Pár száz szavazatnyi különbség lehet Salgótarjánban (szintén a fideszes Becsó Zsolt javára), illetve Egerben és Veszprémben, ahol viszont most az ellenzéki jelölt áll jobban.
Márki-Zay Péternek viszont nagyon meg kell dolgoznia a hódmezővásárhelyi egyéni mandátumért (is), közte és Lázár János között ugyanis majdnem 5 százalék jelenleg a különbség a modell alapján. Sanyó Ádám azt mondja, a városokban könnyebben fordíthat az ellenzék, a vegyes körzeteknél – ahol egy középváros és több tucat kistelepülés alkot egy választókerületet – viszont sokkal bizonytalanabb a helyzet.
Kazincbarcikán például hiába áll most jobban a Demeter Zoltánt kihívó jobbikos képviselő, Üveges Gábor, egyáltalán nem biztos, hogy képes lesz nyerni a sok kistelepülést is magába foglaló körzetben. „Itt azért is vagyok bizonytalan, mert a 2018-as választásból azt láttuk, hogy azokban a körzetekben, amelyekben korábban az MSZP, majd a Jobbik dominált, nagyon megerősödött a Fidesz. Ilyen volt például az ózdi körzet, ahol 10 százalékponttal erősödött a Fidesz úgy, hogy országosan csak 4,5 százalékkal kapott több szavazatot 2014-hez képest” – magyarázza Sanyó Ádám.
Kérdés, hogy ez a tendencia továbbra is fennáll-e.
-
Hogy jön ki a fifty-fifty?
Sanyó Ádám azt látja, az ellenzéki választói viselkedésben egyfajta polarizáció indult: a községekben már jóval kevesebb szavazatra számíthat az ellenzék, míg a megyei jogú városokban kialakított választókerületekben a jelenlegi átlagos 47-48 százalékos támogatottság helyett 51 százalékot is elérhet, amivel csaknem az összes megyei jogú várost elviheti.
Zalaegerszeg, Győr és Szekszárd mozdíthatatlannak tűnik, de még így is kalkulálhat 8 plusz mandátummal az ellenzék.
Nagyon egyszerű lenne ezek után automatikusan levonni 8-at a Fidesz 60 mandátumából, és ugyanennyit hozzáadni az ellenzék 46-jához, és kihozni, hogy az ellenzék megnyerte a választást, ez azonban nem így működik.
Ehhez arra lenne szükség, hogy az összes, hozzá írt billegő körzetet is elvigye az ellenzék, amire azért kicsi az esély.
Arról már nem is beszélve, hogy még így sem lenne garantált az ellenzéki győzelem, hiszen még ott vannak a listás szavazatok alapján kiosztott mandátumok is.
Így fifty-fifty lenne az állás a parlamentben. A kormánytöbbség azon múlna, hogy a német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre kitől vesz el mandátumot az országos listáról.
Az állás azért lenne ennyire szoros, mert elemzők szerint a határon túli magyarok voksa két listás helyet hozhat a Fidesznek.
Sanyó szerint Budapesten sem dőlhet hátra az ellenzék: ha a Kutyapárt erős jelölteket indít a fővárosban – arra hivatkozva, hogy úgyis biztos az ellenzéki győzelem, neki meg kell a listás szavazat – 5-10 százalékot is elvihet, így viszont már szoros lehet a verseny a közös ellenzéki és a fideszes jelölt között a budai kerületekben.
Sanyó arra viszont nem számít, hogy az átjelentkezést legálissá tevő törvény érdemben befolyásolná a választás végeredményét. Miután ugyanis a Nemzeti Választási Iroda hétről hétre nyilvánosságra hozza a választói névjegyzék változását, kicsi a valószínűsége annak, hogy tömegével jelenénnek meg kormánypárti szavazók a billegő körzetekben, mert így nagy a lebukás veszélye.