Rákosi besírna 2. Olyan tulajdonukat kell odaadniuk az államnak, amit még teljes áron is el tudnának adni….

A kereskedelmi láncoknak a minőséglejárati idő letelte előtt 48 órával fel kell ajánlaniuk a termékeiket az államnak, lényegében azt jelenti, hogy olyan tulajdonukat kell odaadniuk az államnak, amit még teljes áron is el tudnának adni. Már abban az esetben, ha a termékek kötelező felajánlása egyben azt is jelenti, hogy amennyiben az állami cég igényt tart rá, akkor azt be is kell szolgáltatni, függetlenül attól, hogy a hátralévő két napban azt sikerül-e értékesíteni. A törvénymódosítás szövegéből mindenesetre nem következik, hogy a lejárati időig fennmaradó két napban egy áruháznak lehetősége van-e még a polcain tartani a felajánlott terméket, amelyet egyébként is ott árusít, vagy a két nappal korábbi felajánlás ezt a lehetőséget eleve megvonja, és onnantól bedobozolva kell átadásra készen tartania az árucikkeket.

Ezt egy étolaj példájával könnyen el is lehet magyarázni: egy december 20-án lejáró minőségű olajat eddig akár a minőséglejárati idő végéig a polcon lehetett hagyni, az új jogszabályok pedig arra is lehetőséget adnak, hogy ezután adományozzák tovább. Az új törvényjavaslat viszont arra kényszerítheti a boltokat, hogy akár már két nappal korábban felajánlják azt az államnak. Ezen a törvény végrehajtását pontosító rendelet finomíthat majd, ha a kormánynak nem az azonnali beszolgáltatás a szándéka.

A gyakorlatban persze ilyen példa nem sokszor akad, hiszen azoknál a hosszú szavatosságú termékeknél – konzervek, tészták, vagy akár már az említett étolaj – a boltok tudnak úgy gazdálkodni a készlettel, hogy ne legyen olyan a polcon, ami közel van már a minőséglejárati időhöz. A fagyasztott termékek is ebbe a kategóriába tartoznak, de esetüket tovább bonyolítja, hogy egy esetleges adományozásnál arra is kell vigyázni, hogy ne szakadjon meg a hűtési lánc.

Az igazi gondot azok a friss áruk jelentik, melyeken szintén feltüntették a minőséglejárati időt, viszont nem lehet őket sokáig a polcon tartani, ilyenek a csomagolt zöldségek, csomagolt gyümölcsök, bizonyos vajak és sajtok, sőt akár néhány csomagolt kenyér is.

Ezek esetében már igenis jelenthet veszteséget, ha két nappal a lejárat előtt be kell őket szolgáltatni, hiszen ennyivel lerövidül az időszak, amíg el lehet őket adni.

A csomagolt salátákat gyümölcsöket így az új törvény életbe lépése után hiába keresnék a lejárati idő napján féláron a vásárlók, addigra már az állam tulajdonában kerülhetnek, ha a kötelező felajánlásuk után az állami társaság erre igényt formál. Mivel ezeknek ugyanolyan jó a minőségük, de jóval olcsóbbak, sok vásárló kifejezetten ezekre utazik.

Vannak olyan piacközeli forrásaink, akik azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a törvényjavaslat a termelőkre is visszacsapjon. Egy áruházláncnak nem érdeke, hogy megvegyen valamit, utána pedig ne tudja eladni, ezért úgy észszerű, ha a rövidebb ideig elálló élelmiszerekből, mint például a saláták, ezután inkább kevesebbet rendelnek majd, ami a magyar beszállítókat is kellemetlenül érintheti – fogalmazott egyikük. Hasonló a helyzet a csomagolt kenyerekkel – itt azokat fogják előnyben részesíteni, melyek hosszabb ideig megőrzik minőségüket, így tovább maradhatnak a polcon.

A törvényjavaslatot vizsgálva az is nehezen tűnik kivitelezhetőnek, hogy – ahogy az a szövegben szerepel – az érintett áruházláncok előre meghatározzák az élelmiszer-hulladék tervezett mértékét. Az, hogy éves szinten mennyi kell egy termékből, rengeteg tényezőn múlik, és az év közben is bármi borulhat. „Jó példa erre a Covid, amelynek első hulláma alatt sok boltban hiány keletkezett rizsből, lisztből és más tartós élelmiszerekből” – mondta egy boltos.

A kereskedők aggódnak amiatt is, két hónap alatt hogyan állítanak majd fel egy olyan állami szervezetet, amely a teljes rendszert koordinálni fogja. Ha ugyanis az nem működik, akár a nyakukon is maradhatnak azok a termékek, melyeket el is adományozhattak volna más csatornákon keresztül.

Bár azt nem nehéz kitalálni, hogy az Országgyűlés meg fogja szavazni a gyorsított eljárásban eléjük kerülő törvényjavaslatot, az egyelőre kérdéses, hogy mi lesz a további sorsa. Sokan emlékeznek még rá, amikor egy éve Áder János köztársasági elnök alkotmányossági kontrollt kért a hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatban, mert úgy gondolta, nem vonható el ellenszolgáltatás nélkül a cégektől az értékkel bíró hulladék.

Ha pedig ez alapján nézzük, az élelmiszerláncok számára a lejárati idő előtt beszolgáltatott élelmiszerek ugyanígy értékkel bírnak – és ellenszolgáltatást kellene érte kapniuk.https://hvg.hu/gazdasag/20211214_elelmiszer_pazarlas_elleni_torvenyjavaslat