Mi történik az európai országokban?
A g7.hu szerint máshol is drasztikusan emelkednek a lakossági energiaárak.
Ebben a szinte egész Európát kétségbeejtő helyzetben, az olasz miniszterelnök, Mario Draghi az egységes, közös EU-gázbeszerzésen kezdte törni a fejét, miközben a kormányában ülő, szélsőjobboldalra kacsintgató riválisa, a Liga párt vezére, Matteo Salvini azt pedzegeti, hogy népszavazást kellene kiírni az olasz atomenergiaipar feltámasztásáról.
Róma jelenleg a világ második legnagyobb nettó áramimportőre. Olaszországban a vírusválság előtt 25 százalékkal volt magasabb az áram ára, mint Franciaországban, ám az olasz árak akár 55 százalékkal is emelkedhetnek idén a Politico szerint. A kormány ezért egy 10 milliárd eurós segélycsomagon dolgozik. Az olasz iparszövetség úgy becsüli, hogy 2022-ben a vállalatok energiaköltségei 37 milliárd euróra emelkednek majd, ami 85 százalékos drágulás a tavalyihoz képest, és majdnem négyszerese a 2019-es mértéknek.
Európában viszont nem Salvini atomprogramját, hanem inkább Draghi közös beszerzésekre vonatkozó ötletét tartják egyelőre jobbnak. Meg is kezdődtek az egyeztetések arról, hogy néhányan együtt vásárolnák a földgázt, és a tárolást is közösen oldanák meg – például Spanyolország is támogatja ezt.
Nagy-Britanniában – amely kilépett az EU-ból – a lakossági ártámogatáson töri a fejét a Boris Johnson vezette kormány. Az eleve a bukás szélén táncoló miniszterelnök a brexit és a koronavírus-járvány katasztrofális kezelése után nem kockáztathat meg drasztikusan megemelkedett energiaárakat (legalábbis kompenzáció nélkül) a májusi helyhatósági választások előtt.
Svédországban szintén azt tervezik, hogy 1,8 millió háztartás kapna támogatást a villanyszámlák kifizetéséhez, a nagykereskedelmi energiaárak megötszöröződése közben. Khashayar Farmanbar svéd energiaügyi miniszter a helyzetért Oroszországot tartja felelősnek, mivel szerinte Putyinék csökkentették a gázszállításokat Európa felé.
Szintén idegesek a bolgárok: ők a görögök miatt, akik nem fejeznek be egy interkonnektort, amely a két ország között teremtene összeköttetést, s így a bolgárok csatlakozhatnának a Transzadriai Csővezetékhez, a TAP-hoz, amely az orosznál olcsóbb azeri gázt visz Görögországon át Olaszországba. Ám a lassú görög kivitelezés miatt a bolgárok egyelőre nem tudják magukat függetleníteni az orosz gázimporttól. Bulgáriában a vezetékes gáz nagykereskedelmi ára január elsejétől 30,4 százalékkal drágult.
Franciaországban idén választások lesznek. Ezzel furcsa összefüggésben az Electricité de France (EdF) energiakonszern árfolyama január 14-én összeomlott a tőzsdén, miután a párizsi kabinet bejelentette, hogy maximálni fogja a cég által eladható energia árát. Így becslések szerint a tőzsdére bevezetett vállalat körülbelül 7,7-8,4 milliárd eurós veszteséget szenved el, legalábbis a január 13-ai árak szerint. A Guardian szerint a cég elvesztette tőzsdei értékének, piaci kapitalizációjának egyötödét. Franciaország már novemberben befagyasztotta a gáztarifákat (2022 végéig), közben a kormány hitelt ígért a szolgáltatóknak addig, amíg az árak vissza nem állnak a korábbi szintre.
A Fidesz a rezsicsökkentést dicséri
Magyarországon a lakosság jobbára csak közvetve érzékeli az energiaárak emelkedését, így 2022-ben tovább nyílik az olló a hazai és az uniós piaci árak között, hiszen a magyar hatósági árak nem változnak. E magyar rezsiárakkal dicsekedett tavaly a Fidesz európai parlamenti képviselője, Gyürk András is: az „Európában tomboló energiaválságban már 19 uniós tagállam döntött úgy, hogy a magyar rezsicsökkentés mintáját részben vagy egészben követve megpróbálja leszorítani a lakossági energiaárakat”.
