A háború kitörése előtt a Fidesz–KDNP előnye 4 százalékpont volt, az invázió után ez 12 pontra nőtt

Medián: a kormányt erősítette egyelőre a háború

A háború kitörése előtt a Fidesz–KDNP előnye 4 százalékpont volt, az invázió után ez 12 pontra nőtt.

Nem hozott áttörést az ellenzéknek a kampány felpörgése, az első háborús hírek inkább a kormánypártokat erősítették – írja Hann Endre a hvg360-on a Medián legfrissebb felméréséről. A kutatás az orosz invázió kezdete előtt indult, a háborúról konkrét kérdést nem tartalmazott, de a későbbi interjúkból már a Fidesz nagyobb támogatottsága rajzolódott ki.

A háború kitörése előtt, a nagy osztogatások (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj) idején a Fidesz–KDNP előnye csak 4 százalékpont volt, ami az invázió után 12 pontra nőtt.Az Egységben Magyarországért december óta 2 százalékpontot vesztett. Ez jelezheti az elbizonytalanodást, a teljes népességen belül ugyanis a választani nem tudók/nem akarók aránya 13-ról 20 százalékra nőtt.

Az ellenzéki pártszövetség esélyeit illetően is romlott helyzett, míg  tavaly decemberben 63, most 67 százalék számít Fidesz győzelemre. Az ellenzék sikerében még saját szavazóinak is csak a 45 százaléka bízik.

A kisebb pártok támogatottsága is visszaesett, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt is távolabb került az 5 százalékos parlamenti küszöbtől. Gattyán György és Szanyi Tibor pártja pedig a „futottak még” kategóriába tartozik.

Az idősebbek, a falusiak, az alacsonyabb végzettségűek és a kis jövedelműek között biztosan vezet a Fidesz–KDNP, a fiatalok, a nagyvárosokban élők, a diplomások és a tehetősebbek között az ellenzéknek van nagyobb tartaléka. Hann Endre szerint ugyanakkor még sok a bizonytalanság, már február végén is egy hajszállal többen voltak, akik szerint az ország rossz irányba megy (47%), mint akik jó irányt érzékeltek (44%).

Módszertan

A felmérést február 22-e és 26-a között készítették a magyar népességet reprezentáló 1100 fős minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait súlyozással korrigálták, így az pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.