A 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez várhatóan a hidrogén technológia is nélkülözhetetlen lesz – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a V4 országok parlamentjei gazdasági bizottságainak videokonferenciáján pénteken.
Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár hozzátette, a hidrogén előnye, hogy nem csak egy energiahordozó, hanem abban is segíthet, hogy más energiákat hidrogén formájában tároljanak. Példaként a megújulóenergia-termelést említette, ahol a tárolás még nagy kihívást jelent, de a hidrogén segíthet.
Közölte, a hidrogén segítségével az ország csökkenthetné az importált üzemanyagoktól való függését is.
Az államtitkár szerint a kormány felismerte ezeket a lehetőségeket és idén májusban megalkották Magyarország Nemzeti Hidrogén Stratégiáját, ezután pedig elkezdték a nemzeti hidrogén gazdaság kiépítését. Ennek részeként elemezték a hidrogén értéklánc elemeit, hogy be tudják azonosítani azokat a pontokat, ahol Magyarországnak versenyelőnye lehet.
Prioritási területként határozták meg a hidrogénnel összefüggő innovációs kísérleti projekteket, a közlekedést, valamint annak vizsgálatát, hogyan lehet a meglévő gázhálózatot a későbbiekben a hidrogén szállítására használni. Ezek mind olyan területek ahol Magyarországnak jó adottságai vannak és a hidrogén stratégia megvalósításával egy új lendületet is adhatnak a magyar gazdaság fejlődésének egy hidrogén alapú gazdaság kiépítésével – tette hozzá az államtitkár.
Kiemelte, az a cél, hogy egy erős kompetencia központot alakítsanak ki Magyarországon a hidrogén értéklánc mentén, valamint, hogy az egyetemek az akadémia, a kutató laborok is álljanak készen erre az új kihívásra.
„Fontos, hogy ne csak felhasználói legyünk ennek az új technológiának, hanem megkeressük azokat a lehetőségeket, ahol konkrétan iparfejlesztési potenciál is rejlik a magyar ipar számára és próbáljunk meg magas szintű hozzáadott értéket teremteni itt a kelet-közép-európai régióban is hidrogén gazdaság kapcsán” – fogalmazott az államtitkár.
Steiner Attila elmondta, szeretnék ha minél több magyarországi cég, kis- és középvállalkozás tudna integrálódni a hidrogén értékláncokba, valamint ha a hidrogén gazdaság háttériparának a kulcselemeit is ki tudnák építeni a régióban. Most nagy lehetőség áll a V4 országok előtt, hogy ezen a területen még intenzívebben működjenek együtt – mutatott rá.
Kitért még az úgynevezett hidrogén völgyek kialakítására, ezek szerepe, hogy az adott területen a teljes hidrogén ökoszisztémát bemutassák. Magyarországon 2030-ig két ilyen völgyet terveznek kialakítani: Dunaújváros és Pécs között, illetve Miskolc térségében, hisz ez utóbbi helyen jelen van a nehézipar, és itt kicsiben tudnák a hidrogén ipari felhasználását tesztelni.
Köteleznek a bab fogyasztásra, bélgáz begyűjtésére!
az a metán, annak a láncát még tépdesni kell.
Nyugi. Ennek az iparágnak a fejlődését sem engedélyezné F.Nagy Zsuzsika a zaj- por- fényszennyezés miatt. Sok autó az ablak alatt szakrális környezetben felveri a fékbetétek rákkeltő szemcséit, a vezetékek látványa belezavar az őzikék orgazmusába, Kábarcikát nem erősíteni kell, hanem gyengíteni Kínáig, stb.
” A világon jelenleg is kb. 70-80 millió tonna/év hidrogént állítanak elő, jellemzően az ammóniagyártás és kőolajfinomítás céljaira, de sok más iparág is használja. Magyarországon is több ipari hidrogén-előállító létesítmény működik például Százhalombattán, Kazincbarcikán, Budapesten és másutt. A jelentős ipari végfelhasználók on-site üzemei mellett az ipari gázgyártó vállalatok rutinműveletként állítanak elő hidrogént, bár lényegesen kisebb mennyiségben. Európában és az USA-ban jelenleg is ezer kilométer nagyságrendű ipari hidrogénvezetékek léteznek és üzemelnek. A kisebb végfelhasználókhoz jellemzően közúti (ADR) szállítással jut el a hidrogén, ami szintén rutin műveletnek számít – természetesen a biztonsági előírások szigorú betartása mellett.
