Túl nagy vállalás a 2050-es klímasemlegességi cél

DKRCS20151124001
Technológiai fejlesztésre és lakossági tudatformálásra van szükség ahhoz, hogy Magyarország megfeleljen az Európai Unió célkitűzésének, és a korábban szemétnek gondolt anyagokat visszajuttassuk a termelésbe – mondta el az Indexnek Mucsi Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának dékánja.

A kutató közölte, hogy egyes felmérések szerint a világ nyersanyagigénye 2060-ra meg fog duplázódni és várhatóan jelentősen át is alakul. Ebben a kérdésben nagyon fontos a globális szemlélet, ugyanis hiába nem lesz idehaza egyes területen kritikus nyersanyagszükséglet, az alapanyagok ára a világpiacon egyre emelkedik, így a nem hazai alapanyagokból készülő félkész termékek ára is drágulhat. Miután a hazai feldolgozóipar nagyrészt importra szorul, nem tudjuk megkerülni a globális folyamatokat, ezért rendkívül fontos lenne, hogy Magyarország nyersanyagkitettsége csökkenjen.

Mucsi Gábor elmondása szerint nagyjából negyvenmillió tonna kő- és kavicsanyagot igényel a hazai építőipar. Ma ennek körülbelül tíz-húsz százalékát tudnánk fedezni a bontási hulladék feldolgozásával keletkező másodlagos nyersanyagból, de csak akkor, ha rendelkezésre áll a megfelelő tudás és szakember, valamint a szükséges technológia. Ennek érdekében alapították meg Miskolcon az alapanyaggyártási folyamatmérnöki mesterképzést.

Az egyetemi tanár

 BELGIUMOT EMLÍTI PÉLDAKÉNT, AHOL MEGVÁSÁROLJÁK BRAZÍLIÁTÓL AZ ELEKTRONIKAI HULLADÉKOT, ÉS FELDOLGOZZÁK. INDIÁBÓL PEDIG ERŐMŰI PERNYÉT SZÁLLÍTANAK NAGY-BRITANNIÁBA,

ugyanis abból nagy arányban ki tudják váltani a cementet. Ebben itthon is lenne potenciál, de a fémek kinyerése is fontos cél lehetne, hiszen az akkumulátorgyártás is nehézségekkel küzd. Az Európai Unió számos területen megtiltotta a hulladékok exportját, tehát amelyik ország időben felkészül a hulladékok feldolgozására, az versenyelőnyre tehet szert.

A zöldenergia kérdésében Mucsi Gábor Magyarországon a geotermikus energia használatának lehetőségét emeli ki. Az Alföld sok kincset rejt, de Miskolc fűtésében is szerepet játszik a geotermia.

Az Európai Unió által 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt túl nagy vállalásnak tartja, azt azonban hozzáteszi, hogy a hagyományos fosszilisenergia-készletek környezetbarát felhasználását biztosító technológiák kutatása is nagy ütemben folyik a világban.

A naperőművekről a dékán elmondta, hogy élettartamuk jóval alacsonyabb egy szenet vagy lignitet felhasználó erőműénél. A cellák sérülékenyek, hamarabb kell őket cserélni. Már most gondolkodni kell azon, hogyan fogják cserélni őket, milyen technológia segít majd az elhasznált elemek újrahasznosításában. Ez kis túlzással évről évre változik, ehhez kell majd a szereplőknek igazodniuk.

https://index.hu/gazdasag/2022/01/12/mucsi-gabor-ujrahasznositas-geotermikus-energia-klimasemlegesseg/