dr. Tuzáné dr. Papp Szilvia
2020. október 1. napján vette át a Miskolci Törvényszék vezetését.
Jogszabályi változások és a járványhelyzet is adott feladatot a bíróságoknak.
Mit értünk korlátozott precedensrendszer alatt?
Maga a precedens – amit az angolszász jogrendszerből valamennyien ismerünk – lényege, hogy a bíróság jogkérdésben hozott döntése köti a többi bíróságot is. Hazánkban ez csak korlátozottan érvényesül, mivel kizárólag a Kúria jogegységi határozatának van az alsóbb bíróságokra nézve kötőereje. Ráadásul ebből is viszonylag kevés van, mivel rendkívül esetleges, hogy egy ügy eljut-e a jogegységi határozat szintjéig. Jócskán múlik ez a felek akaratán, hiszen ők döntenek arról, hogy jogvitájukkal a Kúriához fordulnak-e, és az pedig a Kúria megítélésén múlik, hogy az adott jogkérdésben szükséges-e jogegységi határozatot hozni. A precedensrendszer korlátozottságát támasztja alá az is, hogy az alsóbb bíróságok eltérhetnek a jogegységi határozat tartalmától, ha döntésüket megfelelően indokolják. 2020. április 1. óta azonban a jogalkotó valamennyi eljárási törvényünkben felülvizsgálati okként rögzítette a „precedenssértést”, vagyis azt, ha a bíróság a Kúria közzétett határozatától eltért.
A megalapozott döntésekhez tehát folyamatosan tekintettel kell lenni a Kúria gyakorlatára, amely többletfeladatot ró a bírákra.
A fent említett nehézségek és szakmai kihívások ellenére kifejezetten jól teljesített a közigazgatási ügyszak. 2021 során 1430 új ügy érkezett a folyamatban lévő 681 mellé, és az év végére 451-re sikerült csökkenteni a folyamatban lévő ügyek számát. Mindezt 8 bíró kollégám intézte egyesbíróként, illetve tanácsban. Többen közülük munkaügyi bírói tevékenységük mellett vállalták a közigazgatási ügyszakban történő ítélkezést is. https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/01/nem-eleg-a-szakmai-fejlodes-utjan-maradni-azon-elore-is-kell-lepni
A régi elvtársak visszatoloncolását Igazgató Tanácsokba, Felügyelő Bizottságokba.
A cementgyár per 3 x 20 alatt befejezést nyer.
Ezt:
„A Budapesti II.-III. kerületi bíróság végül októberben hirdetett első fokú ítéletet, amelyben jelentősen enyhítette Donáth büntetését.
Az evangélikus lelkészt csak becsületsértésben találta bűnösnek,
a folytatólagosan elkövetett szeméremsértés miatti büntetőeljárást pedig megszüntette, mivel álláspontja szerint hiányzott a sértett magánindítványa. A volt országgyűlési képviselőt összesen hatszázezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság.
A vádlott elfogadta az ítéletet, azonban az eljáró ügyész már a tárgyaláson jelezte, hogy fellebbez a döntés ellen, részben téves jogi minősítés miatt, valamint a vádban megjelölt bűnösség kimondása és végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében.
A másodfokon eljáró Fővárosi Főügyészség a kerületi ügyészség fellebbezését – az írásbeli ítélet tartalmára figyelemmel – módosítva tartotta fenn, és indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék
az elsőfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és utasítsa új eljárásra az elsőfokon eljáró II. és III. Kerületi Bíróságot.
A megismételt eljárásra irányuló indítvány indoka, hogy a bíróság a folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétsége miatti eljárás-részben egyáltalán nem állapított meg tényállást, amely az eljárás megszüntetése esetén is törvényi kötelezettsége. Emiatt az ítélet olyan mértékben megalapozatlan, hogy azt a másodfokú eljárásban nem lehetne orvosolni.
Az indítvány mindemellett részletesen megindokolja, hogy az ügyészség álláspontja szerint, miért
nincs helye megszüntetésnek a szeméremsértés esetében
– írta lapunknak küldött válaszában Bagoly Bettina, hozzátéve, hogy a főügyészség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján emellett bizonyítottnak látja a könnyű testi sértés vétségét is, ezért ebben is indokoltnak tartja a bűnösség megállapítását.”
Köszi ,hogy bemásoltad. Nem is tudtam, hogy ebbe is belebuktatok origóskám.Pedig mennyi karaktert elkoptattatok az „erőszakoló, zaklató” donáthra…::))
Hát még a felmenőire ?
csak nem éheznek?
Csak a törvényeket kellene betartani a bírósági eljárások során, meg ami az Alkotmány pótló Alaptörvényben van, ha már olyan büszke rá a hatalom.
Modjuk elsőként a Nemzeti Hitvallásban foglaltakat, utána a többit.
Nincs ma olyan területe az életnek, mint a bíróságok, ahol bármit megtehet a bíró, minden féle retorzió vagy felelősségre vonás esélye nélkül. Kiszolgálva az államhatalmat.
„Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az IGAZSÁG, a szabadság kiteljesítése”
„Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”
Elolvasta ezeket egyszer is Orbán Viktor, a KÚRIA elnöke, vagy az Alkotmánybíróság elnöke?
Mert hogy nem tarják be az urak az biztos.