Miskolc. Cementbuziknak kihagyhatatlan
Valami van a levegőben…
Szép dolog a nosztalgia, hogy a régi időkben mi volt. De a fejlődést megállítani nem lehet. Így a lakókörnyezetünk megbecsülése az életünk, emberségünk megbecsülése. A hazai cementipar is ehhez alkalmazkodva és ezt felismerve nagyot változott. Aki pedig nem tudott lépést tartani, vagy nem tudta megérteni, magáévá tenni, az felmorzsolódott, lekerült a piac térképétől. Az 1990-es évek eleje óta egy teljes modernizálási folyamat zajlott le a cementgyárakat illetően.
Jelenleg 3 cementgyár működik az országban. Mindhárom gyár az európai élmezőnybe tartozik. Összességében a cementipar jóval több, mint 100 milliárd forint összegű beruházást végzett az elmúlt húsz év során a működő gyárak fejlesztésével és működtetésével kapcsolatban, a régi, elavult technológiákat leépítették, leállították.
A 3 gyár:
„Királyegyháza, (2011) Európa egyik legmodernebb cementgyára az elérhető legmodernebb technikával, a vertikális cementmalommal Magyarországon, a Dél-Dunántúli régióban, a Baranya megyei Pécstől 18 km-re található. A Királyegyházi Cementgyár és a Bükkösdi Kőbánya lehetőséget biztosít minden érdeklődő számára, hogy bepillantson a kulisszák mögé és megismerje a cementgyártás folyamatát. A gyárban fontos a környezet védelme, a természeti erőforrások megőrzése és a helyi közösségekkel való együttműködés is. 150 főt foglalkoztat.
Fenntarthatóság, Másodlagos tüzelőanyag felhasználás, Egészség- és Munkavédelem, Körkörös gazdaság, Emberek és közösségek, Kibocsátási adataink, Együttműködés a helyi közösségekkel, Önkéntesség, Sokszínűség és elfogadás, Víz és természet, Klímavédelem….ezek a főbb irányelvek. „A biztonságos közúti közlekedés és a jogszabályoknak valamint a LAFARGE Cement Magyarország Kft. engedélyeinek való megfelelés érdekében a Szentlőrinc településen áthaladó közutak szállítmányozás céljából nem használhatók!” – valahol ez működik…, és ez a természetes! https://www.lafarge.hu .
A 2. Beremend (2007-2009) és a 3.Vác (2016-2018) ugyanazon tulajdonosi körhöz tartozik. https://www.betonujsag.hu/…/25-ev-az-iparagban… A Duna-Dráva Cement Kft., Beton Technológia Centrum Kft.-vel együtt mintegy 700 főt foglalkoztat . A honlapjukon szintén a felelősségteljes, az emberek, a helyi közösségek iránt érzett megbecsülésről olvashatunk. https://www.duna-drava.hu/en/cement-products-of-beremend Egyedülálló rekultivációs és természetvédelmi projektbe kezdtek kavicsbányáikkal kapcsolatban. Fokozatosan mezőgazdasági művelésre alkalmas területté alakítottak át egy már használaton kívüli gödrös tavat és speciális úszószigeteket alakítottak ki a védett vízimadarak számára.
A Hejőcsabai Cement- és Mészipari Kft. vagy HCM 1890 Kft. ezen a néven 2014-ben alakult.
A gyárat 1989-ben privatizálták, és a részvények egy része a svájci Holcim csoport kezébe került, így ez működtette az üzemet. 1993-ban részvényvásárlással a Magyar Cement Kft. kezébe került az irányítást biztosító részvénycsomag, és megvették a bérelt eszközöket és ingatlanokat is. Ekkor egy hosszú, majd két évtizedes pereskedés indult meg a felek között, végül a gyár jogerősen a Magyar Cement Kft., illetve az ebből létrejött Hejőcsabai Cement- és Mészipari Kft. tulajdonába került, amely először a mészhidrátgyártó üzemet indította be 2017-ben.
Jelenleg 2022-őt írunk. 29 éve nem tudnak elindulni! Ez alatt az idő alatt megszületett az LIII. Környezetvédelmi Törvény 1995-ben. Született számos szabályozás a levegő tisztaságának védelmében, a zajterhelés csökkentése érdekében. Ezalatt a 29 év alatt az orvostudomány is nagyot fejlődött a környezetkárosító magatartás emberekben okozott maradandó egészségkárosítás felismerésében. A demencia, Alzheimer-kór és az autizmus és a légszennyezés, zajhatás között összefüggést találtak. Arról már korábban is készültek kutatások, hogy a folyamatos zaj egészségügyi problémákat okoz, növeli a szív-, cukorbetegség kockázatát és elhízáshoz is vezethet.
Kialakult a cementipar. Megalakult a Beton Újság. A cementipar tudományos szervezete, a CEMKUT.
Mi nem történt ezalatt az idő alatt HCM 1890 Kft.-nél? A képek tanúsága szerint az épületek felújítása elmaradt. Kivéve a látható részeken. A 6113m szállítópálya oszlopait egy darabig lefestették… de vajon mi van a hátramaradó szakaszon? A szállítószalag maga alkalmas még a szabványoknak megfelelően a szállításra? Milyenek a munkafeltételek? Milyen a biztonságtechnika, környezetvédelem? Mennyire transzparensek? Valaki tudja?
Kik fognak dolgozni? Ez állandó probléma 1950-től kezdve. (És nem csak ez: a gyártással is rengeteg probléma volt, a levéltárban lévő dokumentum szerint. /Borsodi Levéltári Évkönyv III/) Régen sem sokan bírták a nehéz fizikai munkát. Ma meg annyira alulképzett a számba jöhető munkavállalók száma, hogy kétségbe vonható mennyire tudnának automatizált rendszereket kezelni, mikor még a legalapvetőbb végzettség is éppen, hogy meg van. Nem messze innen, Tiszaújvárosban egy gyár építkezésére külföldről kellett kínai, vietnámi, indiai munkaerőt hozni. Az építőiparban nem, hogy 800 ember, hanem inkább 8000 ember hiányzik. Azt sem tudják megoldani! Értem én, hogy most, mikor itt a CSOK, meg jönnek a külföldi befektetők nagy a kereslet a cementre! Sok volt ez a 29 év. Behozhatatlan hátrányba került a gyár. És ezt pótolni irdatlan költségbe kerülne és még akkor se biztos, hogy tudnának termelni. Talán el kellene engedni, hogy cementet gyártsanak. Viszont a mész az olyan jó, hogy régen inkább ezt gyártották, mint a cementet. Meg erre van is engedély… Ideje tudomásul venni, hogy ezalatt a 29 év alatt ugyanakkor kialakult az emberekben, hogy nem hagyják a kemény munkával, szeretettel felépített otthonaikat tönkretenni, a saját és családtagjaik egészséget megnyomorítani.
K.G.