Nemrégiben összegezte a Heves Megyei Főügyészség azt a szakmai munkát, melyet az elmúlt év során végzett.
Az erről készült beszámolójában dr. Szalóki Zoltán főügyész kiemelte, hogy az immáron két éve tartó, és a 2021-es évet is meghatározó pandémiás helyzet tavaly is rendkívüli kihívások elé állította az ügyészséget. Ugyanakkor az ügyészi szervezet ezekben a válságos időkben is képes volt megbirkózni a felmerült nehézségekkel, sok esetben az innovativitására támaszkodva a korábbi tapasztalatok mellett.
A tradíciók fontosságát előtérbe helyezte az a tény, hogy Magyarország Ügyészsége 2021-ben ünnepelte a királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. tc. kihirdetésének – és így a modern magyar ügyészség megteremtésének és fennállásának – 150 éves évfordulóját. Ez a jubileum Heves megyében is alkalmat adott az ügyészi szervezet múltjának felidézésére, jelenkori eredményeinek értékelésére, valamint az előtte álló jövőbeni kihívások áttekintésére.
A még 2020-ban, a járványhelyzet alakulásának folyamatában kidolgozott és központilag bevezetett újszerű munkavégzési, munkaszervezési metódusok, és az ezekkel összefüggésben megteremtett és biztosított technikai lehetőségek az elmúlt évben már sok tekintetben a jó értelemben vett rutin mentén voltak alkalmazhatók. Elsősorban a megfelelő technikai háttéren alapuló online otthoni munkavégzés, valamint a telekommunikációs eszközöknek a büntetőeljárásban való egyre szélesebb körű alkalmazása – például a távmeghallgatás – tette lehetővé a működőképesség fenntartása és a feladatok hiánytalan teljesítése mellett a magas színvonalú szakmai tevékenységet, ami mindkét ügyészségi szakág esetében, több tekintetben is kiemelkedő eredményeket hozott.
A büntetőjogi szakágnál a számszerű adatok nem mutattak komoly változást 2020-hoz képest. Jelentősebb eltérés – rendkívüli ítélkezési szünet hiányában – a tárgyaláson elbírált ügyek számának emelkedésében volt tapasztalható, ami több egyéb mutatóra is kihatással bírt. A nehéz körülmények között továbbra is kiemelt cél volt a gyors és szakszerű ügyintézés.
A közvetítői eljárásra utalás és a feltételes ügyészi felfüggesztés, mint a vádemelést elkerülő megoldások továbbra is igen nagy gyakorisággal szerepeltek az ügyészség eszköztárában. E két intézkedéshez is kapcsolódóan kiemelkedő arányban került sor az ügyészségi határozat vagy intézkedés kilátásba helyezésére is.
Ugyancsak az eljárások gyorsításának, illetve egyszerűsítésének jegyében, a vádemelések körében a tárgyalás mellőzésével büntetővégzés meghozatalát célzó ügyészi indítvány volt a leggyakoribb, ugyanakkor a bíróság elé állítás a járványveszély következtében szinte teljesen visszaszorult.
Emelkedett viszont a tárgyaláson történő ügyészi részvétel mennyisége. Ehhez képest magasabb volt a tárgyalás alapján hozott bírói döntések száma és aránya is. Az előkészítő ülésen hozott ítéletek aránya is tovább növekedett, így ez az eljárás gyorsítását szolgáló jogintézmény már a vádlottak közel 40%–át érintette, ami kiforrott gyakorlatra utal, és előrevetíti a jövőbeni hasonló adatok valószínűségét.
Változatlanul magas volt az ügyészi fellebbezések száma, melyek túlnyomó többsége – ám nem mindegyike – a büntetés súlyosítására irányult. A szabadságvesztések aránya 2021–ben országosan Heves megyében volt a legmagasabb, amiből a megyei bírói gyakorlat fokozatos szigorodására lehet következtetni.
A megye ügyészi szerveinek váderedményességi mutatója 98,98% volt, ami az utóbbi évtized legeredményesebb mutatói közt szerepel.
Az ügyészség közjogi szakágában a 2021. évben a büntetés-végrehajtási és a közérdekvédelmi szakterületen ellentétes tendenciák érvényesültek.
A büntetés-végrehajtási szakterületen csökkent az ügyszám, ami egyrészt a törvényességi ellenőrzések lefolytatását akadályozó koronavírus elleni védekezés körében szükséges intézkedéseknek, másrészt annak volt köszönhető, hogy a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben a férőhelyek rendezése érdekében az év folyamán leginkább letartóztatások végrehajtását foganatosították.
A több ügyszakot felölelő közérdekvédelmi szakterületen a 2020. évhez képest a külső szervektől érkezett ügyek száma 21,6%–kal, míg a saját kezdeményezéseké 37%–kal nőtt, minek következtében magasabb volt az érdemi intézkedések száma is.
A szakág – amellett, hogy a szabálysértési ügyek száma jelentősen emelkedett – fokozta aktivitását a magánjogi ügyekben, de komoly előrelépést ért el az ügyészi kiemelt hatáskörök hatékonyabb gyakorlása terén a környezet- és gyermekvédelmi tárgyú ügyekben is. Nőtt az online kiskereskedelem kapcsán elvégzett ellenőrzések és intézkedések száma, mely utóbbiak jellemzően az eladók honlapjain közzétett tisztességtelen általános szerződési feltételek kiküszöbölését célozták a fogyasztók védelmében, és minden esetben eredményre vezettek.
Jelentős és eredményes munkát végzett a közjogi szakág a cégtörvényességi ellenőrzések, valamint a társadalmi szervezetek működésének ellenőrzése terén.
Tisztelettel:
Dr. Konkoly Thege László
sajtószóvivő ügyész
címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész