Nemcsak néprajzi múzeumként, hanem a Győri kapu közösségi központjaként is funkcionálhat a Tokaj szolgáltatóház részét képező egykori Lézerpont Látványtár – erről beszélt hétfői sajtótájékoztatóján Simon Gábor, a Velünk a Város frakcióvezetője, a terület önkormányzati képviselője és Varga László (MSZP) országgyűlési képviselő.
Simon Gábor elmondta, bár az önkormányzat nehéz helyzetben van, ez sem gátolja meg, hogy olyan beruházásokat, fejlesztéseket hajtson végre, ami a város jövője szempontjából kulcsfontosságú. Ilyen az új múzeumi tér kialakítása is, ezért a létesítményt részletre vásárolják meg.
– A döntésnek köszönhetően több mint tíz év után véget ér ennek a páratlanul értékes gyűjteménynek a kálváriája, ami még a korábbi városvezetés hibájából alakult ki. A megvásárlást követően a következő közgyűlési ülésen már a birtokba adásról dönthet majd a grémium: terveink szerint a létesítményt a Herman Ottó Múzeum fogja működtetni – mondta az önkormányzati képviselő.
Fontos tudni azt is, mi nem presztízsberuházásokban gondolkodunk, így a tervezett felújítás után értékes kulturális és közösségi terekkel gazdagodhat a Győri kapu – jelentette ki Simon Gábor, aki hozzátette, az épület megújítására a közelmúltban elnyert TOP-os forrásokból lesz módja a városnak.
Kiállítások, klubdélutánok, táncházak – ilyen és ehhez hasonló programok rendezésére is alkalmasak lesznek az egykori Lézerpont terei. Amellett, hogy a létrejövő néprajzi múzeumnak, sőt egy restaurátori műhelynek is helyet ad majd – erről már Varga László beszélt.
– Ez a beruházás már az általunk megkívánt szemléletnek megfelelően valósulhat meg: emberközeli fejlesztéseket szeretnénk véghez vinni a miskolciakkal együtt, olyanokat, melyek a városlakókról szólnak. Ez a korábbi városvezetés alatt nem minden esetben volt így, és ezt nagyon nagy hibának tartjuk – jelentette ki.
Varga László nyomatékosította korábbi gondolatait: céljuk a városrészi központok fejlesztése, ugyanis egyes területekről bántóan hiányoznak, vagy nem a megfelelő színvonalon vannak jelen alapvető szolgáltatások vagy éppen közösségi funkciók. „Az Ifjúsági Ház nagytermének bezárása után a Győri kapu nagyobb közösségi tér nélkül maradt, ezért is tiltakoztam annak idején jómagam is az előző városvezetés döntése ellen. Éppen ezért támogatható általam a jelenlegi koncepció, ugyanis a már említett funkciók mellett kulturált megjelenésű üzletek, vendéglátóhelyek is létrejöhetnek majd az épület földszinti részében” – tette hozzá az országgyűlési képviselő.
A létesítmény tervezett jövőjéről legutóbb tavaly októberben írtunk részletesen. A városi közgyűlés által azóta már elfogadott előterjesztés azt javasolta, az önkormányzat vásárolja meg a Lézerpont épületét a néhai Barna György örököseitől, és itt mutassa be a városnak ajándékozott „Kárpát-medence népviseletei” nevű gyűjteményt.
Ezt azzal indokolták, hogy a gyűjtemény nagy részét képező népviseleti textíliák koruknál fogva speciális tárolást igényelnek, melynek a jelenlegi helyszín maradéktalanul megfelel. Ugyancsak az épületegyüttesben prezentálnák a most még szintén az örökös tulajdonában álló kismesterségek gyűjteményét, amit szintén adományként ajánlott fel az önkormányzatnak – mondta el lapunknak néhány hete Borkuti László önkormányzati képviselő, tanácsnok.
A tervezett új kiállítás részei lennének Petró Sándor és Köves István gyűjteményei is, hiszen hazai és nemzetközi viszonylatban ezek is nagy érdeklődésre tartanak számot.
