Mostanra felverte a gyom az új kisvárdai csigagyár környezetét. Az ország észak-keleti csücskében, az ukrán határtól 22 kilométerre fekvő 16 ezres város legszélén járunk, a Háda használtruharaktára szomszédságában – az alig két éve a helyi kötödésű befolyásos fideszes politikus, Seszták Miklós által ünnepélyesen átadott éticsiga-feldolgozóüzemhez vezető zsákutcát Burgundi utcának nevezték el. A kőhajításnyira lévő Tescónál durván kétszer nagyobb, 12 ezer négyzetméteres üzemben több száz munkásnak kellene az éticsigát tonnaszámra tisztítani, zsigerelni, főzni, pácolni, betölteni, fagyasztani, ízletes „Burgundi csigaként“ tucatjával becsomagolni, hogy a tele kamionok elindulhassanak Franciaország felé.
De a bőkezű, mintegy 6,5 milliárd forintos állami támogatással felhúzott üzem üres. A váratlanul földbe állt cég csődeljárás alatt áll, információink és sajtóhírek szerint munkabérekkel tartozik az egykori üzemi dolgozóknak, a magyar külügyminisztérium pedig több milliárd forintot követel tőle vissza. A pandémia és a merész projekt bedőlése megadta a kegyelemdöfést az egykor szebb napokat látott, különböző társadalmi, gazdasági és természeti okok miatt évek óta szűkülő magyar helix pomatia-ágazatnak, „a csigázásnak“ is, avagy:
hogyan szorult ki Magyarország az amúgy növekvő globális csigabizniszből?https://g7.hu/vallalat/20211122/a-kisvardai-csigagyar-elnyelt-65-milliard-forint-allami-tamogatast-magyarorszagon-vege-a-csigabiznisznek/?utm_source=HL&utm_campaign=HL20211127
70-es évek Miskolc agrokonzum
nem fizetett a Gúr GENEX klímagyárnak?