Akár harmincezer határon túli halott szavazó is szerepelhet a választási névjegyzékben
„Ha valaki meghal, és a rokonok közül senkinek nem jut eszébe, hogy bevigye a halotti anyakönyvi kivonatot és az elhunyt családtag hivatalos magyar okmányait a magyar konzulátusra, a rendszerben az az ember tovább él” – mondta Maglai Jenő szabadkai politikus

Akár harmincezer határon túli halott szavazó is szerepelhet a választási névjegyzékben. Bár meghaltak, a Nemzeti Választási Iroda rendszerében tovább élnek, és akár szavazhatnának is a választásokon. Legalábbis ezt mondják azok a politikai szereplők, akik szerint Erdélyben és a Vajdaságban szinte bárki szavazhat a halottak helyett. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt felfüggesztené a levélszavazást, amíg a magyar választási rendszer anomáliái miatt vissza lehet élni a levelekkel. A Vajdasági Magyarok Szövetsége szerint viszont nem politizálnia kellene Márki-Zaynak, hanem hollywoodi forgatókönyvet írnia. Adatok és történetek a határon túli halhatatlan magyar szavazókról.

Halottnak a voks

Károly még február elején kapott levelet a Nemzeti Választási Irodától, amelyben arról értesítették: felvették a névjegyzékbe és sok szeretettel várják április 3-án, hogy éljen választójogával a szabolcsi 4-es választókerületben. A férfi nem tudta átvenni a levelet, helyette egyik rokonának adta oda a postás. Miután az asszony kibontotta és elolvasta, összegyűrte az értesítést, és a kukába dobta. Félóra múlva dühében kivette a szemetesből, és lefotózta. Károly ugyanis nem tud szavazni, mert már tizennégy éve halott. Még 2008 nyarán fulladt a Tiszába Szabolcs megyében. Miután megtalálták a holttestét, a családja eltemette egy Tisza-tó-környéki városban. Hozzátartozói szerint tizennégy éve elhunyt rokonukat (nevét kegyeleti okokból megváltoztattuk – B. R.) még most is szavaztatná a kormány.

A Nemzeti Választási Iroda nem tudott arra a kérdésünkre válaszolni, hogy szerepelhet Károly tizennégy évvel a halála után is a névjegyzékben.

„Itt mindent lehet, a kérdés csak az, hogy az emberek hogy állnak hozzá”

– mondta a Szabad Európának egy neve elhallgatását kérő, a kilencvenes évek vége óta választási delegáltként dolgozó Szabolcs megyei férfi, aki szerint rizikós, Magyarországon nem jellemző, de összességében meg lehet oldani a halottak szavaztatását Magyarországon is az április választásokon.

A levélben az NVI arról tájékoztatja Károlyt, hogy április 3-án szavazóként részt vehet az országgyűlési választásokon
A levélben az NVI arról tájékoztatja Károlyt, hogy április 3-án szavazóként részt vehet az országgyűlési választásokon

A szavazókörökben a választási bizottság tagjait jellemzően a települési jegyző választja ki. A választási delegált szerint az a kérdés, hogy az ellenzék mire jut szavazatszámláló toborzóakciójával, vagyis lesz-e minden szavazókörben delegált. A férfi szerint azonban így is kijátszható a rendszer.

„Ha a szavazókörben van legalább egy ellenzéki delegált, és ki akarnám játszani, akkor meg tudnám csinálni. Ha én vagyok a választási bizottság vezetője, akkor teljesen szokványosan és normálisan egyszerűen kiküldeném az ellenzéki választási delegáltat a mozgóurnával. Amíg házakhoz jár a másik két társával, addig ha bejön a szavazókörbe olyan, aki már nem él, vagyis halott, de szavazni szeretne, és ebbe fű alatt beleegyeznek a bizottsági tagok, gyorsan meg lehet csinálni. De az a helyzet, hogy sok buktató van benne, az én pályafutásom alatt nem sok ilyen volt”

– magyarázta a férfi, aki szerint ennél sokkal egyszerűbb, ha a mozgóurnás tagok szavaztatják a háznál a halottat, hiszen ott a négy fal között sokkal intimebben és kevesebb rizikófaktorral tudják megoldani az elhunytak szavaztatását – mondta el a Szabad Európának a választási delegált.

EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN:

„A Nemzeti Választási Iroda nincs ott minden asztalnál” – Nagy Attila, az NVI elnöke a választások megszervezéséről

Határon innen, síron túl

A tizennégy évvel ezelőtt elhunyt Károly esete kirívó lehet, ugyanis a magyar választói névjegyzéket az NVI – tájékoztatása szerint – folyamatosan, akár naponta frissíti. Ezzel szemben a határon túli kettős állampolgárok elhalálozására csak akkor van rálátása a magyar közigazgatási rendszernek, ha a rokonai bejelentik a magyar külképviseleten.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint éppen ezért akár tizenöt-húszezer határon túli halott szavazója is lehet a Fidesznek.

