Ha egy országot, pontosabban annak bankjait levágják a SWIFT rendszeréről, az komoly gazdasági károkat képes okozni azáltal, hogy a nemzetközi pénzforgalom, ha nem is szűnik meg teljesen, de rendkívül bizonytalanná és lassúvá válhat.
Ez történt meg már egyszer
Iránnal 2012-ben, amikor az iráni atomprogram lassítása és az ország gazdasági büntetése érdekében EU-s szankciókat vezettek be rájuk. 2016-ban a bankok nagy része visszatért a rendszer használatához, miután a szankciókat feloldották.
2014-ben egyszer már megfenyegették Oroszországot a SWIFT-ről való levágással, akkor ennek lehetősége a Krím annektálása miatt merült fel. Akkor a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló pénzügyminiszter
5 százalékos GDP-visszaeséssel számolt arra az esetre, ha ez bekövetkezne.
Ám az orosz pénzügyi rendszer sokkal jobban beágyazott a globális bankrendszerbe, mint az Iráni, és a kitiltás jó eséllyel komoly gondot okozna az európai bankoknak is.
Ha kiesnek a levelező banki rendszerből az orosz nagybankok, akkor új utakat kell keresni a tranzakcióknak a hálózatban. Emellett jelentős orosz kitettséggel rendelkezik több nyugati bankcsoport, és egyébként az OTP is, így valószínűleg Magyarországnak, a hazai bankoknak is fájdalmas lenne egy ilyen lépés.
Nem beszélve arról, hogy Oroszország az egyik legnagyobb energiabeszállítója az öreg kontinensnek. Az oroszoknak is a SWIFT-en keresztül fizetnek az országok a gázért, kőolajért, így ebben is biztosan fennakadásokat okozna, ha kivetnék a szankciót. Ezen kívül technikai feladatokkal is járhat a kitiltás, és jogi, ellenőrzési, pénzmosási feladatokat is hozna a bankoknak. Mindezek miatt európai szemszögből jelentős pénzügyi károkat okozhat az oroszok levágása.
Van-e alternatíva?
Megoldást jelenthetne az oroszoknak az is, ha hagyományos telekommunikációs eszközökkel, egyszerű e-mailekkel, sőt, a kőkorszakinak számító faxokkal küldenek akár SWIFT-formátumú banki üzeneteket. De ez nyilvánvalóan olyan súlyos kiberbiztonsági kockázatokat hordozhatna magában, amelyet
nem biztos, hogy bármilyen esetben felvállalnának a tranzakcióban szereplő felek.
Forrás: Portfolio
Kegyetlen az élet. Mi ez, valami új vasfüggöny?! Abszolút, a legrosszabb változata, LMBT-színekre festve. – a Daily Beast beszámolója szerint így keseregtek egymásnak az orosz propagandisták, amikor kiderült, hogy őket is érinthetik az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók.
Vladimir Solovievnek például két villája is van Olaszországban, a Comói-tó közelében, nem messze George Clooney házától, így nem csoda, hogy felkavarta, amikor most szankciós listára került. Saját műsorában így beszélt szívszorító kálváriájáról:
„Hát én úgy tudtam, hogy Európa a jogok fellegvára, ahol a magántulajdon szent. Mindent papírokkal kellett bizonyítanom, a keresetem, a bevételeimet, mindent megcsináltam, őrült adókat fizettem. Erre most valaki kitalálja, hogy mert újságíró vagyok, feltesz egy szankciós listára, és már rögtön az ingatlanjaidra is hatása van ennek. Hát álljon meg a menet. Hát eddig azt mondtátok nekünk, hogy Európában a magántulajdon szent.”
A láthatóan döbbent Soloviev rasszizmust sejt a történések mögött.
„Most hirtelen azt mondják: ha orosz vagy, bezárjuk a bankszámládat Európában, Angliában pedig maximalizálják, hogy mekkora összeg lehet egy számlán. Miért? Mert orosz vagy.”
Egy másik műsorban Margarita Simonyan, az orosz állami RT hírcsatorna főszerkesztője sokkal keményebben fogalmazott. Arról beszélt, hogy ha szükséges, akkor tud párizsi utak nélkül is élni, és hozzátette: szégyelli magát azok miatt, akik azt mondják: „nem akarunk háborút”.
Persze ez azért van, mert Simonyan szerint nincs is háború.
„Senki nem harcol az ukránok ellen. Felszabadítjuk az ukránokat. Senki sem bombázza az ukrán városokat.”