Hiába tartja jogszerűtlennek a kormány, megtartják hétfői sztrájkjukat a pedagógusok. A kétórás munkabeszüntetést hosszú és eredménytelen tárgyalássorozat, egy bírósági döntés és napokon át tartó közleményháború előzte meg.

Hogy jutottunk ide?

A két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete októberben jelentette be, hogy közös sztrájkbizottságot alapítanak. Öt követelést fogalmaztak meg, amelyekben bérrendezést és a pedagógusok kötelező oltásáról szóló rendelet visszavonását kérték. Hiába tárgyaltak hónapokig az EMMI-vel, nem sikerült megegyezésre jutni.

Mivel nem volt előrelépés, a PDSZ és a PSZ december 15-én hirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkot január 31-ére. Az EMMI erre gyurcsányozott egy jót, és a baloldal kampányakciójának titulálta a sztrájkot, de hozzátették, továbbra is nyitottak a tárgyalásra. A két félnek meg kellett volna állapodnia a sztájk részleteiben, azonban ez több egyeztetés után sem sikerült.

Még elégséges szolgáltatás

A vita arról szólt, hogy mi számít még elégséges szolgáltatásnak egy sztrájk alatt. Az EMMI álláspontja az volt, hogy a pedagógusoknak a mindössze kétórás sztájk alatt is meg kellene tartaniuk az óráik egy részét, mert szerintük sérti a diákok tanuláshoz való jogát, ha ebben az időszakban csak gyermekfelügyeletet vállalnak az intézmények. A szakszervezetek ezt nem fogadták el.

A legutóbbi tárgyalás január 24-én, hétfőn volt. Miután a tárgyalóasztalnál nem jártak sikerrel, a PDSZ és a PSZ a bírósághoz fordult, hogy döntést hozzon arról, mi számít még elégséges szolgáltatásnak. Nem peres eljárásban pénteken született meg a döntés: a bíróság első fokon jogszerűnek ítélte a sztrájkot. Ez nem volt jogerős, de azzá válhatott volna, ha egyik fél sem fellebbez. A szakszervezetek a bíróságnak bejelentették, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, a kormányoldal viszont nem így tett, nem sokkal a PDSZ és a PSZ közleménye után közölték, hogy nem lehet törvényes a hétfői sztrájk.

Közleményháború

Hétvégére úgy nézett ki a dolog, hogy a kormány azt kommunikálta, a sztrájk jogszerűtlen, a pedagógusok halasszák azt el, a szülők pedig vigyék iskolába hétfőn reggel a gyerekeiket. A szakszervezetek ezzel szemben azt mondták, az a jogellenes, hogy a kormány jogszerűtlennek hívja a sztrájkot, és buzdítottak, hogy a sztrájkbizottságok folytassák a szervezést.

A szakszervezetek szerint ráadásul a kormány a tankerületi központokon keresztül próbálta meg arra kényszeríteni az iskolák vezetőit, hogy „szóbeli utasítások alapján, jogellenesen akadályozzák meg a sztrájkot, a valósággal ellentétes értesítéseket küldjenek ki a szülőknek, beszéljék le a dolgozókat a sztrájkban való részvételről”. Közleményük szerint több helyről kaptak olyan visszajelzést, hogy fegyelmi eljárással fenyegetik a sztrájk mellett kitartó kollégákat.

Nem fenyegetőző fenyegetés

Volt, akit ez el is tántorított. Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja az RTL Híradónak vasárnap azt mondta, az EMMI levele után „nagyon sokan elbizonytalanodtak, és azt mondják, ilyen körülmények között nem biztosak abban, hogy bele merjenek állni a sztrájkba”. Az RTL megkereste az EMMI-t is, amely közölte, hogy bár „fenyegetéseket nem fogalmaznak meg”, azt leszögezik, hogy „egy törvénytelen sztrájk szervezése nem maradhat következmények nélkül.”

A szakszervezetek már a sikertelen hétfői tárgyalás után is számoltak vele, hogy a sztrájk időpontjáig csak az elsőfokú döntés születik meg a bíróságon. Nagy Erzsébet akkor azt mondta a 444-nek, azért állnak így is bele az ügybe, mert „egész biztos, hogy egy kétórás figyelmeztető sztrájkban való részvételért nem lehet senkit kirúgni, ez nem lenne arányos akkor sem, ha netán később jogellenesnek ítélné bárki is”. Erről írnak vasárnapi közleményükben is, hozzátéve, hogy „minden egyéb hátrányos megkülönböztetés, pl. a jutalom határozott idejű megvonása, vagy a szóbeli, esetleg írásbeli figyelmeztetés reméljük, senkit nem tart vissza”.https://444.hu/2022/01/31/sztrajkolnak-a-pedagogusok