„A Nemzeti Választási Iroda megküldte, hány elhunyt határon túli honfitársunkat jelentették ki a szavazásra jogosultak közül. 2018 és 2021 között, négy év alatt összesen 3085 főt. Ezzel szemben 2018-ban 378.445 regisztrált szavazó volt. Ha tudjuk, hogy Magyarországon évente ezer főből tizenhárom-tizenöt ember hal meg, könnyen kiszámolható, hogy a határon túli regisztrált választók közül négy év alatt elhunytak száma minimum húszezer körül lehet. Ehhez képest csak háromezer honfitársunkat törölték a nyilvántartásból. A többiek címére ugyanúgy kiküldik a levelet, mintha élnének, és a hozzátartozóik minden további nélkül szavazhatnak is helyettük”

– mondta a Szabad Európának Hadházy Ákos, aki szerint az is előfordulhat, hogy a koronavírus miatt sokkal többen haltak meg a határon túli magyarok közül.

„A halott kap egy levelet, amelyet a hozzátartozója átvesz, és nyugodtan ki is töltheti. Még csak postára sem kell adni, hiszen Romániában van egy csomó szervezet, például az RMDSZ, amely azt mondja, hogy segít eljuttatni a borítékot, elviszi a külképviseletre, nehogy kellemetlen legyen, hogy ilyesmit ad fel a postán. A legkisebb gondjuk is nagyobb az embereknek annál, mint szólni a magyar hatóságoknak, hogy meghalt valamelyik hozzátartozójuk, de ha jön a szavazólap, kitölti helyette, aztán beviszi azt is, senki nem ellenőrzi”

– magyarázta Hadházy Ákos.

Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda azt írta a Szabad Európának: tételesen ellenőriznek minden levélszavazatot, hiszen a választások tisztasága mindenki érdeke.

„Önmagában egy név ismeretével nem lehet más nevében szavazni. Az NVI a levélszavazatok azonosítólapjait tételesen ellenőrzi. Amennyiben ez hiányos vagy hibás, a leadott levélszavazat érvénytelen a visszaélések megakadályozása miatt. A Nemzeti Választási Iroda ezúton is jogkövető magatartásra hívja fel a levélben szavazó és minden más választópolgár figyelmét, hiszen a választások tisztasága közös érdekünk, a választási csalás pedig bűncselekmény”

– áll a Nemzeti Választási Iroda lapunknak küldött válaszában.

Iskolások fogadják az általános iskola előtt a választásra érkezőket 1971-ben Nyáregyházán

EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN:

A választások tisztasága, 2. rész: Mindent a győzelemért

Megoldjuk okosba’

Csakhogy a választások tisztasága nem mindenkinek az érdeke, legalábbis ez derül ki abból a videóból, amelyet Juhász Péter politikai aktivista még tavaly decemberben forgatott Erdélyben. Az Együtt egykori politikusa lapunknak azt mondta: sok olyan emberrel találkozott, aki nem túlzottan kedveli a Fidesz ténykedését a térségben, ezért egyre inkább arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz nagyarányú erdélyi szavazatainak száma nem azt jelenti, hogy annyira sokan szavaznának a pártra, hanem azt, hogy csak ezek a levélszavazatok jutnak el Magyarországra, ami szerinte óriási különbség.

„A videóból is teljesen egyértelműen látszik, hogy elcsalható a választás. A halottaknak kiküldött leveleket is be tudják gyűjteni, és azok alapján is szavazhatnak családtagok, bárki be tudja adni a Demokrácia Központokban a szavazatot bárkinek a nevében, ráadásul senki nem ellenőrzi. Nem ellenőrzött körülmények között zajlik sem az X behúzása, sem az, hogy utána nem bontja-e ki valaki a borítékot, és rakja át egy másikba. Teljes lelki nyugalommal tudnak csalni, akik csalni akarnak. Innentől kezdve nem szabad messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy az Erdélyből érkező szavazatok aránya hogy néz ki a választásokon ahhoz képest, hogy hányan szeretik ott a Fideszt, vagy hányan nem”

– magyarázta Juhász Péter.

Pedig a magyar kormány elvileg azért hozta létre a Demokrácia Központokat tíz évvel ezelőtt, hogy segítsék a külhoni magyarok honosítását és az ügymenet minden szegmensét. Egyfajta közigazgatási kapocsnak szánta a Demokrácia Központok szerepét a kormány az anyaország és a határon túli magyarság között. Az Együtt egykori politikusa szerint ezzel szemben a Fidesszel együttműködő erdélyi pártok irodái is megtelepedtek a Demokrácia Központokban, ami szintén bizonyíték a pártkötődésre.

Tüntető a Parlamentnél, ahol a választás utáni nyitó ülést tartják 2018. május 8-án

EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN:

A választások tisztasága, 1. rész: A fő veszély maga a választási törvény

Már meghalt, de a rendszerben halhatatlanhttps://www.szabadeuropa.hu/a/siron-es-hataron-tul-a-halott-szavazok-fideszes-voksa/31732252.html