Szélesebb körben nem túl ismert, hogy a magyar mérnökök, kutatók mennyi mindennel járultak hozzá az űrkutatás történetéhez, pedig valójában sokkal nagyobb a szerepük mint Farkas Bertalan vagy Charles Simonyi űrrepüléséé. Pont ezeket az ismereteket szeretné elmélyíteni a Magyar Asztronautikai Társaság friss kiadványa, a Magyarország és a világűr, ami egyfajta lexikonként kíván utat mutatni a magyar űrkutatás múltjában, jelenében és jövőjében – a Pille dózismérőtől kezdve korunk űrszondáinak magyar fejlesztésein és a hazai űrkutatást szolgáló képzéseken át egészen odáig, hogy például magyar vezető tervezője volt az Apollo-program holdjárójának, Pavlics Ferenc személyében.

Pavlics a Vas megyei Balozsameggyesen született 1928. február 3-án, tanító családba, kilenc gyermek közül negyedikként. Szülőfaluját ma már más néven kell keresni Szombathely közelében, a 87-es főútról lehajtva, ugyanis 1970-ben egyesítették Balozsameggyest és Rábakovácsit, így jött létre Meggyeskovácsi.https://telex.hu/eszkombajn/2021/12/12/pavlics-ferenc-nasa-holdjaro-tervezes-magarorszag-es-a-vilagur-konyv?utm_source=Forbes%20Espresso%20h%C3%ADrlev%C3%A9l&utm_campaign=b71a39592d-EMAIL_CAMPAIGN_5_19_2021_13_48_COPY_06&utm_medium=email&utm_term=0_5d6f550842-b71a39592d-56945581&ct=t%28N_COPY_06%29