A Lézerpont Látványtárról
A Lézerpont Látványtár hatalmas anyaga Barna György miskolci gyűjtő, üzletember három évtizeden át folyamatosan bővített magángyűjteményéből fejlődött ki. 2008-as nyitásától kezdve megtekinthető volt itt a Kárpát-medence népviseletének eddig sosem látott kollekciója, és a régi – már gyakorlatilag eltűnt – kismesterségek emlékeit bemutató kiállítás. Ez a kettő él majd tovább az új koncepció szerint. Szintén itt volt látható az 1950-es, 1960-as évek tárgyi emlékeivel foglalkozó tárlat, illetve az irodagépek és az optikai eszközök múltját bemutató szekció, de erdélyi ásványokat és korabeli miskolci képeslapokat is felvonultatott a látványtár.
Hagyjuk a picsába a közlekedést, az utak meg a járdák állapotát, a turisztikai helyek szánalmas állapotát.
Népviseleti kiállítást akarunk! Szarok a közlekedési koncepcióra, meg az egészségügyre. Surcot és rokolyát ide, de izibe. Kerül amibe kerül.!
Azokat ti szeretitek nem igaz nemzethykereszthénykém? Vagy csak abba toltok tízmilliókat ha tóthgabi műdalokat énekel a néprittyentősben ?
Közöd hozzá ,galíciai ómigráns?
Annyi hogy az én pénzemből magyarkodk a nerkurva.
„»Az úgynevezett „társadalmi haladás” hívei most úgy vélik, hogy valamiféle új és jobb tudattal vezetik az emberiséget. Istenem, tűzd ki a zászlókat, ahogy mi mondjuk, és menj előre! Az egyetlen dolog, amit most el akarok mondani az, hogy a receptjeik egyáltalán nem újak. Lehet, hogy ez néhány ember számára meglepő, de Oroszország már járt itt. Az 1917-es forradalom után a bolsevikok Marx és Engels dogmáira támaszkodva szintén azt mondták, hogy megváltoztatják a meglévő módszereket és szokásokat, és nem csak a politikai és gazdasági, hanem az emberi erkölcs fogalmát és az egészséges társadalom alapjait is megváltoztatják. Az ősi értékek, a vallás, az emberek közötti kapcsolatok lerombolása, egészen a család teljes elutasításáig terjedt. Nálunk is volt ilyen. A szeretteinkről kémkedés, a besúgás bátorítása. Mindezt előrelépésnek tekintették és egyébként széles körben támogatták akkoriban az egész világon is, és meglehetősen divatos is volt, ugyanúgy, mint manapság. A bolsevikok egyébként abszolút intoleránsak voltak az övéktől eltérő véleményekkel szemben.
Úgy gondolom, hogy ennek eszünkbe kell jutnia néhány olyan jelenség kapcsán, aminek most tanúi vagyunk. Elnézve, mi történik számos nyugati országban, elképedve látjuk azt a korábbi hazai gyakorlatot, amit mi szerencsére, remélem, már a távoli múltban hagytunk. Az egyenlőségért és a diszkrimináció ellen folytatott harc abszurditással határos agresszív dogmatizmussá fajult, amikor például a múlt nagy szerzőinek – mint például Shakespeare-nek – a műveit már nem tanítják az iskolákban vagy egyetemeken, mert elképzeléseiket elmaradottnak tartják. A klasszikusok elmaradottak, mert nem ismerik a nem vagy a faj fontosságát! Hollywoodban emlékeztetőket osztanak ki a helyes történetmesélésről és arról, hogy hány darab, milyen színű vagy nemű szereplő legyen egy filmben. Ez rosszabb, mint amilyen a Központi Bizottság volt a Szovjet Kommunista Pártban!« ” / Vladimir Putyin/
Milyen új funkciót? Akit érdekel már megnézte 100-szor, vagy talán bővül a kiállítási anyag, nyilván nem, mert Barna Gyuri jó régen begyűjtött már mindent. A hír az lenne, ha tisztességes gyűjteménytárat alakítanának ki az épületben. Megint lehet majd az elavult látványosságra költeni, lehet munkavállalói létszámot bővíteni tök feleslegesen, kiállításmegnyitóra költeni, amire Miskolcon már senki sem kíváncsi. És még a városligeti néprajziról nem is beszéltünk, hol fog ez az anyag turistát hozni. Ugyan már.Bartók+ lehúzva a süllyesztőbe, lerágott csont Lézerpont megváltja Miskolcot. Mikor néz már szembe ez a város önmagával. Felesleges pénzkiadás kiállítóhelyet csinálni ott.
esteleg egy-két PPP beruházást?
Na, majd az elvtársaid….
