Fiatalság, bolondság
Amikor néhány számmal korábban (MU #14) azt írtam, hogy
„[n]agyjából borítékolható, hogy mi fog kisülni [a Diákönkormányzat, Ifjúsági Tanács és a diákpolgármester együttműködéséből a várossal]: még több „jégkoridisco”, újabb megállapodások az Egyetemmel és/vagy a városban található ipari szereplőkkel, esetleg ifjúsági rovat meg műsor a Minapban és a MiskolcTV-ben”
akkor nem gondoltam, hogy a finom irónia kihallása helyett kvázi kézikönyvként fogják használni a fenti bekezdést. Pedig körül-belül ez történt:
„[f]ebruárban jelmezversenyre invitálnák a miskolci diákságot, márciusban ezt gardrób- és kacatvásár követné. Áprilisban „rapid randival” folytatódik az év, majd júniusban grandiózus diákbál várná a diáktársakat. A féléven kicsit átcsúszva ugyan, de egy júliusi ifjúsági napok tervéről is esett szó. […] Az ülés zárásaként a tervezett diákmagazinról kaptak tájékoztatást a jelenlévők. Ezek szerint a Miskolc Televízió havonta, 30 perces hosszúságban tervez Katedra címmel műsoridőt biztosítani számukra”.
Tegyük most azt félre, hogy az egész kísértetiesen olyan, mintha az Avasi Gimnáziumban 1998-ban tartott diákigazgató-választás „fordított hetét” akarnánk újra megcsinálni, csak ezúttal városi méretben. Beszéljünk (még annál is) tragikusabb dolgokról.
Volt az a B24-es link, ahol Miskolcról elvándorolt fiatalok mondták el a miértjeiket. Abban Szarka képviselő („a téma egyik szakértője” és a jelek szerint ifjúságügyi akármicsoda) azt találta mondani, hogy
„a vezetés kiemelten foglalkozik a kedvezőtlen folyamatok [a fiatalok elvándorlása] lassításával, éppen ezért jött létre például a Miskolc Városi Diákönkormányzat, az Ifjúsági Tanács, és újra lett diákpolgármestere is a városnak.”
És ez az a mondat, ami miatt az egész éves farsangot és rapid randizást nem tudom hová tenni. A fiatalok jól szeretnék érezni magukat. Stimmt. A gond az, hogy mihelyt véget érnek az önfeledt középiskolás évek, a jelemezbál nem fogja őket meggátolni a lelépésben. Vagy ha úgy tetszik, nem a rapid randi fogja megállítani az elvándorlást (bocsánat: a „kedvezőtlen folyamatokat”). Viszont itt van egy oltári nagy lehetőség, amit ezeknek a fiataloknak most kellene kihasználni. Ugyanis ha a DiÖK, az IT és a diákönkormányzat arra (és csak arra) fókuszál, hogy itt és most „jó legyen”, akkor egy nagyon fontos dolgot figyelmen kívül hagynak: hogy ők sem lesznek mindig gimnazisták.
Ha nem vesznek részt a hosszútávú stratégia kidolgozásában és nem tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy a város az iskolapadból felálló generáció számára is vonzó tudjon maradni, akkor ezek a szervezetek és tisztségek nem töltik be a Szarka által is említett funkciójukat. Hogy ez pillantnyilag így van, arra három magyarázat jut most eszembehttps://miskolcunplugged.hu/
A miskolci Vascsák Kitti Libanonban versenyzik