- A régi szabványhoz képest az egyes jelképek a jelentést jobban leíró neveket kaptak (pl. „omega” helyett „barlang”, „L” helyett „rom”, „irányított kör” helyett „körtúra”.
- A hálózat bővülése kapcsán az alábbi, az elmúlt évtizedekben szerves módon történő változások is bekerültek az új szabványba: egyértelmű lett, hogy a „kereszt” jelzésű turistautak szerepe lehet főúti, de ugyanez a jelzés továbbra is használható összekötő vagy leágazó utak jelölésére is.
- Újabb, leágazó típusú turistajelzések kerültek a(z új) szabványba, és így váltak a gyalogos turistaút-hálózat elfogadott részeivé: ilyen például a kápolna, az emlékmű és a bélyegző.
- Az új szabvány pontosan, jelképenként sorba rendezve rögzíti az utak fontossági sorrendjét, amely nagyrészt egybeesik a történelmileg kialakuló sorrenddel. A fontossági sorrend szerepe kettős: A sáv – kereszt – leágazók sorrendnek elsősorban a hálózat tervezésénél, új/változó utak jelképének megválasztásakor van szerepe, a teljes sorba rendezés pedig több turistaút egy nyomvonalon haladásakor (fonódás) a konkrét útjelzések elhelyezésének egymáshoz képesti sorrendjét is meghatározza.
- A színek megnevezése mellett az új szabványba az egyes színekhez irányadó RAL/RGB/CIELAB értékek kerültek, ezzel segítve az országszerte egységesebb színárnyalatok használatát. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kék és a zöld szín a korábban sok helyen alkalmazottnál némileg világosabb, így jobban látható és megkülönböztethető legyen, illetve a sárga sok helyen különbözőképp használt árnyalatai egységesítésre kerüljenek.
- A régi szabványban függelékben szerepeltek a jelzések elhelyezésének egyes szempontjai (milyen sűrűségben, hová, hogyan). A régi szabvány egyes mérhető értékeket feleslegesen, betarthatatlanul pontosan rögzített, ezen értékek kikerültek az új szabványból. Ugyanakkor az elmúlt 30 évben a technika fejlődése (pl. új, jobb minőségű festősablonok-eszközök) lehetővé tettek a korábbitól eltérő, az út követhetőségét még hatékonyabban lehetővé tevő jelzési módokat . Az új szabvány ezen a területen „csak” az alapelveket rögzíti, így teret hagyva a részletesebb szakmai ajánlásoknak. Ezen ajánlások („MTSZ Szakmai füzetek” legutóbbi verziója 2016-ban készült, és a jövő évben várhatóan pontosításra, újra-kiadásra kerülnek.
- A régi szabvány kizárólag a fehér jelzésalap fehér nyílheggyel bővítését tartalmazta. Az elmúlt évtizedek szerves fejlődésének eredményeképp a gyakorlatban alkalmazott, különálló és kanyarodást előrejelző, a jobb felismerhetőség miatt immár színes nyílformák kerültek be az új szabványba.
- Ugyancsak fontos részlet, hogy az új szabvány továbbra sem foglalkozik a tematikus (pl. tanösvényekkel, zarándok útjelzésekkel), vagy a sportcélú (pl. terepi kerékpáros, lovas) utakkal. Ezek jelentős részét a hazai, hagyományos gyalogosturista szereplőktől viszonylag távolabb elhelyezkedő szervezetek hozták létre illetve tartják fenn. A történelmileg kialakult turistaút hálózatba nem, vagy nagyon nehezen illeszthetőek, így integrálásuk jelenleg még nem megoldott, további sok-sok egyeztetés szükséges. Elmondható ugyanakkor hogy ezen utak hosszának nagyon jelentős hányada a szabványban foglalt jelzésekkel jelölt turistautak nyomvonalán halad – a hosszan együtt haladó nyomvonalon esetleges folyamatos kettős jelölések elkerülése, minimalizálása minden szereplő érdeke.
A turistajelzések jelzésalapjait, grafikai jelképeit, színeit és mindezek alkalmazására irányuló elveit tartalmazó nemzeti szabvány megvásárolható a Magyar Szabványügyi Testület szabványboltjában és webáruházában.https://www.turistamagazin.hu/hir/megujult-a-turistajelzesek-szabvanya?fbclid=IwAR0wNM_4ZpHttOKmar_wY1tn1Ip6NBnKAnQMS62YFN2IFRE1EmJEVve0iic