„Tavaly 114 milliárd forintot fizetett a magyar állam az M5-ös és M6-os autópályák tulajdonosainak. Ezek a legdrágább magyarországi köz- és magánszféra közti koncessziók, avagy a közismertebb angol rövidítéssel ppp-szerződések. Ezt a liberális közgazdászok szerint előnyös konstrukciót a 2002-2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányok alkalmazták, és az Európai Unió is erőltette: az elmélet szerint a magáncégek költséghatékonyabban és gyorsabban tudják a beruházásokat megvalósítani, jobb minőségben végzik el a karbantartást, és ezáltal az adófizetők is jobban járnak. A politikusok számára a ppp-konstrukciók fő előnye, hogy úgy tudnak beruházásokat megvalósítani, hogy az nem terheli azonnal az államkasszát.
A ppp nem egy túl bonyolult konstrukció, tulajdonképpen arról van szó, hogy egy cég megvalósít egy tipikusan állami beruházást, majd viszonylag hosszú ideig, akár több évtizedig üzemelteti azt, és ezt éves részletekben fizeti ki az állam. Ez nem növeli az államadósságot, de tulajdonképpen csak egy könyvelési trükkről van szó: az Eurostat ezt nem számítja bele az eladósodottságba, a valóságban azonban ez is ugyanolyan adósságteher, mintha állampapírok kibocsátásából finanszírozták volna a beruházást.”
Nyomjad, „hivatásos népboldogító elvtárs”
„Azért tartozunk a legalacsonyabb fizetésűek közé, mert Gyurcsány alatt élcsapatból sereghajtók lettünk, leamortizálták az országot, eladták a termelő stratégiai ágazatokat, 12%-os munkanélküliséget generáltak, és gyakorlatilag működésképtelen adták át az országot. Ezt a leszakadást előbb gazdasági infrastruktúra váltással lehet kompenzálni.
És az utóbbi években az európainál nagyobb mértékben kezdtek el növekedni a bérek, tehát a hátrány egyre csökken.
A magyar várólista az EU középmezőnyében van
A luxusfogyasztók már mind napelemmel fűtik az úszómedencéiket, és nem használják a dotált olcsó energiát.
Az élelmiszerárakba beépül a drága energia, ami sajnos nyugatról jön.”
Mennyi pénzért privatizálta el az ingatlant Barna elvtárs?
Mennyit adnak örököseinek a régi jó elvtársai most érte?
Mennyi bérleti díjat hoz évente az ingatlan?
Szimboleumpolitikus… De abból is a legrosszabb fajtából!
Lehet, hogy sokan nem értenek egyet velem, de szerintem, a belvárosban jobb helyen lenne a gyűjtemény.
A gyűjteményt a Múzeumba kell kiállítani. Fölöslegesen fizetnek majd jó pár alkalmazottat, mert oda nem igen megy ki senki.
A Múzeumba sem nagyon járnak látogatók, de lehet megint alibi állást adni egy jó pár büfészakos munkanélküliként 10-15 éve tengő-lengő néprajzosnak. Muzeológusokkal Dunát lehet rekeszteni, csak hát az ilyen létszámbővítő döntésekhez kellene egy kis helyismeret és városbéli tapasztalat.
Tisztelt Urak ! „Simon Gábor, a Velünk a Város frakcióvezetője, a terület önkormányzati képviselője és Varga László (MSZP) országgyűlési képviselő.”
Tessék mondani melyik városban élnek önök? Miért nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy a Múzeum mögött kb. 1 milliárd Ft-ért kormányzati támogatásból egy Miskolci székhelyű kivitelező cég a Barna Györgytől kb. 60 millió Forintért megvásárolt – és nem adományként – Matyó gyűjtemény és a kormánytól kapott képgyűjtemény számára épül egy komoly épület bővítés ? miért mutogatnak az elmúlt 10 évre ? Vagy ha tényleg érdekli önöket a Miskolc közművelődése, akkor miért adták oda a kufároknak az Újgyőri főtéri Vasas Művelődési házat s miért nem azt újítják fel ?
Tessék mondani, akkor most mi lesz a múzeum melletti bővítésből, ahol még az idén évégén megnyílhatott volna a tárlat ? Vagy mikorra akarják megnyitni a jelentősen elhanyagolt állapotba került Barna György-féle házat ?
Közben kiderült, hogy valamiért mégsem lesz jó ott a ruháknak. Ehhez hány év gondolkodási idő kellett. Mit számít 200 milla hagy menjen.