Az eddigi szankciók pedig működtek: 2014 és 2020 között alig 0,3 százalékkal tudott éves átlagban növekedni az orosz gazdaság, míg a világátlag 2,3 százalék volt. Az Atlanti Tanács 2021-es elemzése szerint a szankciók hatására évi 2,5-3 százalékkal volt alacsonyabb az orosz gazdasági növekedés – ez évi 50 milliárd dollár kiesének felel meg.

A szankciók hatására Oroszországot elkerülték a külföldi befektetők. Míg 2013-ban a GDP 3 százalékát tették ki a közvetlen külföldi tőkebefektetések, 2020-ban csak 0,6 százalékát a Világbank adatai szerint. Az ország alig jut külföldi finanszírozáshoz: 2014 és 2020 között a külföldi hitelei 259 millió dollárral csökkentek. Ami hitelt kaptak, azt is csak drágán: 4-6 százalékos eurókamatot kellet fizetniük. A többi fejlődő országhoz mérten magasabb kockázatuk miatt évi 20-30 milliárd dollár többletköltség keletkezett.

Ami nehezebben számszerűsíthető, hogy ismét felpörgött az emigráció: az 1980-as években a szegénység elől menekültek az oroszok, és az utóbbi években sem csak az autokratikus rendszer zavarhatta őket, hanem a pangó gazdaság. A jól képzett fiataloknak nem motiváló egy tengődő, elszigetelődő és évről évre diktatórikusabbá váló országban élni. Márpedig magasan képzett munkavállalók nélkül nehéz a gazdaságot fejleszteni.

Egy 2021-es tanulmány szerint az emigrálók 64 százaléka a biztonsága miatt hagyta el az országot. A kivándorlás pedig az utóbbi időben jelentősen felgyorsult. Az adatok azért csak 2019-ig érhetők el, mert a fogadó országok statisztikáit kell figyelembe venni. A hivatalos orosz adatok ugyanis nem túl komolyan vehetőek: a Szabad Európa korábban azt találta, hogy az orosz statisztikai hivatal szerint mindössze 10,8 ezren vándoroltak ki egy év alatt az EU országaiba, miközben az Eurostat adatbázisában már 63,1 ezren szerepeltek.

Flourish logoA Flourish chart

A jól képzett oroszok helyett alacsonyan képzett munkások jönnek, akiknek a kétharmada az építőiparban dolgozik. 2011 és 2020 között a 3 millió* távozó helyett 5 millióan jöttek – igaz, a vendégmunkások jelentős része haza is tér, jellemzően Közép-Ázsiába. Csakhogy a gazdaság mélyrepülése miatt az orosz bérek is leértékelődnek, egyáltalán nem lesz vonzó az orosz munkavállalás.

Az orosz gazdaság elszigetelődése a jól képzett munkaerő nyugatra vándorlása, az alacsonyan képzett munkások beáramlásának elmaradása miatt is jelentős hatással lesz az ország további gazdasági növekedésének esélyeire.

Pénzügyi elszigetelés

Az Oroszország-ellenes szankciók közül „nukleáris opcióként” is szokták emlegetni a SWIFT rendszerből történő kizárást. Ez a belga központú szervezet segíti a bankok egymás közti nemzetközi fizetési tranzakcióit. Ez egy biztonságos kommunikációs rendszer, amelyet a világ szinte minden országában 11 ezer bank és pénzügyi szervezet használ.

Ahogy arra azonban a Financial Timesnak nyilatkozó szakértők felhívták a figyelmet, a kitiltással nem szűnne meg a globális gazdaságba mélyen integrált Oroszország nemzetközi pénzmozgása. A bankok akár e-mailen vagy telefonon is intézhetik a nemzetközi átutalásokat – természetesen jóval lassabban és összetettebb módon, mint a SWIFT-en keresztül.

Elég Irán példáját venni, amelyet 2012-ben, majd – átmeneti visszaengedése után – 2018-ban* zártak ki, de ennek önmagában érdemi hatása már nem volt az ország gazdaságra. Ráadásul Oroszország számára pofonegyszerű megoldás lenne az olyan baráti, volt szovjet országok használata, ahol sok orosz bank működik, és továbbra is a SWIFT tagjai maradnának. A fizetési rendszer átállítása ugyan időbe telik, de a költsége nem lenne beláthatatlan az oroszok számára.https://g7.hu/vilag/20220225/serulekeny-az-orosz-gazdasag-de-csak-a-foldgaz-bojkottjaval-lehetne-foldre-kenyszeriteni/?utm_source=HL&utm_campaign=HL20220226