, és bármikor lehet egy olyan globális sokk, aminek így nem tudna ellenállni.

Milyen sokkról van szó? A jegybankelnök említi cikkében az Egyesült Államok és Kína között lassan hidegháborúvá hűlő viszonyt, de az energiahelyzetet vagy az esetleges chiphiányt is példaként hozza fel. Ezek könnyen olyan pénzügyi sokkokat okozhatnak, amelyekkel szemben most nagyon sebezhető a magyar pénzügyi rendszer a fent említett okok miatt.

És mi lenne a megoldás? Matolcsy szerint egyensúlyi fordulatra van szükség, hogy a magyar gazdaság újra olyan fenntartható pályára álljon (már pénzügyi, nem ökológiai szempontból), mint szerinte korábban, feltehetően az ő miniszterségének köszönhetően került. „Ehhez meg lehet tartani az összes eddigi életszínvonalat javító lépést,

de el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét.Ez elég a gyors költségvetési fordulathoz, az államadósság-ráta gyorsabb csökkentéséhez, valamint fékezheti a folyó fizetési mérleg romlását és az inflációs várakozások felépülését.” – írja a jegybankelnök. Ezzel most még helyre lehetne állítani az egyensúlyt, néhány hónap múlva viszont ez már nem lenne elég, vagyis a kormánynak szerinte pár hónapja van arra, hogy megfontolja a tanácsát.

Matolcsy már egy ideje egyre határozottabban üzenget a kormánynak, hogy nem tetszik neki, amerre Orbán és Varga Mihály gazdaságpolitikája halad. A vitát nehéz lenne most röviden felidézni, de ebben a cikkben összeszedtem a legfontosabb fordulatokat. A jegybankelnök a mostani cikkét egy, nyilván Orbán Viktornak és a kormánynak címzett utóirattal zárja, amelyben Matahma Gandhit idézi: „A tisztességes nézeteltérés gyakran az előrehaladás jele”.https://444.hu/2021/11/15/matolcsy-gyorgy-szerint-a-kormany-gazdasagpolitikaja-fenntarthatatlan-iranyt-kellene-valtani