Néplavór”, „villanytelepi”, „augusztushúsz”. Ezek a nevek ismerősen csengenek egy miskolci átlagember fülének. Így nevezték a selyemréti városrészben található strandot a helyiek, de így hívták megyeszerte is. Vajon van olyan húsz év feletti ember a városban, aki ne fürdött volna a Piskótában? (A meleg vizű nagymedence nevét alakjáról kapta.)
2013-ig jelentős változáson ment keresztül a fürdő, felújították, csinosították, ma pedig korszerű körülmények fogadják az ide érkező strandolni vágyókat.
A múlt század húszas éveiben merült fel a város vezetőinek fejében, hogy az akkor még különálló Tapolca és az Erzsébet közfürdő mellé egy modern városi strand megnyitására lenne szükség. Azért esett a választás a Selyemrétre, mert itt volt a Villanytelep, amely a villamosközlekedéshez szükséges áramot termelte. Az elképzelés szerint ennek az úgynevezett „hulladékhőjét” használták volna fel a medence vizének melegítésére, illetve ezt hűtötték volna le fürdésre alkalmas hőfokra. Így is történt, ezt használták végül, és innen ered az első neve: Villanytelepi strand.
Mutatós, a kornak megfelelő, modern épületet terveztettek a selyemrétiek, nem is akárkivel: a tervek alkotója Hajós Alfréd volt. Az elkészült épület a korszak legmodernebb felszereltségével rendelkezett. Elkülönített női és férfiöltözők, különböző kiszolgálóhelyiségek, 220 kabin, 360 öltözőszekrény, az első emeleten pedig egy ízléses étterem került kialakításra. Az úszómedence szemközti oldalán volt a napozóterasz, melynél valódi tengeri homok volt leszórva a napozás szerelmeseinek kedvéért. A medence mérete a különböző nemzetközi versenyek szabványainak is megfelelt.
Emlékezzünk meg pár szóban a híres tervezőről, Hajós Alfrédról is.
Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; 1878–1955) képünkön
„Magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott neve a »Magyar delfin«”.
Budapesti szegény zsidó családból származott (…) Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. (…) Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott.
Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (…) Athénban a 13 fokos tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 méteres (…), mind pedig az 1200 méteres (…) gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét – írja a Wikipédia, a szabad magyar enciklopédia.
Miskolcon főbb alkotásai közé tartozik a
– Weidlich-palota (1911)
– Hitelintézeti palota (1913)
– Népkerti Vigadó (átépítés, 1926)
– Népkerti sporttelep (1926)
– Villanytelepi strand (1927)
Villany helyett termálvíz
És most vissza a fürdő történetéhez! 1927. június 29-én avatták fel a strandot, egy nagyszabású nemzetközi úszóverseny keretében. A városlakók gyorsan megkedvelték a kellemes kikapcsolódást nyújtó, hangulatos helyet, és hamar felmerült a bővítés igénye is. Sajnos a Villanytelep időközben megszűnt, a „hulladékhő” ezután már nem volt biztosított, így a strand bezárásra került.
boon.hu