Pusztított a koronavírus, viszont elmaradt az influenzajárvány, így 15 százalékkal többen haltak meg 2020 márciusa és 2021 szeptembere között, mint amit a korábbi évek demográfiai folyamatai alapján lehetett volna várni. Az idősek aránya óriásit esett az elhunytak között, amint elérhetővé váltak az oltások, látványosan Budapesten és környékén a legkevésbé rossz a helyzet, a férfiak többlethalálozása pedig közel kétszerese a nőkének – derül ki egy tanulmányból.
15 százalékos, 28 247 fős volt a többlethalandóság 2020 márciusának közepe és 2021 szeptemberének közepe között, vagyis a járvány első három hullámában Magyarországon – számolta ki Tóth G. Csaba közgazdász-demográfus.
Ez az adat azt jelenti, hogy a korábbi évek átlaga alapján a szóban forgó másfél évben 191 645 ember halt volna meg, ha minden demográfiai folyamat ugyanolyan, mint a járvány előtt volt, ehhez képest 220 072 haláleset történt valójában. Az operatív törzs ez idő alatt 30 123 koronavírusos áldozatot jelentett.
Részletesebben lebontva a következőképp alakult a helyzet:
- a járvány első hulláma gyenge volt, komoly változást nem hozott a halálozási adatokban,
- a második hullám alatt 15 200 fős, 29 százalékos volt a többlethalálozás,
- a harmadik hullámban pedig „csak” 13 400 fős, 26 százalékos. Ugyanakkor több covidos elhunyt volt, mint a második hullám alatt, de jelentősen, nagyjából 3000 fővel csökkentette a többlethalandóságot az, hogy 2021 elején nem volt influenzajárvány.
A korcsoportonkénti bontásban jókora változás látszik azzal, hogy elérhetővé váltak az oltások: 2020 őszén a többlethalálozás 60 százaléka a 70 év felettiekhez kötődött, 2021 tavaszára, amikor ezt a korcsoportot már nagyrészt beoltották, az arány 37 százalékra csökkent.
Ami pedig a regionális felosztást illeti, ott is látványosak a különbségek: Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 227 fő, Észak-Magyarországon 356 fő volt a többlethalálozás.
A nemek közötti különbség is nagy, a férfiak többlethalálozása közel duplája a nőkének.
kösz orbán
Nem is tudtam, hogy orbán gyártotta le a vírust…
A statisztika érdekes dolog, mert ugyanazokból a számokból nem mindenki ugyanazt az eredményt olvassa ki.
Például:
„A harmadik hullámban… , nagyjából 3000 fővel csökkentette a többlethalandóságot az, hogy 2021 elején nem volt influenzajárvány.”
Ezt miből olvasta ki?
2020-elején sem volt influenza járvány. Akkor honnan az a 3000 fős szám? Annyian szoktak belehalni pluszban az influenzába?
Továbbá:
„a járvány első hulláma gyenge volt, komoly változást nem hozott a halálozási adatokban,”
Konkrétan kevesebben haltak meg 2020 első félévében, mint 2019-ben… Hm…
És mikortól hullám a hullám?
Heti 2800 főtől, vagy heti 3000 főtől? A hullámok kezdő és végső hetét is illett volna megadnia.
Egy közgazdász statisztikustól kicsit precízebb leírást várna el az ember, még ha közösségi médiába is ír.
A 2. hullám 29 %-os eredmény pedig csak úgy „jöhetett ki”, ha a hullám időszakába beleszámította az azon kívüli, alacsony halálozási időszakot, ugyanis a 2020. 41. hét és 49. hét intervallumában 44,1 %-s volt a többlethalálozás!!!
Megjegyzendő, hogy 2021 ugyanezen időszakában is 40,1 %-os a többlethalálozás, dacára a 2-szeri, 3-szori oltottak jelentős számának. Ez is elgondolkodtató lehetne a politikai irányítás felé. Van-e értelme ennek az oltás-fétisnek, amit művelnek, és van-e értelme az oltásigazolvány átalakításának?