A magyar kormány szerint Európában a magyar lakosság fizeti a legolcsóbb gázárat és a második legolcsóbb áramdíjat. Kérdés, hogy ez meddig tartható. A 2021-es magyar-orosz gázszerződés államtitoknak minősül, így nehéz megítélni a helyzetet. A Népszava tavaly őszi értesülése szerint az új egyezmény már csak a gáztőzsde árához igazítja a vásárolt földgáz árát – szemben a korábbival, amely az olaj árát is bekalkulálta. Ez a gázár tőzsdei ugrása miatt akár kedvezőtlenebb helyzetbe is hozhat minket.
Tavaly decemberben Orbán Viktor nem válaszolt a Financial Times erre vonatkozó kérdésre. A lap viszont úgy tudta: Budapest azért kap rendkívül olcsó gázt a Kremltől, mert vállalta, hogy nem szállít Ukrajnának. Orbán ezt nem erősítette meg, de elmondta: nem szállít a kormány Ukrajnának gázt. Ám hogy a meglévő vezetékeken a magánkereskedők mit adnak el, azt nem szabhatja meg – tette hozzá.
A tavaly decemberi uniós csúcs után Orbán videót tett közzé a Facebookon, amelyben kijelentette: „A legfontosabb kérdésben kis híján ölre mentünk, ez az energiaárak kérdése volt. Nem is sikerült egymással megállapodnunk. A csehek, a lengyelek, a szlovákok és mi magyarok ragaszkodtunk ahhoz, hogy az energiaár emelését meg kell fékezni, legyen szó az áram vagy a gáz áráról.” Hozzátette: „Nem szabad megengedni, hogy újabb energiaadót vezessenek be, ezúttal a lakástulajdonosokra és a gépkocsit használókra.”
Orbán arra utalt, amiről az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Steiner Attila beszélt tavaly: az Európai Bizottságnak újra kellene gondolnia a Fit for 55 nevű új klímacsomagját, az ugyanis tovább növelné a családok és a vállalatok terheit. Az ipari üvegházhatású gázok csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) is kiigazításra szorul Steiner szerint, ugyanis szintén hozzájárul az energiaárak növekedéséhez.
Nemcsak a magyarok, hanem a lengyelek is ellenzik az EU Fit for 55 nevű klímacsomagját. Leginkább az ETS reformját bírálják. A megújuló energiák túl gyors bevezetését is kifogásolja Varsó, és ehhez most szövetségeseket keres. Az Euractiv szerint teljes vagy részleges támogatásáról biztosította mindhárom északi EU-tagállam (Dánia, Svédország, Finnország), a Visegrádi Négyek fennmaradó tagjai és több dél-európai és balti állam is.
Mindeközben az energia drágulása a magyar cégeket kezdi utolérni: a Dunaferrnél december végén bizonyos részlegek átmenetileg leálltak a magyar árak miatt, de január elején újraindult a két hengerműben a termelés. A hírek szerint a magyar autógyárakat is sújtja az áremelkedés, de itt nemcsak a gáz és az áram drágulása okoz bajt, hanem az alapanyagok beszerzése is egyre nagyobb költségeket emészt fel.
14 Responses
Az „új trendi” Orbánisztánban új Magyar-Orosz cár Kövér megpödri bajszát. Putyin is megpödörné bajszát ha lenne neki ennek örömére felsorakozik mellette az ezredes és főhadnagy hátul pedig a hadnagyocska. 😉 A második képen pedig a „papagáj főkommandó” ismételgeti százezredjére is, hogy rezsicsökkentés, és akinek még így sem világos még nem tudja így se arra rákontráz a papagájkommandó egy újabb adag „felhomályosítással”, ,hogy rrreezsiiicsöökkeennttééésss „repetával.” 😀 Nem hiába ismétlés a tudás atyja náluk jelenesetben a fő fő atyuskával. Fidesz mánia módjára. „Kormányfelhomályosítás.” Orbán jobban teljesít.
Látom, chiphiányod van ????
Kiheverted már Bill Gates és Melinda Gates vállását?
„Férje Bill Gates volt, akihez 1994-ben ment hozzá, majd 2021-ben elváltak. A házassági ceremónia Hawaii szigetén volt Lanai városban. Három gyermek édesanyja (Jennifer Katharine Gates (született 1996), Phoebe Adele Gates (született 2002), és Rory John Gates (született 1999)). Mindannyian a Washington állambeli Medinában élnek a Washington tó partján lévő hatalmas házban. Jelenleg volt férjével közösen a Bill and Melinda Gates alapítványt vezeti, mely segélyeket biztosít a Föld elmaradt országainak, továbbá egészségügyi kutatásokat és védőoltásokat finanszíroz.