A hidrogént tehát eddig is használtuk (előállítottuk, tároltuk, szállítottuk), alapvetően vegyipari célokra. Az újdonságot a hidrogén, illetve a hidrogén-technológiák megjelenése jelenti a közlekedési és energetikai alkalmazásokban”
Ebben a pillanatban még elég drága lenne hidrogénnel autózni, még ha lenne is kúthálózat. 1 kg hidrogén kb 3600 Ft, ami kb 100 km-re elég de gyanítom, hogy ez nem jövedéki adóval terhelt ár…
De! Ez a hidrogén még nem elektromos „hulladék” energiát – azaz a nap/szélerőművek által előállított többletet – használ fel, hogy vízből állítson elő hidrogént, hanem földgázból nyerik ki. Ez így most még szén-dioxid kibocsátással jár, ami ugyebár környezetszennyezés.. A németek viszont a Volvónak és a Mercédesznek állítólag beígértek valami hatalmas állami támogatást hidrogén-kút hálózat kiépítésére. Szóval, még bármi kisülhet ebből a sztoriból.
Azért lesz szükség a hidrogén előállítására, mert már most látszik, hogy túl tolták a napelemességet, és a időszakonként jelentkező nagy mennyiségű fölös energiával kell kezdeni valamit.
A hidrogén hajtású autóknak azért némi kockázata is ven, mert az nem csak le tud robbanni, hanem fel is… A gázvezetékek hidrogén szállítására való hasznosítása azért kérdőjeleket vet fel: 7. osztályos kémia órán már tanultunk a durranógázról. Nem tudom, a döntéshozók ott voltak-e az órán?
A hidrogénnek mint energiahordozónak, talán az autózásban lehetne szerepe, de a jelenlegi irány nagyon nem ez. Csak Japánban a Toyota próbálkozik ezzel. Pedig sokkal kisebb „lábnyomot” hagyna maga után egy hidrogénes autó, mint egy akkus jármű.
Kifejezetten károsnak tartom azt, hogy versenyelőnyt biztosítanak az elektromos autóknak. Több millió forinttal tömik ki az elektromosautók gyártóinak/kereskedőinek zsebét a mi adóforintjainkból. Mint minden támogatás, ez is torzítja a piacot, deformálja az organikus fejlődést, így óhatatlanul – a támogatások ellenére – komoly gazdasági károkat okoz nem csak a gyártóknak, hanem a vásárlóknak is. Mert hol van abban a „normálisság”, hogy kb 2-szer annyiba kerül egy hasonló kaliberű elektromos, mint benzines autó? És a gyártók (pl a Ford 2025-re) már csak hibrid és elektromos autót hajlandó majd gyártani, miközben az olcsóbbra továbbra is nagy igény lenne? Egy 6-7 milliós benzines autó elektromosként 10-14 millió forint. Az kb 250.000 km előny a benzines javára.
Minek ugatsz bele olyasmibe, amiről fogalmad, halvány seggleheleted sincs?
Oszt?!
Arra vársz, hogy a hírnökön az mta fizikai osztályok rendes tagja kommentelgessen???
Igen! Hülyék ne fárasszanak! Fiam pl. fizikus, 2. unokatestvér alúminium habos!
Te is a motor robbanó terében bontod a vizet?
Jelen van a nehézipar? Rég nincs már nehézipar 2009-környékén megszűnt a dam kft a digép sincs már sehol a nehézipar itt sajnos romokban. Rozsdaövezet rozsda mar mindent.
Csak blöff-ipar van. Itt csak az rentábilis
most, hogy a új városvezetés felvásárolta lyukóvölgyi telkemet, házikómat
hozzácsaptam az onoka iskolatámogatásihoz s lesz egy rendes csirkefarhát
levesem.
