Elvesztette a magyar kormány az EU elleni legfontosabb perét

  • Az EU Bírósága szerint jogszerűen fogadták el a feltételességi mechanizmust, ami alapján jogállamisági gondok esetén el lehet vonni támogatási pénzeket a kormányoktól.
  • A lengyel és a magyar kormány tavaly indított pert a mechanizmusról szóló rendelet ellen.
  • Orbán Viktor előre felszólította a tagállamokat, hogy álljanak ellen, mert a bíróság szerinte politikai döntést hoz az ügyben.
  • A Bizottság javaslata alapján a tagállamokat tömörítő Tanács dönthet a mechanizmus alkalmazásáról, számításaink szerint legkorábban az ősz elején.

Az EU Bírósága visszautasította a magyar és a lengyel kormány keresetét, és ezzel kimondta, hogy jogszerű az úgynevezett feltételességi mechanizmusról szóló rendelet. Azaz alkalmazható. A rendelet lényege, hogy elvehetik az EU-s támogatások szétosztásának a jogát azon kormányoktól, amelyek nem tudják garantálni, hogy a pénz annak menjen, akinek azt Brüsszelben szánták. Ez pedig a rendelet szerint összefügg a jogállamiság állapotával: ahol a helyi intézmények nem lépnek fel a korrupcióval szemben, vagy ahol politikai befolyás alatt működik az igazságszolgáltatás, ott nincsenek meg ezek a garanciák.

A rendelet alapján a demokráciát leépítő tagállamokat meg lehet büntetni.

A rendelet 2020 decembere óta hatályos, de az alkalmazását a bírósági per idejére felfüggesztették. Mostantól viszont alkalmazható, bár a használata nem egyik napról a másikra történhet. Ha a kérdés úgy merülne fel, hogy a rendelet alapján mikor lehet leghamarabb megbüntetni egy kormányt, akkor a legvalószínűbb válasz az, hogy talán nyár végén, de inkább csak ősszel. Ha büntetnek, akkor az EU-s kifizetések részben vagy egészben leállhatnak.

Orbán előre szólt, hogy küzdeni fog ellene

Orbán Viktor miniszterelnök már január 22-én készített egy röpiratot arról, hogy a Bíróság szerinte politikai döntést hoz majd, és ennek megfelelően a magyar és a lengyel keresetet visszautasítja. Többek között így fogalmazott: „Ők úgy gondolják, hogy a bírók és a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet. Ők úgy gondolják, hogy nemcsak alkalmazzák a jogot, de alkothatják, fejleszthetik is. Ők úgy gondolják, rákényszeríthetik a tagállamokat, hogy az integráció következő fázisába lépjenek. Ők úgy gondolják, hogy az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei. Ők úgy gondolják, hogy ennek érdekében költségvetési zsarolás is bevethető.” Írása végén felszólította a tagállamok kormányait, hogy álljanak ellen, ne hagyják, hogy a kormányok helyett a Bíróság döntsön az EU fejlődésének irányáról. „Ébresztő!” – fejezi be a szöveget.

Ez arra utal, hogy a magyar kormány tovább folytatja majd a küzdelmét az EU Bírósága ellen, ahogy azt tavaly már el is kezdte, amikor nem volt hajlandó teljesíteni egy menekültügyi törvényt érintő ítéletet, illetve felvértezte magát az Alkotmánybíróság állásfoglalásával, amely felhatalmazta a kormányt, hogy bizonyos esetekben ne tekintse kötelező érvényűnek a Bíróság döntéseit.

A mostani ítéletet ugyan nem tudja érvényteleníteni a magyar kormány, hiszen ebben az esetben a szankció kivetését hazai törvényekkel közvetlenül nem volna képes felülírni, de az irány világos: a Bíróság hatalmát megkísérelheti megtörni, például a tanácsi döntések sorozatos vétózásával, vagy a kötelezettségszegési eljárások figyelmen kívül hagyásával.https://444.hu/2022/02/16/elvesztette-a-magyar-kormany-az-eu-elleni-legfontosabb-peret