– Egy PCR-készlet nem avul el – kezdte a beszélgetést Duda Ernő.

Megfelelő körülmények között tárolva akár öt évig is felhasználhatóak.

A PCR-készlet vagy teszt egy bizonyos vírus kimutatására alkalmas. Az idei vírus pedig közismerten nem azonos a tavalyi év elején megjelent vírussal.

Duda Ernő elmondta: egy PCR-készlet öt-hat komponensből áll. A megsemmisítés helyett az egyik komponenst kellene, kellett volna kicserélni egy másikra, amely akár fél–egy nap alatt elvégezhető lenne.

Ha ennyire magától értetődő, hogy a szóban forgó teszteket nem megsemmisíteni kellett volna, hanem „átalakítani”, akkor miért nem ez történt? – kérdeztük. Erre azt választ kaptuk Duda Ernőtől, hogy ezt senki nem érti.

Majd hozzátette, hogy ismer olyan szakmabelit, aki elmondta, hogy ő akár 100 millió forintért is megsemmisítette volna a készletet – érzékeltetve, ez még akkor is rendkívül előnyös üzlet lett volna.

Az emberek többsége pénzkidobásnak tartja a történteket, noha a kutató szerint ennél is több történt.

– Első kérdésem: miért nem végeztek el nagyon sok tesztet addig, amíg ezek a tesztek működőképesek voltak? – tette fel a kérdést Duda Ernő. Úgy tudni, ezek a PCR-tesztek idén áprilisban jártak le.

– Ha ez igaz, akkor ezeket nagy tömegben 2020 februárja és 2021 februárja között fel lehetett volna használni. Azért is emelkedett a magyarországi betegszám ebben az időben meredeken, mert nem teszteltünk eleget – fogalmazott Duda Ernő. Majd arra emlékeztetett, hogy a másodikra ráépülő harmadik hullám egy új vírusvariánsnak, a brit variánsnak volt betudható, de ez csak ez év februárjában jelent.

Ez megint azt támasztja alá, hogy egy évig lehetett volna tesztelni a most megsemmisített tétellel.

Érkeztek arról hírek, hogy Kínában egyetlen nap alatt 10 millió tesztet végeztek el. Magyarországon is megoldható lett volna a tömeges tesztelés, de ez teljességgel elmaradt.

– A tömeges teszteléssel éppen azt lehetett volna megoldani, hogy ne csak a kórházban lévőket teszteljék, mert ők már úgy sem fertőznek, hanem a tünetmeneteseket, azokat, akik nem tudják magukról, hogy fertőznek. Erre épülhetett volna rá a kontaktkutatás – vette sorba az elmaradt teendőket a kutató a téma kapcsán.

Így lehetett volna a járványgörbe meredekségét szignifikánsan csökkenteni, és eltolni a járvány beindulását. Ez nem történt meg sem a második, sem a harmadik hullám esetében Magyarországon – fogalmazott Duda Ernő. Igaz, a megsemmisített PCR-tesztek szempontjából a harmadik hullám már nem számít.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!