Mindenkit meglepett Polt Péter, amikor kedd reggel közleményt adott ki arról: hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként azt kérte, hogy az Országgyűlés függessze fel Völner Pál mentelmi jogát. Az igazságügyi miniszter helyettese az ügyészség szerint rendszeresen 2-5 millió forint közötti összegeket kapott Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar most letartóztatott elnökétől, hogy bizonyos dolgokat elintézzen neki. Völner lemondott az államtitkári posztjáról – kap is majdnem 4 millió forint végkielégítést -, képviselő marad, a mentelmi jogát a jövő héten kiadhatja a parlament, az ügyvédjén keresztül pedig annyit üzent a sajtónak, hogy nem követett el bűncselekményt, és együttműködik a hatóságokkal. A családjához köthető cégnél eközben százmilliós vagyont találtak, a vagyonnyilatkozata alapján pedig – minő meglepetés – volt két jó éve, de igazán nagy vagyongyarapodás nem történt.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és elnöke körül hónapok óta dagad a botrány, az ügyben azonban eddig szinte teljes volt a hírzárlat. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy az egészen a kormányzatig nyúló kínos ügy bizonyos, például Völner érintettségét bizonyító részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig ne legyen ez meghatározó téma. Úgy tudjuk, több ezer oldalnyi bizonyítékot, jórészt lehallgatási anyagokat gyűjtött össze a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az ügy gyanúsítottjai pedig őszintén megdöbbentek, hogy lebuktatták őket, mert vélhetően úgy érezték, Völner jelenti a garanciát a gördülékeny üzletmenetre.

Úgy értesültünk: fix áras, illetve havidíjas opciók is léteztek a gyakorlatilag pénzért árult bírósági végrehajtói praxisok megszerzésénél. A hvg.hu-hoz eljutott információk szerint elképzelhető forgatókönyvnek tűnik, hogy ezt a talán már évek óta működő gyakorlatot, és vele együtt Schadlt és Völnert egy olyan végrehajtói álláshelyért induló jelölt buktathatta meg, aki a sikeres pályázatért a kar elnökének befizette a kenőpénzt, de végül mégis más kapta meg a praxisát és emiatt borított.

Egy másik korrupciós ügyben is nyomozás indult. Amint a HVG azt feltárta, hatalmas számlagyár működhetett egy olyan informatikai vállalat árnyékában, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését.

Tizennégy éves rekordra, 7,4 százalékra nőtt az infláció novemberben, ráadásul még októberről novemberre is 0,7 százalékkal nőtt az átlagos árszínvonal. A 480 forintos benzinárplafon – amelyet hamarosan törvényben rögzítenek február 15-ig – még csak részben látszik ezen a számon, hiszen november 15-e előtt ennél magasabb volt az ár. Az elmúlt hónapokban-években több olyan terméket is láthattunk, amelynek az árát megpróbálta a kormány befolyásolni, akár az adókulcsa változtatásával, állami támogatással, akár felső érték rögzítésével vagy egyenesen hatósági ár bevezetésével, így sem tudta megfékezni az inflációt – ezeknek a termékeknek az árait néztük most meg.

Az, hogy a benzinár sokaknak nem tetszik, nem újdonság: mint ártörténeti cikkünkben bemutattuk, már 122 évvel ezelőtt is volt, aki panaszkodott, hogy 0,08 forintra nőtt egy liter benzin ára. Nem csak a benzinár számít, a héten adták ki például a magyar mezőgazdaság 2021-es éves teljesítményének számait is, ott kiderült, hiába csökkent a termelés tavalyhoz képest, annyival drágábban lehetett mindent eladni, hogy folyó áron számítva nőtt a teljesítmény. A Publicus felmérése szerint egyébként a magyarok harmada a kormányt okolja az infláció elszabadulásáért, a fideszesek 8 százaléka szerint viszont Soros György a hibás.

Orbán Viktor bejelentette még az inflációs adat kiadása előtt, hogy jövőre az eddig tervezett 3 helyett 5 százalék lehet a nyugdíjemelés. Az MNB pedig – napokkal az után, hogy Virág Barnabás alelnök azt nyilatkozta, nem fognak minden héten kamatot emelni – az elszálló árakra is reagálva sorozatban a negyedik héten emelte meg az egyhetes betéti tender kamatát. Így most már 3,3 százalék az irányadó kamat.

