A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium pedagógusa több évtizede készíti fel az iskola 5.-8. évfolyamos csapatait a vetélkedőre. A tanárnő különösen annak örül, hogy az általános tantervű osztályokban tanuló jezsus diákok minden évben eljutnak az élvonalba, ahol más iskolák, gyakran speciális matematika tagozaton tanuló diákjaival is sikeresen fel tudják venni a versenyt, és érnek el dobogós vagy dobogó közeli eredményeket.
Németh Anna egyik kedvenc területe a gondolkodásfejlesztés, és különösen sokat foglalkozik olyan pedagógiai módszerek kifejlesztésével és alkalmazásával, melyek elősegítik, hogy a matematika tantárgy ne mumus, hanem örömteli, izgalmas tevékenység legyen, és nemcsak a tehetségek számára, hanem azok számára is, akik eleinte talán bátortalanabbul közelítenek felé. Szakmai munkájának gyümölcsei diákjainak a Bolyai Matematika Csapatversenyeken és más, rangos matematikaversenyeken évről-évre elért eredményei, és a Barankovics Alapítvány által országosan is elismert, a matematika tanításának módszertana területén kifejtett munkája.
boon.hu
Janicsárok és gondolkodás?
„Schmidt Mária
14 ó. ·
NYÍLT LEVÉL SÓLYOM LÁSZLÓ ELNÖK ÚRNAK
Tisztelt Elnök Úr!
Ön hazánk jelenkori történelmének egyik legmeghatározóbb időszakában töltött be fontos tisztségeket.
Alkotmánybíróként és az Alkotmánybíróság első elnökeként (1990 és 1998 között) Önnek döntő szerepe volt abban, hogy Magyarországon nem valósulhatott meg a történelmi igazságtétel, nem vonhattuk felelősségre a minősített hazaárulókat. Az olyanokat például, mint Hegedűs András egykori rákosista miniszterelnök, aki több politikai kivégzésért felelt, és aki 1956-ban aláírta a szovjet hadsereget behívó levelet, hogy ezzel teremtsen jogi alapot a Szovjetunió Magyarország ellen indított újabb háborújához. De elkerülte a felelősségre vonást Péter Gábor és sokan mások is.
A Magyar Országgyűlésnek a történelmi igazságtételre vonatkozó törvényalkotását Ön, az Alkotmánybíróság elnökeként, azzal az indokkal lehetetlenítette el, hogy: „A kérdés az volt, lehet-e az alkotmányos garanciákat kivételesen, a rendkívüli történelmi helyzet miatt figyelmen kívül hagyni. Ha az alkotmányosságot tekintem a rendszerváltás lényegének, akkor a rendszerváltás hitele forgott kockán… A rendszerváltás jogállami forradalmát és így a jogbiztonság demonstrálását hosszabb távon fontosabbnak tartom…” („Hagyni kell történni a sorsot”, Sólyom Lászlóval beszélget Bódy Zsombor és Cieger András, Századvég 31. szám 2004/1 133-175 oldal).
Ön, véleményével és döntésével az igazsággal szemben a jog mellett állt ki és ezzel meg akarta fosztani az újonnan kiépülő demokratikus rendszert erkölcsi legitimációjától.
Az igazság érvényesülésével szemben magasabb rendűnek tekintette a totális kommunista diktatúra kiépülését megkoronázó 1949-es alkotmányt, ami valójában a szovjet alkotmány fordítása volt (1949.: XX. tv.). Annak az alkotmánynak a folytonosságát védte, amit először 1972-ben, majd 1989-ben (XXXI. tv.) módosítottak, és amelynek 2012-ig hatályos szövege (1990. évi XL. tv.) rögzítette, hogy a jogalkotó ezt a változatot ideiglenes megoldásnak szánja.
Már köztársasági elnökként (2005 és 2010 között), 2006. szeptember 18-án, a legitimációs válságot okozó őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének másnapján, azt nyilatkozta, hogy: „Semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye.”
A fentiek alapján érthetetlen számomra, hogy miért hallgat Ön, Sólyom László akkor, amikor a hatalomra készülő ellenzék politikusai nyilvánvalóan alkotmányos puccsra készülnek. …”