Díjnyertes riportfilmet csinált a transzneműségről, aztán a transzfób kormánypropaganda kiszolgálója lett

Gönczi Gábor öt éven keresztül forgatott Tamással, aki gyerekkora óta küzdött azért, hogy otthon érezhesse magát a saját testében.
gnczi még 2010-ben is büszke volt a riportsorozatra.
Most a TV2 arcaként kritikátlanul mondja kamerába a gyakran transz- és homofób kormánypropagandát.
„Gönczi egyszer az életét is megmentette Tominak. Egy tűzoltó hívta, menjen azonnal a Szabadság hídhoz, és segítsen lecsalogatni a kétségbeesett fiatalt. Tomi ugyanis szenved attól, hogy mégsem igazi férfi. (…) Gönczi reménykedik, hogy talán jelentkezik majd egy orvos, aki vállalja Tomi fontos műtétjét” – írta a Blikk még 2009-ben.

A szerkesztő-riporter pályája 2016-ban vett új kanyart: Gönczi tizennyolc év után igazolt át a TV2-höz, ahol már nem magazinműsort, hanem a Tények híradót kellett vezetnie, miután Azurák Csaba távozott a hírszerkesztőségtől. A Blikk azt írta, 1,8 milliós fizetésért írt alá. Az új munkakör új hozzáállást követelt meg tőle, de gyorsan alkalmazkodott: Orbán Viktorral készített alákérdezős interjúi hamar bejárták a sajtót, és mindig nagyon derűsen számolt be a kormányfő PR-akcióiról is.

2022 közeledtével a hatalom aztán ráfordult az LMBTQ-ellenes kampányra, és a „nemátalakító őrületről” szóló hírek nem kerülhették el a Tények hírszerkesztőségét sem.
„Gönczi egyszer az életét is megmentette Tominak. Egy tűzoltó hívta, menjen azonnal a Szabadság hídhoz, és segítsen lecsalogatni a kétségbeesett fiatalt. Tomi ugyanis szenved attól, hogy mégsem igazi férfi. (…) Gönczi reménykedik, hogy talán jelentkezik majd egy orvos, aki vállalja Tomi fontos műtétjét” – írta a Blikk még 2009-ben.

A kormányzati propaganda állításaival ellentétben sem Európában, sem Magyarországon nincs gyakorlata a nemi átalakító műtéteknek a fiatalkorúak körében. Magyarországon egyáltalán nem végeznek ilyen beavatkozásokat kiskorúakon, és felnőttek esetében is csak nagyon megalapozott pszichiátriai szakvélemény alapján kezdődhet ilyen kezelés. Az elmúlt húsz évben kevesebb mint 100 beavatkozásra került sor Magyarországon.

Kerestük Gönczi Gábort, hogy megtudjuk, mennyiben változtatta meg vagy alakította hozzáállását a riportfilm a szexuális kisebbségekkel kapcsolatban, és hogy kutatómunkájának tapasztalatai alapján mik a legmeghatározóbb motivációi annak, ha valaki a biológiai nemének megváltoztatására vállalkozik. Levelünkre a műsorvezető-szerkesztő nem válaszolt. Megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a film főszereplőjével is, de cikkünk publikálásáig nem kaptunk választ tőle. Úgy tudjuk, már nem él Magyarországon.