Hitelből bőkezű az Orbán-kormány – nehéz csomagot örökölhet az utódja.
A legfontosabb orbáni mondat ez volt a gazdasággal kapcsolatban:
„Az elmúlt hónapokban is addig fúrtunk-faragtunk, húztuk-vontuk, osztottunk-szoroztunk, hogy végül pandémia ide, járvány oda, mégiscsak újra begyújtottuk a motorokat, és zakatol a gazdaság.”
Tehát a kormányfő szerint minden rendben. Erre hétfőn megjelent Matolcsy György jegybankelnök cikke a Magyar Nemzetben, amiben úgy fogalmazott: „a válság, majd a válságkezelés és most a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt”. Vagyis Matolcsy szerint az a baj, hogy:
- a költségvetési hiány 2020-ban és 2021-ben a GDP 8 százaléka körül lesz;
- az államadósság-ráta is nagyon magas, a GDP 80 százaléka körül alakul;
- megszaladt az infláció.
Most akkor milyen állapotban van a magyar gazdaság? Belefér a felettébb látványos kormányzati költekezés a koronavírus-járvány sokadik hulláma közepette, a beígért 13. havi nyugdíj, az szja-visszatérítés? Főleg annak fényében, hogy a KSH adatai szerint a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző negyedévhez képest viszont a gazdaság teljesítménye csak 0,7 százalékkal nőtt?
„Vannak elemei a magyar gazdaságnak, ahol problémák vannak, ez egyértelmű. Az infláció például nagyon pörög. Kérdés, hogy milyen időtávban lehet ezt leszorítani normális mértékre. Tartósan velünk marad, a következő néhány hónapban tetőzhet, de még 2022-ben is 4 százalék felett lehet”
– mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte egyértelműen konfliktus van a kormánynak az inflációt tovább pörgető gazdaságpolitikai intézkedései (például: garantált bérminimum emelése, állami hitelprogramok, egyszeri nagyobb juttatások a háztartásoknak), valamint a jegybank céljai között. Az MNB éppen kedden döntött: 30 bázisponttal 2,10 százalékra emeltek a jegybanki alapkamatot, az emelési ciklus pedig addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.
Németh Dávid szerint erősebb forintra lenne szüksége a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az infláció ellen eredményesebben lehessen küzdeni. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a bérinflációs kockázat már a koronavírus-járvány előtt jelen volt. Ez sima közgazdaságtan: a feszes munkaerőpiac miatt béremelésekre kényszerülnek a vállalatok, ez növeli a költségeiket, ez gerjeszti az inflációt, drágul az élet, ezért újra béremelés következik – és a kör bezárul, minden kezdődik elölről. A hatósági benzinár viszont lenyomja az inflációt, ennek hatása már novemberben és decemberben is látszani fog.https://444.hu/2021/11/18/hitelbol-bokezu-az-orban-kormany-nehez-csomagot-orokolhet-az-utodja
Kinek szurkol a 444 magyar-magyar viszályszító?
a viszálynak.
Soros fizeti
Már matolcsy is soros kottájából játszik csótány? :)::)
Ki a matolcsy főnöke?
jegybanktörvény
Nrm tesz semmit.Ma 23:59 kor semjén zsolti benyújt egy újat,holnap megszavazza a 133 bólogató birka és akkor onnantól az lesz a főnöke.Jogállam.
Kényes kérdés, erre majd akkor másolja be a fidelitasos gyerek a választ, ha a központban megszülik rá a választ.
Hol dolgozik most Simor András?
„Simor 2019 májusáig, 65. születésnapjáig az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank (EBRD) második embere volt. Miután 2013 márciusában kitöltötte mandátumát a Magyar Nemzeti Bank élén, megpályázta az EBRD egyik alelnöki állását. A posztért erős rivalizálás folyt mások mellett a szlovákiai reformok atyjával, Ivan Miklošsal. Az EBRD többfordulós meghallgatás után, 2013. március 27-én jelentette be: júliustól Simor lesz a bank szakpolitikáért felelős alelnöke, ő tartja majd a kapcsolatot a részvényesekkel és a hitelezőkkel. Az EBRD-ben alapító és résztulajdonos Magyarország kormánya tett egy óvatos kísérletet, hogy kinevezését megakadályozza – eredménytelenül. A következő év októberében Simor pénzügyi vezérigazgató-helyettes lett, amihez 2016-ban megkapta az operációs vezérhelyettesi posztot és az első alelnöki titulust is.
Bár felmerült, hogy a Brexit után az EBRD egyes részlegeit Londonból a térségbe lehetne költöztetni, akár Budapestre is, Simor végül letett erről: 2019. május 1-jén aláírta azt a megállapodást, hogy a bank három év múlva a Liverpool pályaudvar közelében lévő Exchange térről a divatos új üzleti negyedbe, a Canary Wharfba helyezi át a székhelyét.”
