Miskolcon panaszt nyújtanak be az Európai Bizottsághoz, amiért Magyarország nem biztosítja a védelmet a szálló por ellen

Beperelte a Pest Megyei Kormányhivatalt 2016 decemberében a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület. Kiderült ugyanis, hogy az illetékes hatóság kiadta a város délkeleti kapujában lévő, lakó és kereskedelmi övezettekkel körbevetett hejőcsabai cementgyár újraindításához szükséges egységes környezethasználati engedélyt. Az ipari létesítmény 2011-ben állt le, azt követően, hogy a rendszerváltáskor birtokon belülre került svájci Holcim Zrt. és egy későbbi tender elnyerésével a részvénycsomagok irányítást biztosító részéhez hozzájutó Magyar Cement Kft. közt jogvita alakult ki arról, ki a valódi tulajdonosa a gyárnak. Öt évvel később jogerősen utóbbihoz, illetve jogutódjához, a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Kft.-hez, (később HCM 1890 Zrt.-hez) került. A helyi hírportál, a minap.hu beszámolója szerint a cég azt tervezte, hogy 250-300 dolgozóval, évi egymillió tonnás kapacitással újraindítja a gyárat.

Csakhogy a térségben még sokan elevenen emlékeznek a hajdani termelés megannyi káros mellékhatására. A szálló porra, az ablakpárkányokra, autókra lerakódó finom cementpor állandó jelenlétére, a forgalom, ezáltal a zaj megnövekedésére. Ezért a helyiek tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdtek a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesülettel karöltve. F. Nagy Zsuzsanna környezetvédő, az egyesület elnöke a Népszavának ezzel kapcsolatban azt mondta: a város akkori fideszes vezetése nem örült az ellenállásnak, s meg is szakítottak minden korábbi együttműködést a civil szervezettel. Az ellenzéki összefogással 2019-ben hatalomra került városvezetés megpróbált ugyan ügyféli jogálláshoz jutni, azonban ezt elutasította a Miskolci Törvényszék, így a zöld szervezet továbbra is egyedül képviseli a lakosság érdekeit az ügyben. Az egyesület arra hivatkozva támadta meg a környezetvédelmi engedélyt – több mint 2000 tiltakozó aláírás csatolásával –, hogy abban „elfelejtettek” hatásterületet kijelölni. Nem mérlegelték érdemben azt sem, hogy a cementgyártáson túl évi 57 ezer tonna hulladékot akarnak itt energetikai céllal hasznosítani. A Miskolci Törvényszék tavaly februárban megalapozatlannak találta az egyesület kifogásait és elutasította a keresetüket, ami ellen a Kúriához fordultak jogorvoslatért. Arra hivatkoztak, hogy kérésük ellenére sem rendeltek ki szakértőt az ügyben, mondván, közigazgatási perben nincs lehetőség védőtávolság kijelölésére és a légszennyezettség mértékének meghatározására. A bíróság szerint a becsatolt iratokból megállapítható, hogy a cementgyár tevékenysége nélkül is „terhelt” az érintett terület levegőminősége, a szállópor kibocsátásához pedig a cementgyár korábban sem járult hozzá jelentősen. Ezzel szemben egy környezetvédelmi igazságügyi szakértő azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évtizedben nem volt olyan év, amikor Miskolcon maradéktalanul teljesültek volna a levegőminőségre vonatkozó előírások, a HCM 1890. Kft. tanulmányából pedig a kibocsátás esetleges káros hatásai egyáltalán nem voltak megismerhetők. A több szinten, közigazgatási eljárást és bírósági pereket megjárt ügy legutóbbi fejleménye, hogy a Kúria néhány hete hatályon kívül helyezte a Miskolci Törvényszék ítéletét, és új eljárásra, valamint új határozat meghozatalára utasította a grémiumot.

A Kúria szerint nem tisztázódott az sem, hogy az engedélykérelem új cementgyár létesítésére, vagy a korábban már működő gyár újbóli indítására vonatkozik. Rámutattak, hogy a jogszabályok alapján meg kell határozni a védőtávolságot, a védőterületet és a védelmi előírásokat, valamint a hatóságnak nem a próbaüzem során, hanem az azt megelőző engedélyezési eljárás alatt kell meggyőződnie arról, hogy a tervezett tevékenység a jogszabályi követelményeknek és az előírt határértékeknek meg fog-e felelni. F. Nagy Zsuzsanna a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke lapunknak elmondta: elképesztő, hogy a lakóépületek közvetlen szomszédságában akarnak beindítani cementgyárat és égetőművet egy olyan nagyvárosban, ahol a szállópor koncentráció mértéke évről-évre nő, és tartósan meghaladja a megengedett határértéket. – A légszennyezettség komoly kockázat az egészségre, növeli a szívrohamok, krónikus légúti betegségek kialakulásának esélyét – tette hozzá. Szavai szerint a megismételt eljárásban a Miskolci Törvényszék köteles figyelembe venni a Kúria végzésében foglaltakat, valamint azt az uniós ítéletet is, amely kimondta, hogy Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat. Külön említést tettek a Miskolcot is magában foglaló Sajó-völgyéről, ahol a levegőszennyezés és a szállópor koncentrációja rendszeresen és tartósan túllépte a napi határértéket.

Zám Csaba a HCM 1890 Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre azt közölte: a Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése az első és másodfokú környezetvédelmi hatóság határozatát változtatás nélkül helybenhagyta. (A környezetvédők szerint ezzel szemben a jelenleg felfüggesztett határozat csak akkor lép hatályba, ha a Miskolci Törvényszék a szakértőket is bevonva újra lefolytatja az eljárást, s annak végén a cementgyár számára kedvező ítéletet hoz.) Hozzátette: a Kúria végzése a társaságuk működésére nincs hatással, s nem tervezik, hogy elállnak a gyár újraindításától.