Az utóbbi 20 évben érzékelhetően kevesebb a havazás Magyarországon, ám a 100 évnél is hosszabb idősort vizsgálva a jelentős csökkenés nem egyértelmű, itt is az évtizedek és évek közötti változékonyság a jellemző – mutatott rá Kis Anna meteorológus, a masfelfok.hu tudományos portál állandó szerzője. A havazás leginkább december vége felé válik kardinális kérdéssé – nem is annyira a közlekedési szempontok miatt, hanem mert sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon fehér lesz-e a karácsony? Az idokep.hu minapi előrejelzése szerint ez „egyelőre bizonytalan”, regionálisan eltérő mértékben 20–60 százalék rá az esély.
A jövő fürkészésénél biztonságosabb terep az elmúlt karácsonyokra való visszatekintés. A múlt század második felében a budapesti karácsonyok fehérségét (is) vizsgáló tanulmányában Babolcsai György és Hirsch Tamás kimutatta, hogy 50-ből összesen 15 olyan karácsony volt, amikor a három ünnepnap közül legalább az egyiken hótakarót kapott a táj, az viszont csak tízszer fordult elő, hogy végig fehér is maradt. 1971-től pedig 10 éven keresztül egyetlen havas karácsony sem akadt. (A nyolcvanas évek emlékezetes, az egész országot napokra megállító-megbénító nagy havazása 1987. január 12-én volt.)
A kutatók számára egyébként a karácsony „fehérsége” több mindent is jelenthet. Például azt, hogy legalább részben (foltokban) fehérlik a felszín az ünnepek alatt, vagy azt, hogy legalább a szentestén, 24-én esik a hó vagy a havas eső, illetve azt, hogy december 24-én vagy 25-én havazik. Simon Csilla, az ELTE TTK földtudomány–meteorológia szakos hallgatója szakdolgozatából kiderül, hogy a két utóbbi értelmezés szerint vizsgálva öt magyarországi nagyváros – Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged, Szombathely – adatait, az 1930-as és az 1960-as években volt a leggyakrabban fehér a karácsony, de Szegeden például az 1950-es évek után fél évszázadig hiába vártak az ünnep hangulatát emelő fehér lepelre.https://hvg.hu/360/202150_hazai_hojelentes_ritka_mint_afeher_karacsony