A hanglemezre felvenni kívánt műsort a stúdiókban sokcsatornás magnetofonra rögzítik és a szükséges műszaki és művészi szempontok alapján elvégezett keverést követően kétcsatornás sztereo magnetofonnal veszik fel. A két francia gyár által kialakított önjáró gép, amely a kukorica morzsolt betakarítását végzi. A kukoricakombájnnál két darab szemben forgó dob morzsol és foszt, mert a dobpaláston a verőléceken kívül csigák és fogak kerültek elhelyezésre.A rögzített műsort ezen sztereo mesterszalagról játsszák át hanglemez vágóra. A magnetofonról lejátszott hanginformációt a hanglemez vágó berendezés fűtött tűvel vágja lakklemezbe (korábban ritkán még viaszlemezbe is). A kvantum-színdinamika Lagrange-függvénye – amely teljesen definiálja az elméletet – hasonló (a szín-, íz- és spinindexeket elhagyva) a kvantumelektrodinamikáéhoz: ahol az F gluon-térerősségtenzor: ψ a kvarkmező és D a (SU(3) lokális mérték szerint) az ún. „kovariáns derivált”, vagyis a SU(3) mértékcsoport alapján végzett mértéktranszformációra invariáns derivált, antihermitikus alakban a g erős csatolási állandót is kiírva: ahol Aμ most nem egy kommutatív szám, mint a kvantumelektrodinamikában, hanem egy mátrixszal reprezentálható SU(3) operátor, amiért a térerősségtenzor kifejtésekor nem esnek ki azok a tagok, amik a kommutatív (abeli) esetbenAz ezen technikával elkészített viszonylag képlékeny felületű lemez a gyártási és sokszorosítási folyamatban az első mechanikai jeleket tartalmazó információhordozó.
A vágott lemez felületét ezüstözik, majd az ezüstözött felületre galvanikus úton felvisznek egy kb. 1 mm vastag nikkelréteget. Ezt a lakklemezről leválasztják, majd erről az alaplemezről további galvanikus másolatot, ún. anyalemezt készítenek. Az anyalemezről szintén galvanoplasztikával a sokszorosítandó mennyiség figyelembevételével több tucatnyi „fiúlemezt” készítenek. Egy-egy fiúlemezről 300…400 műanyag másolatú lemez préselhető.
Ezen fiúlemezeket prés-matricáknak hívják, amelyeket egymással szembefordítva (A és B oldal) szerelik be a présgépbe. A sokszorosított hanglemezt PVC alapanyagú, hőre lágyuló vinilitből préselik.
Aranyeső, az újra választásért! Elszámoltatás megúszásáért, semmi se drága! Vizsgázik a demokrácia hazugsága! Vizsgázik a választók értelmessége!
„A volt miniszterelnök meggyőződése, hogy
TISZTESSÉGES SZÁNDÉKÚ, A HAZÁJUKAT SZOLGÁLÓ EMBEREK ELLEN FOLYTATTAK POLITIKA VEZÉRELTE ELJÁRÁST.
Gyurcsány ezek után Császy könyvéből idézett kettőt. „Inkább élek egy rosszul szervezett demokráciában, mint egy jól szervezett diktatúrában”, és „Az erő alkalmazása kultúra nélkül barbárság”. „Így van!” – kiált fel a tanárnő. Barátnője a festő felnéz a tükréből, épp rúzsozza magát.
Gyurcsány Ferenc elmondja, hogy az úgynevezett nagy elszámoltatás
1441 ÜGYÉBŐL MINDÖSSZE 7 JUTOTT EL CSAK A VÁDEMELÉSIG.
Szerinte azonban az akció politikai értelemben nem volt sikertelen, mert komoly szerepe volt a 2010-es Fidesz győzelemben.
Szerinte ezzel sok száz vagy ezer ember életét tették tönkre. Ezek az emberek 5 éve nem dolgoznak, mert hetente többször a bíróságra kell járniuk, van akinek tönkrement a házassága, akire bűnösként néz a környezete. „Zsolt még szerencsés, mert pesti. Egy vidéki polgármesternek esélye sincs elbújni.”
Nagy az öszhang Kuszaszem és a Röfi között.
„Az MNB-t e törvényben meghatározott feladatkörében a kormány nem utasíthatja.” Ez a 38. § felesleges ismétlés, mert a törvény 1. § (2) bekezdése így szól: „Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől.”
Hogyan is van ez? A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaságé, mely lényegében nem gyakorolhatja tulajdonosi jogait, viszont egy tőle különböző, vele nem feltétlenül azonos érdekű intézmény viszont igen?
Igen, így van.
Tovább árnyalja a képet, hogy az idézett törvény 2. paragrafusa kimondja: „Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.” A törvény nem szól arról, hogy mi történik akkor, ha a beszámolót az Országgyűlés nem fogadja el. Megtörténhet, hogy a jegybank elnöke hivatalba lép, rövidesen kiderül, hogy tevékenysége ellentétes az ország érdekeivel, ezért beszámolóját egyetlen esetben sem fogadja el az Országgyűlés, majd megbízatásának lejárta után magas nyugdíjjal, megbecsült polgárként visszavonul.”
Ha Matolcsy valóban károsnak tartja a szétszórt milliárdokat, akkor bocsásson ki magasabb kamatú lakossági állampapírokat, hogy kiszívja a gazdaságból a pénzt. Valószínűleg lesz is rá szükség, mert a nagy pénzbőség után jönnek majd a szűk esztendők, amikor meg jól jönne majd a tartalék.