Több összetevője is van annak, hogy a panellakások kereslete ismét magasan szárnyal. Nem meglepő módon ezek közül az egyik ok az, hogy még mindig jócskán olcsóbb, mint a tégla. Bár az utóbbi években az árak az egekbe szöktek minden ingatlan tekintetében.
A lakótelepi ingatlanok iránti kereslet ismét kirobbanó növekedést mutat: 6 százalékkal magasabb az érdeklődés ezekre a lakásokra tavaly januárhoz képest, a három hónappal ezelőtti szinthez képest pedig 14 százalékkal ugrott meg a kereslet. Reneszánszukat élhetik a panellakások 2022-ben – derült ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből.
A panelhirdetésre jutó érdeklődések száma közel 2 éves csúcson van, legutóbb 2019 tavaszán volt hasonlóan magas. Mindeközben a téglalakások iránti kereslet éves szinten stagnálást mutat, a három hónappal ezelőtti szinthez képest csupán 7 százalékkal nőtt – ami a panelek iránti keresletnövekedés felét teszi ki – írja az Index.hu.
Jobb támogatási lehetőségek
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a panellakások jellemzően alacsonyabb ára hozzájárul ahhoz, hogy az emelkedő kamatkörnyezet ellenére
A BANKOK SZÍVESEN ADNAK HITELT EZEKRE A TÍPUSÚ INGATLANOKRA.
A szakértő hozzátette, hogy a panelek iránti keresletet az is növeli, hogy az állami támogatások többet érnek a panellakásokban. A családi otthonteremtési kedvezmény vissza nem térítendő támogatása és a csok-hitel is nagyobb arányú segítséget biztosít egy-egy panel esetében, mint egy téglából épül lakás vagy ház megvásárlásakor, amik jóval drágábbak a piacon.
Egy két gyermeket nevelő család esetében a vissza nem térítendő csok-támogatás és a 10 millió forintos kedvezményes lakáshitel várostól függően akár a kiszemelt lakás vételárának 30-40 százalékát fedezheti. A gyermeket vállalók számára pedig a babaváró hitel nagyobb arányú önrészt tehet ki, ha első lakást vásárolnak.
Még mindig jóval olcsóbbak a panelek
Az elemzés szerint idén januárban a fővárosi panellakások átlagos négyzetméterára 643 ezer forint volt a kínálati piacon, ezzel szemben a téglalakások négyzetmétere elérte a 867 ezer forintos átlagárat is.
A megyeszékhelyek panelárait nézve kiderül, hogy az átlagos négyzetméterár 421 ezer forint, míg a téglalakásoknál 491 ezer forint ugyanez. A paneleknél a veszprémi kínálat vezeti a piacot 563 ezer forinttal. Ezután jönnek a székesfehérvári és a debreceni panelek, 535 ezer és 522 ezer forintos összeggel egy négyzetméterre vetítve.
Salgótarján számít a legolcsóbb panelvárosnak, ott 216 ezer forintos átlagos négyzetméterárral lehet számolni. De a legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható még Békéscsaba és Miskolc is, ahol a panellakásokat (négyzetméterenként) 316–328 ezer forintért kínálják eladásra.
Igaz, az olcsó ebben az esetben valóban relatív, egy kisebb vagyon kell egyetlen átlagos méretű panellakás megvásárlásához is.
MERT NEM TELIK MÁSRA.
nyugodj már meg!
„Fletóék nem loptak!
Fletó tisztakezű volt, RENDSZERESEN BÉRMÁLKOZOTT, táncolt, dalolt, influenzás hattyút boncolt, piros zakóban lovagolt a Hortobágyon, hadgyakorlatot vezetett, gyermekeket mentett, diplomadolgozatot keresett (máig nem találja, ill. senki sem találja…), százakat lépett, közben hazudott reggel-délben-este.
Megkardlapoztatta és belelövetett a saját népébe. Történelmi beszédeket mondott a Múzeum Kertben március 15-én, miközben mesterlövészek vigyázták, faggatta Nagy Imrét, „mondd Imre te mit tennél?”.
Modern volt, nyugatos és európai és úgy tett mintha kormányozta volna ezt a „kurva országot”. És ebbe majd bele pusztult!…
Kitagadta a határon túlikat és így „megvédte” az országot 25 millió romántól!… Ennek következtében ugrott a „pannon puma” és vele az államadóság 52 %-ról 84 %-ra, a deficit 2,8-ról néha 5, néha 6, választáskor 8-9 százalékra, a munkanélküliség 12 százalékra.
Eladósodott minden és mindenki. Az állam, az önkormányzatok, a vasút, a BKV, a lakosság, a kórházak.
Ragyogó elképzelések voltak az egészségügyben heveny kórház bezárásokkal, vizitdíjjal, botrányos inzultusokig fajuló kórház-privatizációkkal, patikaliberalizációkkal, teljesítményvolumen korlátokkal, kötelező széfprogramokkal, több ezer nővér elbocsátásával és 600 milliárd Ft kivonásával.
Fantasztikus minőségi szintet ért el az oktatás is a körzetesítéssel, a pedagógus elbocsátásokkal, a szakiskolák bezárásával, az egyházi iskolák sanyargatásával, a követelményrendszer relativizálásával, a szülő – gyerek – pedagógus kapcsolat szétrombolásával, az egyetemi PPM programokkal, a több milliós fizetéssel megvett rektorokkal, a teljesen elértéktelenedett hiányos tudást megkövetelő érettségivel, a tanárverésekkel, a semmire se jó egyetemekkel és képzésekkel!!!”