A CNN hírtelevízió arról tudósít, hogy az oroszok által elfoglalt első nagyobb ukrán városban, Herszonban a katonák már elkezdték a nők megerőszakolását. Az első áldozat egy 17 éves lány volt, akit meg is öltek.
Az orosz csapatok szerdán vonultak be a Dnyeper deltájában, a Fekete-tenger partján fekvő Herszonba. Ez az első nagyobb ukrán város a maga mintegy háromszázezer lakosával, amit bevettek az oroszok a kilencedik napja tartó ukrajnai háborúban.
A város utcáin tankok cirkálnak, mindenütt orosz katonák, akik – a CNN hírtelevízióban sugárzott riport tanúsága szerint, amit a New York Post szemlézett – már megkezdték az ukrán nők megerőszakolását.
Nincsenek biztonságban a herszoni nők – nyilatkozta a CNN-nek egy Szvetlana Zorina nevű 27 éves helyi nő. – Az ismerőseim mondták, hogy egy 17 éves lányt megerőszakoltak a katonák, majd a rémes cselekedet után meg is ölték.
A hírt független forrásból egyelőre nem erősítették meg.
Ezt ugyanaz a CNN hozta le aki annak idején az iraki tömegpusztító fegyverekről is tudósított és amit még 20 év elteltével se sikerült megtalálni???
1956 is csak a CNN stúdiaujában lett lejáccva, eszt minden rendes gyerekmolesztáló munkásőr tuggya ma is
valójába rákosi él kádár él csauseszku él orbán él
Ezt Joe Biden halott szavazói mondták neked Elvis Presley budapesti márványtáblájának avatásán? Elvis is él.
„2011-ben a Fővárosi Önkormányzat Budapest díszpolgárává avatta az 1956-os forradalom melletti kiállásáért.”
támogatom ezt a csauseszku orbán életút párhuzamot
a büdöskomcsi barmainak sem kívánok más befejezést
Beh jó lett Romániának csauseszku után eladósodni.
„Előszedtük a rejtegetett, rossz pálinkánkat, és ittunk.”
Pár napig izgatott semmittevésben várták a laktanyában a fejleményeket. „Mi lenne, ha le tudnám lőni Ceausescut? Mit tennék vajon, ha a kezeim közé kerülne?” – emlékezik vissza egy bajtársa fejtegetéseire Boeru. Dorin Cirlan másnap habozás nélkül csatlakozott a kivégzőosztaghoz.
Nem hozott szerencsét az elszántsága, mert a tárgyalás és kivégzés helyszínét mindannyian egy zsúfolt helikopteren hagyták el, a holttestekkel együtt, amiben bent ültek a bírák és rangos tisztségviselők is. „Cirannak már csak leghátul jutott hely, a hullákra kuporodva kellett utaznia, így őt érte a legnagyobb trauma” – meséli Boyeru.
”
„Akkoriban mindenki minket irigyelt. Ma már senki.”
És a CNN azt is látta, hogy a katonák „davaj csaszi” harci kiáltással elvették mindenki óráját! Csak nem merték leadni, mert ez olyan durva dolog! 🙂
1944 erőszak, szifilisz, penicillin kezelés, gyerekeik lettek meddők! Felszabadítás máig élő következményei!
KAMU is lehet
kamatyot akartál írni? Igen, de az, de nem olyan formában, hogy mindkét fél akarná. csak a ruszki barmok
Ez is ugy történt meg mint a Kígyó sziget hősi halottai akikről kiderült hogy mind életben vannak?
Hja! nemsokára jönnek a hírek a nemi kiéhezettségükről.
A haladárok Pravdája nincs betiltva.
magaddal beszélgetsz béci?
„Az 1990-es marosvásárhelyi Fekete március csodálatos hőse, Puczi Béla (1948-2009) több mint tíz éve a Terror Háza Múzeum kezdeményezésére kapott Petőfi emléklapot a helytállásáért. A posztumusz elismerést 2010-ben Balog Zoltán, az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának akkori elnöke adta át az özvegynek, Barabás Máriának. Örömteli volt, hogy Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök – csatlakozva a múzeum kezdeményezéséhez – külön törvényt módosított, így Puczi Béla más marosvásárhelyi hősökkel együtt, ha poszthumusz is, de megkaphatta a Magyar Köztársaság Kisebbségekért kitűntetést.
Sokkal tartozunk Puczi Bélának, aki életében sajnos nem tapasztalhatta meg a nemzet elismerő szeretetét. A Terror Háza Múzeum helyes és fontos lépésnek tartja Karácsony Gergely főpolgármester tervét, hogy Budapesten közteret nevezzenek el róla. Nemzetünk erejét az adja, hogy hőseinket nem felejtjük el.”
„1918. január 18-án a várost elfoglalták a bolsevik csapatok. Ez az időszak két hónapig tartott. Voltak államosított vállalatok, megszűnt a korábbi közigazgatási apparátus és bevezették az ún. forradalmi rendet.
1918. április 5-én osztrák-német csapatok az ukrán Sich Riflemennel az élen bevette Herszont. Hetman (herceg) Pavlo Skoropadsky 8 hónapos uralma következett. Ezt váltja fel a Direktorátus 1919. január 29-én az angol-francia-görög csapatoknak érkezésével. 1919. március 8-án a bolsevik csapatok G. Grigorjev tábornok vezetésével elfoglalták a várost és a „szovjet munkavállalók és katonák” képviselők kormánya alakult. 1919. augusztus 13-án Herszon ellenőrzése alá került az ún. Dél-Oroszországi önkéntes hadseregnek.
1918. április 16-án elfoglalta a Vörös Hadsereg. A város létrehozta a szovjethatalom rendszerét.
Két világháború közötti időszak
1923. márciusban Herszon központja lett a Herszoni területnek.
1925. júniusban megszűnt a Herszoni terület. A város és a környező terület beolvadt az Odesszai területbe, ekkor a város lakossága 46 230 fő volt. Ekkor épült a nagy ipari vállalatok sora: az édesipari gyár (1928), a konzervgyár (1929), az elektromos gépgyár (1932), a pamut feldolgozó (1933) és 1931-ben bővítették új épületekkel a hajógyárat, végül az egyik legnagyobb az állami beruházásként megépült a kőolajfinomító. Jelentősen megnövekedett az áruforgalom a Herszoni kikötőben (1939-ben elérte az 1 millió tonnát).
1925-ben megnyitott a herszoni repülőtér. Ebben az évben négy klinika, három kórház, 22 óvoda, 59 iskola és 2 egyetem volt a városban.
A repülős iskola, – a város egyik oktatási büszkesége,- képzett ki számos pilóta-hőst a Szovjetuniónak.”
https://uploads.disquscdn.com/images/374c46baba60c4c9d36ac392ae179820fed8de3e6c5192513831b8eef0ade2c3.jpg?w=800&h=812