10 éve még 17 reaktor fedezte a német áramigény nagyjából negyedét. Ám a fukushimai baleset nyomán Merkel úgy határozott, hogy leállítja ezeket az erőműveket. Mára már csupán 6 blokk marad, ezek közül fejezi be működését ezúttal három, a többi meg jövőre. Nehéz elképzelni olyan politikát, amely ennél több kárt okozna egy országnak – gazdasági, éghajlatvédelmi és geopolitikai okokból.
A bezárások már évek óta lógtak a levegőben, de ha ezek a létesítmények megadott élettartamuk végéig dolgozhattak volna, az segített volna enyhíteni a nehézségeket, éppen most, amikor a növekvő nemzetközi kereslet folytán megugranak az energiaárak. A németeknél e pillanatban egy évre számítva egy megawattóra 300 euróba kerül. Csak összehasonlításképpen: az elmúlt évtizedben az átlag nem érte el az 50 eurót.
Az atomenergia kivezetését sok megszállott klímavédő támogatja, de hogy Berlin lemond a széndioxid mentes energiáról, az kihat a szennyezőanyag kibocsátásra. Az ország energia mixében a szén az idén jó 25 %-kal szerepel, a szél- és naperőművek 22, illetve 9 %-ot hoznak, míg az atomerőművek részesedése visszaesett 12 %-ra.
Egy főre vetítve a franciák, akik jelentős mértékben támaszkodnak a reaktorok teljesítményére, fele annyi széndioxidot juttatnak a levegőbe, mint a németek. Ők is küszködnek a horribilis áramárakkal, részben azért, mivel vannak áramkimaradások, részben pedig azért, mert egyre többet kell fizetni a földgázért. De Párizs válasza az, hogy még több blokkot kell építeni.https://hvg.hu/360/20211223_Wall_Street_Journal_Nemetorszag_ongolt_rugott_az_energiapolitikajaval