Pikáns, hogy Varga Judit Völner az, akire rátestálta a nemzetbiztonsági szolgálatok által kért titkos nyomozások jóváhagyását

A vád szerint Völner rendszeresen 2–5 millió forint kenőpénzt fogadott el különféle ügyekben. Erre azért volt lehetősége, mert az államtitkár 2019-től egészen idén október elsejéig a bírósági végrehajtás miniszteri biztosa volt. (Az ügyészség nem részletezte, hogy mikortól fogadhatott el kenőpénzt, de Völner korábban is kapcsolatban állt a végrehajtókkal.)

Ebben a minőségében pedig egészen széles hatásköre volt, többek között ő tett javaslatot a miniszternek végrehajtói álláshely létesítésére és megszüntetésére, felterjesztés előtt jóváhagyta a végrehajtói kinevezéssel kapcsolatos előterjesztéseket, gyakorolta a kar alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

Sőt ő hagyta jóvá az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét is. Márpedig mind a végrehajtói karba való bekerülés, mind az ügyek kiosztása – még a kormánysajtó információi szerint is – a korrupció melegágya volt.

„Nem a jelenség a furcsa, hanem az, hogy következménye van” – írta egy Facebook-hozzászóló az ügyvédek belső közösségi csoportjában az esettel kapcsolatban. Egy új, egyébként jogászi végzettséghez kötött hely például – persze nem hivatalosan – állítólag akár 50 millió forintot is kóstálhatott. Ami nem is olyan sok, ha tekintetbe vesszük, hogy a Schadl és Társa Végrehajtó Iroda 2020-ban 356 millió forintos forgalomnak örülhetett, amiből 134 millió forint nyeresége lett.

Völnernek mint miniszteri biztosnak kellett jóváhagynia a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar pénzügyi kötelezettségvállalásait, a szerződések teljesítésének elfogadását, illetve a kifizetéseket is.

• Kinek a zsebe hízott?

Márpedig a kar nem akármilyen összegek felett rendelkezett: mint az Átlátszó egyik írásából kiderül, már megalakulása után milliárdos megrendelést adott marketingre két, a kormányhoz, illetve Rogán Antalhoz közel állónak mondott cégnek. (A kormányzati reklámkampányokat szervező, Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge Design Kft.-nek 600 millió, a kormányzati költésekben szintén élenjáró, például a Stop Soros!-kampányért több száz milliót kaszáló Magno Studio Kft.-nek 800 millió forint jutott kommunikációs kampányra és ismeretterjesztésre.)

A területre rálátó forrásaink nem zárják ki, hogy Völner – akinek az uniós vitákra koncentráló felettese, Varga Judit jókora mozgásteret adott – saját zsebre dolgozhatott. Ám a Fidesz korrupciós hálózatának „szabályai” ismeretében többen arra tippelnek, hogy nem kizárólag ő lehetett a kenőpénzek végállomása.

A végrehajtók között a 2010-es évek közepére annyira elmérgesedett a zsíros megbízásokért folyó belharc, hogy a kormány szétverte az addigi szervezetet, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát, megváltoztatta a végrehajtóvá válás feltételeit, és 2015 szeptemberével létrehozta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart.

Végrehajtó a törvénymódosítások nyomán már csak jogász végzettségű személy lehetett (akinek nem volt ilyen diplomája, annak vállalnia kellett, hogy 2022-ig megszerzi), az egész szervezetet pedig szoros kormányzati felügyelet alá vonták. Ekkor lett a szervezet elnöke Schadl, akinek a felesége is végrehajtó (ő a HVG információi szerint házi őrizetbe került). Schadllal kapcsolatban már korábban is megfogalmazódtak vádak. Hírek szerint egy ízben kényszerítés miatt bíróság előtt is állt, de felmentették, más hírek pedig arról szóltak, hogy furcsa módon jutott ingatlanokhoz fideszes kerületekben, 2019-ben például Erzsébetvárosban.

Völner elégedett volt az új végrehajtói szervezettel. Mint lapjukban írta, „a 2014-es kormányzati ciklus kezdetén, az igazságügyi miniszteri munkaprogram lényegi és központi elemeként fogalmaztuk meg az igazságügybe vetett közbizalom erősítését”, s ennek jegyében fogtak hozzá a végrehajtói kar átalakításához is. „Ismét bízni tudunk egymásban” – vonta meg a mérleget, s szerinte ez annak köszönhető, hogy „az az irány, amerre a végrehajtói kar új jogi hivatásrendként elindult, egy helyes irány”.

A vezetéssel különösen elégedett volt, mert „a végrehajtók szabad döntése volt, hogy a kar elnökségében más szellemiségű végrehajtókat, a szembenállás politikája helyett egy együttműködésben érdekelt vezetői csapatot szeretnének látni”.

• Mi volt a megfigyelésekkel?

Az egész helyzet annak fényében különösen pikáns, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter szerint Völner az, akire rátestálta a nemzetbiztonsági szolgálatok által kért titkos nyomozások jóváhagyását, így a Pegasus kémszoftverrel történő megfigyeléseket is. (Szerencsétlenségére az NVSZ felderítésére és lehallgatásaira viszont Völnernek nem volt rálátása, mert annak a szervezetnek a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésére nem a miniszter által delegált államtitkár, hanem egy bíró adott engedélyt.)

Így, ha igazak a Völnerrel kapcsolatos vádak, akkor súlyos kérdéseket vet fel, hogy olyan politikus szerzett tudomást például nemzetbiztonsági megfigyelések indításáról, aki maga is megvehető volt. Az persze már afféle nemzetbiztonsági hungarikum, hogy Völner több esetben is a kormányzati korrupció feltárásán dolgozó újságírók és aktivisták elleni megfigyeléshez járult hozzá.

Mivel Völner az államtitkárság mellett (amelyről a botrány nyomán lemondott) parlamenti képviselő is, aktív nyomozást nem indíthattak ellene. Forrásaink szerint azonban a meggyanúsított végrehajtók ügyében az NVSZ által hónapok óta folytatott nyomozás során végezhettek olyan titkos felderítést, amelynek révén – ha először nem is rá voltak kíváncsiak – a hatóságok látókörébe került. Vagy egy, enyhébb büntetés reményében megnyíló tanú tett rá nézve terhelő vallomást.https://hvg.hu/360/20211https://hvg.hu/360/20211208_Sulyos_kerdeseket_vet_fel_Volner_Pal_ugye