A német légtérből is kitiltották az orosz repülőket
Németország is csatlakozott azokhoz az európai államokhoz, amelyek kitiltották a légterükből az orosz repülőgépeket. Miután a baltiak, a lengyelek és a románok is meghozták már ezt a lépést, gyakorlatilag megszűnt a légiközlekedés Oroszország és Európa között, mert csak óriási kerülőkkel járhatnának a gépek.
A Lufthansa is leállította oroszországi járatait.
Ja, majd a Balaton felett fogják gyakorolni a ruszki vadászgépek a kézifékes fordulót.
MI majd akkor fogjuk, ha már Ausztrália is kitiltotta az orosz gépeket.
Putyin európai barátai egy hete még vadul védték Moszkvát, most egymás után igyekeznek elítélni az agressziót
Tülekedés a damaszkuszi úton. Hirtelen mindenkinek büdös lett a Kreml. Orbán Viktor az egyik nagy európai szélkakas.
1. Marine Le Pen. A felsorolás a közelgő francia elnökválasztás egyik jelöltjével, a szélsőjobb meghatározó politikusával kezdődik. Még közvetlenül az invázió előtt is bizonygatta, hogy Putyint csupán félreérti a nyugat, és nem is akar háborúzni. Az invázió megindulása után azonnal közleményt adott ki, amelyben igazolhatatlannak nevezte az orosz támadást, és a harcok azonnal beszüntetését követelete.
2. Eric Zemmour. A Le Pennél is bevándorlásellenesebb, szélsőjobboldalibb francia jelölt szintén nagy rajongója (volt?) Putyin „patriotizmusának” és természetetesen lehetetlennek tartotta az Ukrajna elleni agressziót. Később már „fenntartások nélkül” ítélte el az orosz támadást.
3. Matteo Salvini. A Lega vezére az egyik legnagyobb európai Putyin-rajongó, még Putyin-pólóban is pózolt a Vörös téren. Most meg virágot vitt a római ukrán követséghez. És még az ukrán nemzeti színű zászlót is megtalálta a Twitteren!
4. Miloš Zeman. A cseh elnök régi, közismert oroszbarát. Még a Krím annektálását és a donyecki polgárháborút is szinte lelkesen vette tudomásul. Most viszont a legszigorúbb gzadasági szankciókat követelte (például a SWIFT-kitiltást), béke elleni bűncselekményről beszélt, és őrültnek nevezte Putyint.
6. Alex Salmond. A skót nacionalista Nemzeti Párt volt vezetője, a Kreml gyakori vendége, 2017-től még saját műsora is volt az orosz állami propagandatévében, az RT-n. Az ukrán háború miatt a műsort azonnal fölfüggesztette, addig amíg „a béke helyre nem áll”.
7. Gerhard Schröder volt német kancellárról közismert, hogy jó barátságban van Putyinnal és a két legnagyobb orosz energetikai cég (Gazprom, Rosznyeft) igazgatóságában is helyett kapott. Az invázió hírére azt közölte közösségi oldalán, hogy mindkét oldal követett el ugyan hibákat, de az erőszakot semmi sem igazolhatja. A háború teljes mértékben az orosz kormány felelőssége.
8. Boris Johnson. A brit miniszterelnök ugyan ritkán dicsérte nyíltan Puytint, de közeli kapcsolatban volt például néhány Kreml-közeli oligarchával. Most háborús bűnösnek, és véres kezű agresszornak nevezte az orosz elnököt.
9. Jean-Luc Mélechon. A francia szélsőbal elnökjelöltje korábban Ukrajna NATO-tagsága ellen volt, és az orosz partnerséget szorgalmazta. Csütörtöki közleményében Oroszországra hárított minden felelősséget a történtekért, megjegyezve, hogy Puytin felelőtlen lépése az egész emberiségre veszélyes konfliktus közvetlen veszélyét teremtette meg.
10. François Fillon. A franciák volt republikánus elnökjelöltje, és ex-miniszterelnöke, akit 2020-ban sikkasztási ügyben elsőfokon elítéltek, viszont Putyinék tavaly megkínálták a Sibur petrolkémiai óriáscég igazgatósági tagságával. Ő is elítélte az orosz támadást, és Putyint nevezte a válság egyértelmű felelősének.
11. Orbán Viktor. Hát az ő hosszú szerelmi történetét jól ismerjük, a Hősök terétől Paks II-ig: ahogy előbb maga alakult át elkötelezett nyugatos, antikommunista és oroszellenes radikálisból manifeszt putyinistává, és a magyar nacionalizmus kétszáz éves ruszofób hagyománya ellenére híveit is gyorsan átterelte a széles nyomtávra. A Politico megemlíti, hogy Orbán eddig 12-szer találkozott Putyinnal, szinte már összejárnak, és most a válság előtti hetekben is elment Moszkvába egy kis gázt kidumálni magának. A nagy oroszbarát és Putyin-védő szövegek után csütörtökön viszont elítélte a támadást, bár azt rögtön hozzátette, hogy fegyvereket nem adunk Ukrajnának. Ugyanakkor kijelentette, hogy Magyarország támogatja az EU és a NATO szankciós politikáját. (A Politico viszont nem figyeli a magyar köztévét, tehát nem tudja, hogy a közvetlen pártiránytású kommunikációs csatornákon milyen súlyos oroszpárti narratívát nyomatnak, miközben Orbán mosolyogva bokázik a NATO és az EU felé.)
„Egen. Putyin gaz gyilkos. Nem ám oly szolid, szelíd, civilizált ember, miképp az amerikaiak, akik olykor-olykor, de mindig csak komoly indokokkal (nemlétező iraki atomfegyverek) hadseregeket küldenek a világ minden tájára. Aztán, ha már ott vannak, akkor ész nélkül kimenekülnek egyik napról a másikra, ott hagyva a temérdek hadi anyagot a derék táliboknak. Ilyen dzsentlimenek ezek az amik. Na de putyin… már azér’ is képes háborúzni, mer’ a nátó sokszorosan átverte, és az ukránok nem ösmerik el az oroszokat nemzetiségnek. Azt a tíz-húsz milliót, aki ott lak ukrajnában….
… De hát pofázni könnyű. Hatásvadász riportokat csinálni könnyű, mer’ attól fogy a lap és szaporulnak a kattintások.”
„Azt a tíz-húsz milliót, aki ott lak ukrajnában….” Az a „tíz-húsz millió” valójában alig haladja meg a 7 milliót, ugyanis a 2021. évi népszámláláson a 41,4 milliós ország lakosságában 17,3 százaléka vallotta magát orosznak. Tovább árnyalja a képet, hogy az oroszok a legnagyobb lélekszámban az oroszok által évekkel korábban elfoglalt Krímben, valamint a két szakadárok irányította, és Oroszország által most bekebelezett köztársaságban (Donyeck és Luhanszk) élnek.