Deprimál – ha kérdezték volna néhány héttel ezelőtt, mit jelent ez a szó, valószínűleg azt mondom, ismerős-ismerős, de… nem is tudom. Aztán pár napja, mint alagútból a mozdony, kérdés nélkül is előjött valahonnan. Nem komótosan, mint egy M62-es, hanem villanásszerűen, akár az aerodinamikailag csúcsra járatott TGV Baden-baden egyik hegyvájatából. Deprimál: csüggeszt, lever.https://minap.hu/cikk/jegyzet-depresszio-es-egyeb-luxuscikkek
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Én ismerem e szó jelentését, hiszen így jártam a megyében, mindenütt értelmetlenségekkel, csúfolással, becsapással, kihasználással találkozva, s ez nagyon szépen van kifejezve.
Ma a patikában csalódtam végleg, ahol már többször volt problémám, olyanokkal, hogy nem rendelték meg az általam kért terméket, azzal, hogy menjek máshová bérlet nélkül. Nem fogják a szolgáltatók, hogy ők vannak értem és nem fordítva, hogy én járjak a kedvükben. Abból élnek, amit én vásárolok, ezért érdekük, hogy kiszolgáljanak normálisan.
Ma ismét mentem a havi gyógyszerlistájával az egészségügynek, mivel minden betegségét az orvosi lexikonnak az ország végrehajtotta az elmeosztályaival. Temetes már a lista, nem beszélve az elfekvők utáni fertőzésekről, a meglévő fogaim állapotáról, melyek kezelése rengetegbe kerül.
Megrendeltem kedden előre a Lacalut aktív fogkrémet, amit használok a végig csattant ínnyem miatt – a szenzitív fogkefét a németek kivonták a forgalomból -, a Corsodyl fertőtlenítőt, amivel esténként öblögetem az ínnyemet alul, meg a gombaölő tablettát, mivel ninncs nekik ilyen készleten.
De nem volt ott a patikus, akinél megrendeltem előre, azzal, hogy ma megyek érte. Összeírom mindig a gyógyszereket sorszámozva, a végén ezeket a drága dolgokat a pár fogamra, ami bármikor kiesik. Ezek is feketék már, nem lehet róluk leszedni a fogkövet már. Ismét a többszöri levertséget, amit lehet dühnek is nevezni előidéző patikushoz kerültem. Mondtam neki, átadva a listát, hogy össze van készítve kosárban, amit megrendeltem. Rám szólt, hogy hagyjam, először a gyógyszereken menjen végig. Majd odahozott egy nagy dobozos Lacalut fogkrémet, azzal, hogy nincsen más. Mondtam, hogy nekem Lacalut sima aktiív kell, nem kell fehérítős. Azt hittem, azért van nagyobb dobozban, mert ismét fogkefe van benne, nem gondoltam másra, nem erősködtem tovább, hogy össze van készítve kosárban, előre megrendeltem, hogy legyen, hanem odaszóltam a másik patikusnak, hogy pakolja ki a kosarat. Gyanúsan sokat fizettem. Itthon vettem észre, felvéve a szemüvegemet, hogy 2.045-ért fehérítő fogkrémet adott. Felhívtam telefonon őket, hogy én külön kértem, nem kell fehérítős fogkrém, csak sima Lacalut activ, erre azt felelte, hogy a kosárban lévő cetlin más volt, mint amit most vittem, mert abban csak 3 db terméket rendeltem előre. Nem tudom, melyik patikába menjek, az észak-kiliániban, mikor ünnepelt a város sokszor kinevettek, különösen a pszichiátriai erős gyógyszerei miatt a világkönyvtár szereplőinek. Volt min nevetniük, hiszen ez nagyon mulatságos volt, hogy a vörös holdjuk végrehajtása után folyamatosan mentek végig a pszichiátriai kartonjain a súlyos betegeiknek, mint világapokalipszis állandó végrehajtóinak. Tehetetlenségnek is lehet nevezni az indiai depressziót, mikor értéktelenné válik az ember egy életen át, mindent összezúzva és tönkre téve, azzal, hogy semmi sem lehet, meg az arca nem lesz ismerős.