Itt fontos megjegyezni, hogy a szelektíven gyűjtött alumínium dobozok és kapszulák beolvasztásával összességében 95 százalékos energiamegtakarítás érhető el az új alumínium gyártásához képest.

Hogyan hasznosítják újra a használt Nespresso kapszulákat?

A titok nyitja tehát a kellő odafigyelés és a szelektív gyűjtés, amiben mi, magyarok nem is állunk rosszul: a Nespresso adatai szerint Magyarországon 43 százalékos a használt Nespresso kávékapszulák újrahasznosítási aránya, ami 11 százalékponttal jobb a globális átlagnál. A kávéfőzőkből kipenderülő kis kapszulákban ráadásul nem csupán az alumínium képvisel értéket, hanem a kávézacc is. A Nespresso ezt komposztálás során hasznosítja. A zacc így nem vész kárba, egyfelől éltető tápanyagforrásként gazdagítja a termőtalajt, másfelől visszakerül a természet körforgásába.

Ennek az ötletnek a magyar változatába lépett be együttműködő félként a Pannonhalmi Főapátság. A Nespresso speciális kávézacc tartalmú termesztőközeget fejlesztett ki, amelyet kimondottan a pannonhalmi levendulaföldek talajának javítására használnak. A kezdeményezés tetőtől talpig lokális: itthon készül a termőközeg, ehhez , ahogyan a kapszulákat a fenntarthatóságot komolyan hazai kávéfogyasztók viszik vissza a Nespresso Boutique-ba vagy küldik vissza a futárszolgálattal, amikor átveszik a kávérendelésünket.

Ezzel a körforgásos gazdaság szemléletmódjába tökéletesen illeszkedő kezdeményezéssel az üzleti tevékenységében (Greenhouse Gas Protocol szerint ún. Scope 1,2 – lásd lábjegyzetben) már 2017-től karbonsemleges Nespresso fenntarthatósági céljai eléréséhez is közelebb kerül. Ahhoz például, hogy jövő év végére már minden általa készített és forgalmazott csésze kávé (Scope 3 – lásd lábjegyzetben). Ezt egyfelől úgy éri el, hogy a lehető legkisebbre csökkenti a kávétermesztéshez, termékfejlesztéshez, gyártáshoz, szállításhoz és minden más tevékenységhez kapcsolódó karbonkibocsátást (például újrahasznosított anyagok és megújuló energia használatával, egyre nagyobb mértékű kapszula-újrahasznosítással, logisztika optimalizálásával). A fennmaradó kibocsátást például erdőtelepítésekkel és regeneratív (talajmegújító) mezőgazdasági rendszerek kiépítésének támogatásával ellensúlyozza.

Mostantól tehát kétszeres odafigyelést igényelnek a , hiszen a magyar kávézaccra is nemesebb feladatok várnak.

(1) Azaz a közvetlen – a Greenhouse Gas Protocol szerint úgynevezett „scope 1” kategóriába sorolt és a vásárolt energiához kapcsolódó „scope 2”kibocsátásai –További információk: https://ghgprotocol.org/

(2) Az ellátási lánchoz kapcsolódó egyéb közvetett kibocsátások – a Greenhouse Gas Protocol szerint „scope 3” kategória. További információk: https://ghgprotocol.org/