CÁPA + PINGVIN
Zöld ledlámpák menthetik meg a halászhálókba gabalyodó cápák életét. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) munkatársai rájöttek, hogy a zöld színű fényekkel jelentősen csökkenthető a járulékos fogás mennyisége, így mérsékelhető a halászat természetkárosító hatása.
Eközben eddig ismeretlen, 75 tagú szamárpingvin-kolóniát fedeztek fel az Antarktiszi-félsziget közelében található Andersson-szigeten, amit pár évtizede még az öröknek gondolt jég borított. A szamárpingvinekről (Pygoscelis papua) eddig úgy tartották, hogy a szubantarktikus régiókban élnek. A kutatók szerint a szamárpingvinek azonban nem változtattak a 38 millió éves evolúciójuk alatt kialakult szokásaikon: költés idején száraz és köves partokon alapítanak kolóniákat. Az új pingvintelep viszont arra utal, hogy az Antarktiszi-félsziget eddigi ökoszisztémája tartós változáson megy át a felmelegedés miatt.
OMIKRON
Valószínűtlen, hogy az omikron lecsengése után vége lesz a koronavírus-járványnak, nyilatkozta az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az új variáns célja az lesz, hogy kiszorítsa a mostanit, ezért feltehetően gyorsabban terjed majd, de hogy milyen tüneteket vagy szövődményeket okozhat majd, azt még nem tudjuk. Az epidemiológus Maria Van Kerkhove, a WHO koronavírus-részlegének vezetője szerint az omikron távolról sem a vírus gyengülésének a jele: még ez a variáns is eléggé fertőző ahhoz, hogy világszerte túlterhelje az egészségügyi ellátórendszereket. Eközben a leghatékonyabb védekezési módok a vírus ellen továbbra is: a távolságtartás, a maszkhordás és a védőoltás. Na de utóbbiból mennyi kell? A szakértők szerint az első három oltás a legfontosabb, a negyedik csak különleges esetben indokolt. A KEKSZ (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) a közleményében az írta: „A negyedik oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben”. A szakértők azoknak javasolják a negyedik oltás beadatását, akik
- betegség/kezelés miatt immunhiányos vagy immunszupresszált betegek;
- 2 Sinopharmmal beoltott, 60 évnél idősebb személyek, akik nyugati vakcinát kaptak harmadik oltásnak;
- kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók, ha a harmadik oltást több mint 4 hónapja kapták, és az idősebb korosztályhoz tartoznak.
Hogy az omikron ellen érdemes-e külön védőoltást kifejleszteni, arról megoszlanak a vélemények. Megeshet, hogy mire a vakcinagyártók elkészülnek a variánsspecifikus oltással, el is tűnik az omikron.
TECH
Quo vadis web3? A koncepciót már 2014 óta ismerjük, de a web3 szó csak mostanra szivárgott be a közbeszédbe. De mi az a web3? A platform alkotói, a techno-evangélisták és a kriptovaluta-hívők szerint az ethereumalapú protokollok demokratikusabbá és decentralizáltabbá tehetik a webet. A szkeptikusok szerint a web3 semmivel sem demokratikusabb a web2-nél, csak újrarendezné az eddigi erőviszonyokat. Egy másfajta törésvonalról is számot adtunk a héten: a feltörekvő országokban és Magyarországon érdeklődnek a mesterséges intelligencia (AI) iránt, és pozitív változásokat várnak tőle – nem úgy a szkeptikus nyugat-európaiak. De mi ennek az oka? Mi befolyásolja az AI-ról alkotott képünket? Milyen az etikus AI? Miért érdekli ennyire az AI a magyarokat? Interjúnkban ezekről beszélgettünk Tilesch Györggyel, a kaliforniai PHI Institute elnökével, a Mesterség és Intelligencia című könyv szerzőjével.
A Facebook anyacége, a Meta a világ leggyorsabb mesterségesintelligencia-alapú szuperszámítógépét fejleszti. AI RSC (Research Super Cluster) várható sebessége öt exaflopos, azaz ötmillió teraflopos lehet, vagyis félmilliószor gyorsabb egy PlayStation 4-nél. Az RSC az 750 Nvidia DGX A100-ra épül; a mostani prototípusnak 6080 grafikus processzora (GPU) van. A benchmark-tesztek alapján az RSC a Meta eddigi MI-alapú rendszerénél 20-szor, az Nvidia Collective Communication Librarynél 9-szer gyorsabb, és ez csak a kezdet – a végleges konfigurációban 16 ezer GPU fog dolgozni.
Repülési tanúsítványt kapott a szlovák gyártmányú BMW motoros repülő autó, az AirCar. A kétéltű csúcssebessége 160 kilométer óránként, a repülési magassága több mint 2500 méter, és felszállás előtt 2 perc 15 másodperc alatt alakul át repülőgéppé. Karnyújtásnyi távolságban a Blade Runner; már ha eltekintünk tőle, hogy az AirCar vezetéséhez nem jogosítvány, hanem pilótaengedély kell.