Az élelmiszerek ára látványosan nő – ezt nem csak a KSH mutatta ki, hanem mi is ezt tapasztaltuk, amikor az egymást követő ötödik évben is végigjártuk a legnagyobb magyarországi boltláncokat, hogy megnézzük, hogyan alakul a karácsonyi menü ára.

A négyfős karácsonyi vacsora ára a tesztünkben 10927 forintból jött ki, ami 1024 forintos, vagyis százalékban nézve kétszámjegyű drágulás a tavalyihoz képest. Az üzletek közül nem feltétlenül a diszkontok bizonyultak a legolcsóbbnak a felmérésben.

A hét képe: az Orbán család hatvanpusztai birtoka Hadházy Ákos légi felvételén

Három munkanappal az ingyen napelemes és fűtéskorszerűsítéses pályázat első fordulójának indulása előtt számos pontban módosították a pályázat kiírását. A pályázat révén 2024-ig jó 35 ezer háztartás juthat önköltség nélkül, teljesen állami pénzen napelemes rendszerhez. Egy pályázatíró segítségével mutattuk be az első tapasztalatokat: sokakat még a kivitelezők közül is felkészületlenül ért az adminisztráció, az ügyfelek közül pedig sokan csalódtak, amikor szembesültek vele, hogy a hőszivattyús fűtés valójában nem geotermikus rendszert, hanem gyakorlatilag egy hétköznapinak tűnő klíma kültéri egységet jelent majd.

A kivitelezők részéről pedig sokan kevesellték, hogy legfeljebb 5 kilowatt teljesítményű napelem telepítését támogatják, amit több cég talált pénzügyi megtérülés szempontjából kedvezőtlennek. Sok piacvezető cég nem is regisztrált az első körben, elsősorban pont a program által elvileg célzott, alacsonyabb jövedelmű térségekben lehet arra számítani, hogy nem lesz elég kivitelező.

Az egész V4-es régióban a magyar fiatalok a legelégedetlenebbek az életükkel. A kormánypárti 15-29 évesek sokkal elégedettebbek a magyar demokráciával és politikai működéssel, mint az ellenzékiek, ez a fajta polarizáció pedig a visegrádi országokon belül nálunk messze a legerősebb – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung német politikai alapítvány kutatásából.

A magyar fiatalok látványosan EU-pártiak, ha népszavazást tartanának a tagságról, 66 százalékuk a bentmaradásra szavazna. A kivándorlásban éles a törésvonal: amíg a Fidesz-szavazók mindössze 12 százaléka emigrálna, a bizonytalanok 24, míg az ellenzékiek 36 százaléka számol azzal, hogy valamikor elhagyja az országot.

Ha bekerül a hírekbe az Evergrande, az nem jelent túl sok jót – tanulhattuk meg idén szeptember óta. A cég újabb határidőt nem tudott tartani a befektetőik kifizetésére, így a Fitch Ratingsnél már azt a besorolást kapta, amely a csőd előszobájának számít. Ezzel a Kaisa Group vált Kína második legnagyobb ingatlanbefektetőjévé arra a kis időre, amíg össze nem dől, ugyanis épp a héten ez a cég sem tudott kifizetni határidőre 400 millió dollárt.

A szerencse az, hogy a valószínű bukás előre látható, nem egyik pillanatról a másikra jöhet a krach. Az állami vezetők nem törik magukat, hogy minden áron megmentsék a cégeket, ami világos üzenet a kínai gazdaságban mindenki másnak: ha valaki túlzottan eladósodik, maga vállalja a kockázatot.

Közel két év kényszerszünet után újra kinyitott a Gundel étterem. Az új üzemeltető célja az, hogy visszahozza a legendás vendéglős, Gundel Károly szellemét azzal, hogy mindenki számára elérhetővé teszi a helyet, vagyis a kertet, a kávézót és az éttermet is vendégekkel töltse meg.

Reménykedik azonban abban, hogy a hely nem csak a turisták számára lesz majd népszerű, de a budapestieknek is. Mi ott jártunk, és megnéztük, mire számíthatnak a vendégek.