Állítólag létezik egy titkos terv Polt Péter kiiktatására

Ezt Hadházy Ákos árulta el. Illetve inkább nem árulta el. Az ellenzéki országgyűlési képviselő a Magyar Narancsnak azt mondta,

A jogi felelősségre vonás a legfőbb ügyész közreműködése nélkül is nyugodtan megvalósulhat. Van egy nagyon elegáns és teljesen törvényes megoldás arra, hogyan lehet kétharmados többség hiányában is megkerülni a legfőbb ügyészt, ezzel megoldani a Polt Péter-problémát – a részletekről most nem beszélnék, mert a Fidesznek van még ideje kiigazítani ezt a gikszert.

A részletek itt azért lennének érdekesek, mert az alaptörvény szerint az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője, azaz

a Polt-vezette hatóságnak vádemelési monopóliuma van.

Ez azt jelenti, hogy

  • bár nem tud mindenkit elítéltetni, akit akar, mert a bíróságok közül még nem mindegyiket sikerült elfoglalni,
  • azt meg tudja akadályozni, hogy vádemelés történjen, ha ő nem akarja.

 

Az ellenzéknek kétharmados többséggel kellene nyerni, hogy akár a vádemelési monopóliumot megszüntesse, akár magát Poltot mozdítsa el – ami valószínűtlen. Feles többséggel pedig exlex-helyzete állítana elő minden ezekre tett kísérlet, úgyhogy igen érdekes, mi lehet az az “elegáns és törvényes megoldás”, amire a korrupciós ügyek leleplezésére szakosodott szekszárdi állatorvos utal.

Hadházy tehát az interjúban azt állítja, hogy amellett a vádemelés terén is van (lesz) lehetőség Polt megkerülésére, de szerinte még lényegesebb, hogy lehallgatási jegyzőkönyvekkel, hang- és képfelvételekkel, egybehangzó tanúvallomásokkal Polt Péter sem tud mit kezdeni.

A korábbi kormánypárti önkormányzati, jelenleg ellenzéki országgyűlési képviselő az interjúban arról beszélt, hogy a legfőbb ügyész lényegében azt kívánná meg, hogy már a feljelentéshez megdönthetetlen bizonyítékokat csatoljanak, holott azokat az ügyészségnek kellene begyűjtenie a nyomozás során.

Ha azonban esetleg mégis ez történik, akkor már Polt is tehetetlen. Szerinte Völner Pál esete is megmutatja, hogy ha megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokat találnak, akkor senki nem fogja tudni megakadályozni a felelősségre vonást: az összes hasonló ügyben (Völner mellett Boldog, Mengyi és Simonka ügyében is) az történt, hogy

véletlenül futottak bele egy nagy névbe, maguk a nyomozások más szálon indultak el, nem a rendszert akarták lebuktatni.

(Hasonló szellemben írtunk mi is ezekről az ügyekről: nem a lopást, hanem az elkerülhetetlen nyomozást és vádemelést nevezve anomáliának.)

Hadházy az interjúban emlékezett arra is, hogy ha konkrét bizonyítékok vannak, a nyomozók és az ügyészek már csak azért sem engedhetik meg maguknak, hogy visszadobják a feljelentést, mert kormányváltás esetén kötelezettségszegés miatt katonai bíróság előtt volnának kénytelenek felelni. Ha viszont nincsenek, akkor

érdemi nyomozás és vádemelés helyett mindent elkövetnek a korrupciós ügyek eltussolásáért.

Ugyancsak emlékeztet arra, hogy

  • a Simonka- és a Boldog-ügyet felgöngyölítő kecskeméti főügyész öngyilkos lett,
  • a Simonka-ügyön dolgozó négy ügyész közül már csak egy van a szervezetnél.

 

Hadházy egyébként 50% esélyt ad az ellenzéknek a kormányváltásra, mert bár a választók a korrupciót fontos (a migrációnál pl. fontosabb) problémának tartják, a

a propaganda segítségével sokakban el lehet hinteni azt a képzetet, hogy a másik oldal is ugyanilyen rossz.

Szerinte Cseh Katalin-ügy nincs, de hologram ügy lehetséges, a Városháza-ügyben pedig az első Fidesz-kormány egyik gazdasági vezetője fogalmaz meg vádakat, amelyek leginkább egy Tarlós által kinevezett fővárosi cégvezető érintettségét vetik fel.