JAMES WEBB
Január 24-én célba ért a NASA űrteleszkópja, a James Webb; másfél évtized munka, elégedett dollárok tízmilliárdjai, sosem látott műszaki megoldások. A James Webb feltárhatja a legkorábbi galaxisok születését és a galaxis más csillagai körül keringő, Földhöz hasonló bolygók légkörét. Az űrtávcső a Földtől 1,5 millió kilométerre, az L2 Lagrange-pont régiójában minimális üzemanyaggal keringhet, és az infravörös műszereit sem zavarják a Földről vagy a Holdról érkező hatások. Közben kiderült, hogy az eddig véltnél egymilliárd évvel tovább boríthatták tengerek és óceánok a Mars felszínét. A Mars körül keringő űrszonda, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nemrég olyan adatsort továbbított a Földre, amikből a szakértők arra következtetnek, hogy a Mars felszínét az eddig véltnél jóval hosszabb ideig boríthatták tengerek, tavak és folyók. Nem tudtuk, mi hiányzik még, aztán jött a hír, hogy Elon Musk lelövi a Holdat. Nem vicc, tényleg: március 4-én fog becsapódni annak a Falcon–9 rakétának a második fokozata, ami 2015 óta irányíthatatlanul sodródik az űrben. Műholdról biztos gyönyörű látvány lesz, ahogy a négytonnás roncsdarab belerongyol az égitestbe. Az időpont nagyjából ismert, de a becsapódás helyszínét a Nap sugárzása is befolyásolhatja.
FÚZIÓ + SÖTÉT ANYAG
Több évtizednyi kutatás után létrehozták az első égő fúziós plazmát. A szinte kimeríthetetlen, fenntartható energiaforrást ígérő fúziót leíró tanulmány a Nature Physicsben jelent meg. Nemcsak a fúziós energia szempontjából jelentős esemény ez: a kutatók szerint olyan új fizikai felfedezésekhez is hozzájárulhat az új technológia, amik kihasználhatják az laboratóriumi feltételek mellett eddig elérhetetlen plazmaállapotot. Mivel a különleges plazmaállapotok vizsgálata elsősorban az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek fenntarthatóságát szolgálja, ez nemzetbiztonsági szempontból is fontos fejlemény.
Magyar kutató vezetésével végzett tanulmány kutatta a sötét energia titkait. A Kanári-szigeteken dolgozó Kovács András és kollégái a Dark Energy Survey kollaboráció teleszkópos megfigyeléseiből nyert adatokkal vizsgálták a korai világegyetemből hátramaradt kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás szokatlanul nagy hideg foltját. A hideg folttal egy régióban, az Eridanus csillagkép irányában egy hatalmas, 1,8 milliárd fényév széles, az átlagosnál kevesebb galaxist tartalmazó kozmikus struktúra, egy szupervoid található.
HONDERŰ
Alig van uniós állam, ahol olyan alacsony a várható élettartam, mint Magyarországon. A 2009 óta ötödik alkalommal adják ki a Demográfiai Portré című kötetet, amit Monostori Judit, Őri Péter és Spéder Zsolt, a KSH munkatársai szerkesztettek. A kötetből, többek között, az is kiderül, hogy
- a 90-es évek elején a fiatalok negyedének volt házasságon kívüli az első kapcsolata; ma a fiatalok 6 százaléka házasodik az első együttélés után;
- a magasabb iskolai végzettség és vallásosság növeli a házasodási kedvet;
- a mai fiatalok később kezdenek párkapcsolatban élni, és később is esküsznek;
- 2000-ben a nők 25, a férfiak 27 évesen házasodtak először; 2019-ben ez a nőknél 30, a férfiaknál 33 évre nőtt;
- ha a magyarok házasodnak, főleg azért teszik, mert gyermeket várnak.
De mit nekünk koronavírus-járvány és demográfiai katasztrófa, amikor olyan dolgoktól is retteghetünk, mint a korrupció és az infláció?
KONTEÓ
Minél szélsőjobboldalibb eszméket hirdet valaki, annál hajlamosabb hinni az összeesküvés-elméletekben, legalábbis ezt állítják a régi szociálpszichológiai kutatások. Egy alternatív elmélet szerint azonban a konteó iránti fogékonyság nem pártállás kérdése: a szélsőbalos eszmék hívei is hajlamosabbak elhinni, hogy a világot sötét erők titokzatos összjátéka mozgatja, mint a középre húzók. De melyik elmélet helytálló? Egy 26 országra és 105 ezer önkéntesre kiterjedő, magyar kutatók részvételével készült kutatás megkísérelt pontot tenni a több évtizedes vita végére.
PISZOK
Max Planck szerint a piszoknak az a természettudományos definíciója, hogy minden piszoknak számít, ami nincs a maga helyén. A vaj a kiflin nem piszok, de a nyakkendőn igen; a homok a sivatagban nem piszok, de az ágyneműn igen. Heti piszok-rovatunk rekorderei a jéghegy-olvadásból eredő édesvíz a Skót-tengerben, illetve a mikroműanyag-részecskék a svájci Alpokban:
- 150 milliárd tonna édesvíz jutott az óceánba a világ legnagyobb jéghegyéről. Az 5800 négyzetkilométer alapterületű A68 még 2017 júliusában szakadt le az antarktiszi Larsen C jégselfről, és rövidesen darabokra szakadt – ezek közül a 2600 négyzetkilométeres A68a volt a legnagyobb. A Leeds-i Egyetem kutatói műholdas megfigyelések alapján kiszámították, hogy 2020 novembere és 2021 januárja között az A68a-ről 152 milliárd tonnányi elolvadtédesvíz kerülhetett a Skót-tenger vizébe.
- Svájcban évente 43 billió mikroműanyag-részecske landol a földön – állítja az Utrechti Egyetem és az Osztrák Meteorológiai Intézet kutatása –, és a műanyagrészecskék java a látszólag érintetlen Alpokban köt ki, ahonnan hóolvadáskor lemosódik az alacsonyabban fekvő területekre. A kutatás szerint nagyjából évi 3000 tonna műanyag kerül be Svájcba légi úton; egyes részecskék akár 2000 kilométert is vitorlázhatnak a levegőben.
Ennyi fért a hétbe. Ha további olvasnivalóra vágysz, látogass el az oldalunkra, kövess minket a Facebookon és az Instagramon, ha pedig kérdésed van, írj levelet a szerkesztőségnek!