Magyarul megjelent művei
A nő helye. Változtassuk meg a világot a nők erejével!; ford. Getto Katalin; Bookline, Bp., 2019”
Mi köze ennek a témához, fideszmajom? Meg vagyok győződve róla, hogy elmebeteg vagy! Ebben is a főnöködet követed, vagy nálatok kötelező hülyének lenni?
Ne hízelegj!
Erről a gatyi photoshopról jutott eszedbe? Ez volna téma?
Ennyit tudtok , elvtárs?
„Piros lett a paradicsom nem sárga Oroszos lett az új egyenruha csuhajja”.
„Lavrov ma bejelentette, hogy Kubával Nikaraguával és Venezuelával minden együttműködésre nyitottak, beleértve a katonai együttműködést is.”
Adolf is mindenkivel az együttműködést kereste, akit éppen nem rohant le
Hja! Miért is állomásoznak amerikai csapatok olaszban meg németben?
Merészelték már felmondani?
„2099-ig Németországot az USA kézivezérli, és így, csak az kerülhet ott trónra, akit azok odaraknak!!!
Gerd-Helmut Komossa, a katonai kémelhárítás volt parancsnoka beszámolt könyvében (Die deutsche Karte), hogy a titkos államszerződést 1949 május 21.-én írták alá és 2099-ig van érvényben. Minden egyes kancellár hivatalba lépésekor alá kell, hogy írja. Németország kötelezi magát ebben, hogy 2099-ig nem nyilvánítja ki állami szuverenitását, a médiákat az USA ellenőrzésének alárendeli és az arany tartalékát garanciaképpen átengedi az USA-nak.”
Érdekes. Nem tetszett az amcsiknak az orosz közelség.
ha, fordítva van az más..
„1962. október 14-én robbant ki a kubai rakétaválság, miután amerikai kémrepülőgépek felvételei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetek befogadására alkalmas rakétákat telepített a karib-tengeri szigetre. A váratlan offenzív lépés komoly konfliktust eredményezett a két nagyhatalom között, Kennedy amerikai elnök és Hruscsov pártfőtitkár azonban végül tárgyalásos úton rendezték a vitát, ezzel pedig megelőzték egy nukleáris világháború kirobbanását.
Kuba az Egyesült Államok védelme szempontjából mindig is kulcsfontosságú volt, amit kiválóan mutat, hogy Washington az 1898-as spanyol–amerikai háború után számos módon – például a Platt-nyilatkozattal – korlátozta az új állam szabadságát, és máig katonai bázist tart fenn a szigeten.”
A Vörös Hadsereg 1920-ban szállta meg Ukrajnát.
Az oroszok minden vágya egy-két-három ukrán NATO támaszpont.
Ez borzasztó! A szárnyas rakéta előtt nem lesz szárnyas betét. ??
„Akár Putyin szeretőjét is elérhetik a szankciók
Nem először fordulna elő, hogy az Egyesült Államok olyan eszközökhöz folyamodna, amelyek egyes személyek szankcionálásával próbálna rendezni egy külpolitikai konfliktust. A kereskedelmi és pénzügyi szankciókon túl, de még a katonai beavatkozás előtt jöhetnek a Vlagyimir Putyin orosz elnök belső köreit érintő korlátozások. A Kreml politikailag elfogadhatatlannak tartja az ilyen jellegű fenyegetőzést.”
A Vörös Hadsereg 1920-ban szállta meg Ukrajnát.
Az oroszok minden vágya egy-két-három ukrán NATO támaszpont.
„”Ukrajna berlini nagykövete szerint a Németország által küldött ötezer katonai sisak szimbolikus gesztus, de nem túl nagy segítség, míg Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere úgy véli, a németek ennyi erővel párnákat is küldhetnének legközelebb.”
Esetleg plüssmacikat, Bundesliga-mackófelsőket, tojásos szendvicseket, moncsicsiket vagy fityegős műnyúlszőr kulcstartókat.
Már megint az EU-n és annak vezető hatalmán, Németországon röhög az egész világ.
Az EU és Németország ma már a saját magával határos országban folyó háború esetén sem hatalmi tényezők.
És ezek oktatgatják ki úton-útfélen Kínát, Oroszországot, az arab világot, Indiát, Ausztráliát, Fekete-Afrikát, Brazíliát, Japánt stb.
Mint amikor a kullancs az elefánt hátába kapaszkodik, és azt delirálja, hogy ő irányítja az elefántot.”