Miskolc. A Velünk a Város bünteti Madár Bandit, Simon miatt
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Majd megbünteti őket a hatóság, mert faszt nem szabad mutogatni
ez a gyerek mindig házhoz megy a lónak a fax-káért
a hülyének annyi esze sincs, hogy végiggondolja, hogy visszakaphatja
Mr Beant is vihette volna!
Mr Bean Miskolcért akar lobbizni a hirdetése szerint. Ha tényleg így van, akkor első hőstettként takarítsa el Miskolcról a város raszputyinját, a sámánt. Eskü, ha megteszi, rá szavazok.
Máig rejtély, hogy ez a legényke, hogy keveredett ebbe a rendszerbe!? A képek alapján igazi életművész, akinek korábban mindegy volt jobb-bal és persze azt se tudta, mi az, hogy Fidesz,Kdnp.. Most meg az igaz hazafiak hitszónoka, a veszedelemtől való lovagi megmentő.
a MIÉP és az Avon furcsa keveréke
Nagy-Miskolc !?
Nagy marhák sokasága, akik bevettük ezt a cumit. Elment a tatár, jött helyette a török.
mennyé’mán magadnak ezzel a VV- Veres Pali plágiummal.
Nagy-Miskolcot Dr. primor Gálffy Imre (Hidasnémeti, 1894. július 5. – Miskolc, 1957. június 4.) magyar jogász, Miskolc polgármestere. hozta létre, akivel bolsevik elvtársaid aljas módon elbántak
„A szovjet város- és körzetparancsnokokkal már ő tárgyalt a továbbiakról. Megalakította a Nemzeti Bizottságot, amely a város vezető, minden pártot egyesítő politikai szerve volt. Tavaszra a közigazgatás már normálisan működött, a város magához csatolta Diósgyőrt, Hejőcsabát és Tapolcát. Gálffy rendkívül sokat vállalt magára a munkából, motorja volt az újjáépítés elindításának. A hároméves terv, majd az ötéves terv helyi dokumentumait az ő irányításával dolgozták ki. Munkáját kormányzati szinten is elismerték, 1948 januárjában a Magyar Köztársasági Érdemkereszttel tüntették ki..”
Nem is tudtam, hogy a Csorba tón pálmafák vannak. 😀 Miskolcon de szép hagymakupolás templom van akkor már Moszkváig sem kell menni. 😉 Viccet félretéve egyébként pedig ráférhetne a csorba tóra, hogy a város szabadidős tavi parkja legyen csónakázó tó, vitorláshajóknak, motorcsónakok számára vízi sport lehetőség és a kajakosoknak, sárkányhajósoknak. DE Miskolcon a Csorba tó is elhanyagolt, miskolci reptér is már sajnos majdnem a megszűnés határán, avas szálló, szentpály suli romokban, leánykoli, aranycsillag, volt tiszti klub romokban, ellipsum nem rég nyitott már bezár, juno is hanyatlik gazdátlan a város Miskolc nincs egy jó házmestere nincs pénz lassan semmire egy jó gazdája nincs a városnak hanyatlik minden. Miskolccal nem foglalkoznak. Helyette urizálnak. Könnyebb utat választják hát így könnyebb. Meg is látszik a városon az elhanyagoltság és az emberek nem a szavazófülkében szavaznak hanem a lábukkal mert évente 1000 fővel kevesebb a város lakossága. Politikusok úri huncutságára a lakosok a lábukkal szavaznak vagyis elvándorolnak mert a politikusok urizálása az első a lakosok csak második így nyilván nem a kezükkel hanem a lábukkal szavaznak az emberek. „Szíjgyártó” is minden héten más és más helyeken. De bezzeg van pofájuk mondani „Kevesebb Adria több Balaton” ők meg véletlenül sem itthon hanem külföldiába luxus urizálnak. Erre mondják „van bőr”.
Miskolc sose kellett az országnak és nem is fog kelleni. Választásokkor alku tárgyának jó.
akkor jól dolgoztak elvtársaid, meg Károlyiék ?
„Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés nyomán megkezdődtek az áttelepülések. Áttelepült a Felvidékről az erdőigazgatóság, a tankerületi főigazgatóság, a postaigazgatóság, a kerületi rendőrkapitányság, a főreáliskola, az evangélikus jogakadémia és tanítóképző, még a bányakapitányság is. Az új intézmények szakmailag magasan kvalifikált, több száz főre tehető értelmisége Kassa, Eperjes, Ungvár térségéből érkezett. Ez a réteg új energiát hozott és változást idézett elő Miskolc szellemi életében és társadalmi arculatában akkor, amikor a „trianoni trauma” megbénította az országot.
1919-1920 között a város lakossága 51 000-ről 57 000-re, majd 1930-ra 62 000 főre nőtt. Kassa hiányában Miskolc lett tehát a határon inneni régió központja. 1921-ben jelentős számú és különböző típusú iskolával értelmiségi központ, a bányászat és gyáripar legjelentősebb északi bázisa.
A békeszerződés furcsa módon Miskolc életében pozitív változást hozott. Az első világháború után a megye lakosságának már 24%-a a városban élt. Az új helyzet hatalmas lökést adott a „Nagy-Miskolc koncepciónak””
A halottaknak is van szavazata.
Nem azért ontották a vérüket 1000 éven át, hogy Te egy szivárványos moslékos senki legyél