Jó ha tudod. Hadkötelezettség, sorozás: ez vár ránk, ha belesodródnánk az orosz–ukrán konfliktusba
KYIV, UKRAINE - FERUARY 24: (----EDITORIAL USE ONLY – MANDATORY CREDIT - "Embassy of Ukraine in Ankara / HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) Two Russian soldiers taken prisoner near Kyiv, by Ukraine following Russia's military operation in Ukraine on February 24, 2022. Embassy of Ukraine in Ankara/Handout / Anadolu Agency (Photo by Embassy of Ukraine in Ankara/Han / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Mi a helyzet a hadkötelezettséggel, sorozással, háború esetén mi vár a civil lakosságra? Összegyűjtöttük a részleteket.

A Magyarországgal határos Ukrajnában dúló háború kapcsán – amelyet az orosz haderő indított és kinyilvánított célja szerint a békefenntartás – érdemes felidézni, hogy milyen hadkötelezettségi szabályok vonatkozhatnak a magyar lakosságra, amennyiben komolyabbra fordul a helyzet.

 

Evvel kapcsolatban az Alaptörvény kimondja:

Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

Békeidőszakban a katonai szolgálat az állampolgárok számára kizárólag önkéntesen vállalt elhatározás alapján teljesíthető. Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben azonban a haza védelmére irányuló katonai szolgálat a társadalom egy meghatározott rétege – elsősorban a 18 és 50 év közötti férfiak – számára alkotmányos kötelezettség. A katonai szolgálati kötelezettség és járulékos kötelezettségei együttesen jelentik a hadkötelezettséget.

Magyarország Alaptörvénye fenntartja az Országgyűlés által 2004-ben elfogadott a „békeidőszaki önkéntességen alapuló haderő” koncepcióját, ám a XXXI. cikk szerinti honvédelmi kötelezettség azt is jelenti, hogy „minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”. Lefordítva ez azt jelenti: az Alaptörvény rendelkezései szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, tehát 18 éven felüli magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettség, illetve honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség rendelhető el.

A hadkötelezettséget az Alaptörvény a férfi állampolgárokra korlátozza, és kizárólag minősített időszakok esetére írja elő. Eszerint a hadkötelezettség újbóli bevezetésére külső fegyveres támadás veszélye vagy annak bekövetkezése esetén, továbbá szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében kerülhet sor. Ennek előfeltételeIei:

  • a rendkívüli állapot bevezetése, vagy
  • az országgyűlés külön döntése alapján kihirdetett megelőző védelmi helyzet

Azaz rendkívüli állapot idején, vagy megelőző védelmi helyzetben a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárságú férfiakat katonai szolgálati kötelezettség terheli. Az Alaptörvény tehát legmagasabb jogszabályi szinten rögzíti, hogy a hadkötelezettség egyértelműen fegyveres katonai szolgálatot jelent.

A Magyar Hadsereg tartalékos állományát az önkéntes tartalékos, a kiképzett tartalékos, valamint a általában hadkötelesnek számító férfiak alkotják. A kiképzett tartalékosként, valamint a potenciális hadkötelesként nyilvántartott személy csak rendkívüli állapot, vagy megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelezettség elrendelést követően teljesíthet tényleges katonai szolgálatot.

Alapesetben a 50 éven felüli férfiak mentesülnek a katonai szolgálat alól, és nem hívhatók be, kivéve azokat, akik kiképzett tartalékos katonák a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárának betöltésétől – írja elő a honvédelmi törvény.