Szaúdiaknál : az olaj, USA (Amerika) : technológiai fejlődés, palagáz lelőhelyek, Alaszka : aranyláz, aranyásók, Oroszországban : a földgáz, Kínában : a technológia fejlesztés, Ukrajna : palagáz lelőhelyek, Európa egyik legjobb mezőgazdasági területei, Grönland : értékes földfémek lehetnek amik a mikrocsipek gyártásához jók. Az északi sark jege alatt pedig jelentős nyersanyagkészletben gazdag, Magyarország és V4-ek pedig hidrogén völgy? Kelet Európa pedig katód és akkumulátorgyártó óriások lehetnek ? Hidrogén, klímasemlegesség, környezetkímélés pedig elektromos autók hozzájuk kapcsolódó akkumulátorgyárak, katódgyárak amiből Magyarország mellett több kelet európai ország is kiveheti majd részét, Európai Unió /ESA/ (European Space Agency) űrügynökség, űrprogram, űrtechnológiák fejlesztése stb….Európa felzárkózik a világ fejlettebb nagyhatalmaihoz USA (Amerika), Oroszország, Ázsia (Kína, India), Szaúdiak, Ausztrália stb… ezen nagyhatalmak mögé? Sokan már a járvány utáni időszakra készülnek remélve, hogy magunk mögött hagyjuk a járványt és jövőre 2022-ben a 2019 előtti vagy legalábbis jó esetben legalább az ahhoz megszokotthoz közeli állapotok visszajöhetnek és amivel beindul a gazdasági fellendülés is világszerte gazdasági növekedéssel. Mert ráférne már a világra a kilábalás amivel elkezdődhetne majd a fejlődés újra.
Biztos, hogy Amerika magánbankja, a FED ezt akarja?
mennyiért, mit sajtolsz be a palagázhoz?
aztán mivel lehet érte menni? teáskannával?
Eccerű! a hidrogént át kell nevezni Sajó-ra,
A rabszolgatörvény mintájára.
7 napot kell dolgozni és 3 év múlva fizetik a túlórát.
Eccerű! A Sajóra kell építeni egy hidrogéngyárat. Ha kivonják a Sajóból a hidrogént, alatta már csak oxigén fog hömpölyögni a mederben.:)))
2021-ben földgázból lehet a leggazdaságosabban SMR technológiával „szürke” hidrogént előállítani ipari méretekben. Nem pedig vízbontással ahogy itt sokan gondolják.
.
A földgáz pedig most egyre drágább…. Nem értem hol lesz itt az üzlet?
Az ingyen áramból azért nem olyan drága vízbontással sem. 5 év múlva, amikor már 2-szer ennyi napelem lesz, a hosszú júliusi verőfényes napokon valamit kezdeni kell majd a fölös árammal, na abból lesz az occsó hidrogén.
A számok és a matematika nem zavar?
Egy kb 2m2-es 150W-os napelem panel 1 óra alatt 3g (0.003 kg) hidrogént képes előállítani vízbontással. Mo. területe 93.000km2 ha minden egyes négyzetmétert beborítunk napelemmel kis hazánkban akkor 139,5 tonna hidrogént lehet előállítani 1 óra alatt. Ami azt jelenti, hogy egy jó nyári napon 6 db SaturnV rakétát lehet megtankolni. Ami rohadt kevés, de mivel mindenhol napelem van ezért árnyék van mindenhol, mint a te agyadban!
Lehet, hogy én agyatlan vagyok, de te meg nem jól számoltál.
A víz bontásakor 1 mol hidrogén molekula előállításához 0,066 kwh (237 kJ) kell. Az 2 g.
1 év alatt 1 négyzetméter napelem kb 150 kWh-t állít elő.
Ha Magyarországot beborítanánk napelemmel, az 93.000.000.000 x 150 kwh : 0,066 kWh x 2 g = 422.727.272.272.273 g azaz 422.727.272,3 tonna
Szemben a te számításoddal, ami 139,5 tonna x 24 óra (ha a teljes napra számoltad) x 365 nap = 1.222.020 tonna
Okoska.
Nem azt írtam, hogy működőképes mondjuk egy európai nagyságrendű autózás szempontjából, mert nem. Csupán arról, hogy lehet occsó hidrogént előállítani ha van ingyen áram.
a terroristák már nagyon várják.
Kevés a mecset
És hogy releváns számok is idekerüljenek:
Németországban 2021. első félévben 28 mrd kWh.t termelt napenergiával. Az vízből 1,7 millió tonna hidrogén előállítására lenne elég éves szinten, ami azért lássuk be, édes kevés ahhoz, hogy kiváltsa a benzin-gázolaj párost. Pláne, hogy csak a hulladék energia felhasználása hozna valódi gazdasági hasznot, olcsó hidrogént.