Sberbank. Akinek nem betétje, hanem széfje vagy befektetése van, annak a végelszámoló kiadja majd a vagyonát, ami remélhetőleg megvan…

Miskolci céges ügyfelek itt: https://www.eszakhirnok.com/2022/03/08/sperbank-cegek-sberbank-szamlaval-erv-szolg-kft/

Hogy a Sberbank ügyfeleinek mennyi pénzük ragadt benn, azt egyelőre nem lehet tudni, a Magyar Nemzeti Bank a hétvégén annyit közölt, hogy a valamivel több mint 70 ezer ügyfél közül 62 ezer a kártalanításra jogosult betétes. Nekik nagyjából 150 milliárd forint jár, amit a jegybank kölcsönökkel biztosít az OBA számára. Akinek nem betétje, hanem széfje vagy befektetése van, annak a végelszámoló kiadja majd a vagyonát, ami remélhetőleg megvan. Ezer kliens tartott több pénzt a bankban, mint 100 ezer euró, ami az automatikus kártalanítás felső határa. Ők hitelezőkké válnak a Sberbank végelszámolásában vagy felszámolásában, amelyben már

semmi garancia sincs arra, hogy visszakapják a pénzüket.

A kifizetendő kártalanítás ügyfelenként maximum 38 millió 47 ezer forint, ami a befagyáskori forintárfolyamot tükrözi. Az orosz–ukrán háború miatt azonban a forint jegyzése egy hét alatt elszabadult, ha néhány nappal később számoltak volna, máris kétmillió forinttal több fért volna bele a keretbe. A károsultak zöme magánember, ám az Opten céginformációs szolgálat kimutatása szerint

16 ezer vállalkozás is vezetett számlát a Sberbanknál, s közülük hatezer kizárólag ott; ezek pillanatnyilag óriási bajban vannak.

Egyelőre nem tiszta, miért kell bezárni a Sberbankot, annyi tény, hogy az Oroszország elleni nemzetközi szankciók tettek be neki. Pontosabban a közvetlen tulajdonosának, az osztrák Sberbank Europe AG-nek, amelynek viszont az orosz anyavállalat a gazdája. Az európai holdingcég végelszámolását az uniós szanálási hatóság rendelte el, miután az orosz bankokat levágták a nemzetközi SWIFT-rendszerről, azaz berekesztették pénzügyi kapcsolataikat a külvilággal. A magyar Sberbanknak igen jelentős pénzösszegei voltak a saját anyjánál, amelyekhez nem fért hozzá, ezért rendült meg a stabilitása. Az említett két bankszünnap alatt az MNB megpróbált a magyarországi pénzintézetek között vevőt találni az ügyfelek által egyébként kedvelt és eddig jól működő Sberbankra, de nem járt sikerrel, ezért döntött jogosítványainak azonnali megvonása és a bezárása mellett. (A Sberbank Europe egyébként tavaly megállapodott a régióbeli leányok eladásáról egy szerb–szlovén–ciprusi konzorciummal, ám a háborús helyzet ezt a bizniszt is elsodorta.)

Mivel a szolgáltató marginális szerepet töltött be a magyar piacon, a csődje legfeljebb csak akkor sújthatja a többi pénzintézetet, ha pánikhangulat tör ki. Az az ügyfél persze nincs messze a pániktól, aki nem jut hozzá a számára legfontosabb információkhoz, például ahhoz, hogy mennyi pénz van a számláján. Vagy akinél netán az derül ki, hogy a szaldó nem egyezik azzal, amiről ő – például a telefonos üzenetek alapján – tudott, és senki sem ad magyarázatot arra, hova lett a pénz. Sokan emlegetik fel, hogy a jegybank a minap még azzal érvelt a szintén közkedvelt Revolut itteni licencszerzése mellett, hogy egy esetleges csődben a magyar ügyfelek a magyar OBA ügyintézésével járnak a legjobban. A jelek szerint azonban az elmúlt években elkényelmesedett intézménynek is kellett pár nap ahhoz, hogy ura legyen a helyzetnek. Máig sem értik az ügyfelek például azt, mi történik azokkal a hitelekkel, amiket a Sberbank pozitívan bírált el számukra, de még nem írt jóvá a számlájukon. A PSFN kiábrándító tájékoztatása szerint ezt már nem is fogják megkapni a jogfosztott banktól, hanem valahol másutt kell egy újabb hiteligénylési procedúrát elindítaniuk. Súlyos károk érhetik őket emiatt, például egy akut lakásvásárlásnál. De azokat is, akik az eladott ingatlanjukért kapott, adott esetben a kártalanítási limitet jócskán túllépő summát helyezték el átmenetileg a számlájukon, hogy abból fizessék ki az új lakásukat, ami így most elúszhat.

Nem világos az ügyfeleknek az sem, vajon kell-e tenniük bármit, el kell-e kezdeniük beküldözgetni az OBA honlapjáról letölthető különféle nyomtatványokat – erről a Sberbank olykor elérhető munkatársai eltérő információkat adnak nekik. A helyzet azonban az, hogy egyelőre semmi dolguk sincs. Sőt a HVG egyik informátora szerint valójában lassítják az eljárást azok, akik fölösleges papírmunkával terhelik az OBA gárdáját. Az első lépés ugyanis az lesz, hogy postai úton mindenki személyre szóló tájékoztatást kap a kártalanítása konkrét menetéről, így most csak annak kell felvennie a kapcsolatot a szervezettel, akinek a Sberbank nem az aktuális címét tartja nyilván. Az ügyfelek addig is átgondolhatják, milyen úton kérik a kártalanítást. Ha van más banknál számlájuk, akkor annak a számát kell majd megadniuk a kijelölt partnerbanknál, a Takarékbanknál, ha nincs, akkor az utóbbinál rögvest nyithatnak egyet. Ha valaki ezt meg akarja spórolni, a 2,5 millió forintnál kisebb kifizetést postán is felveheti. A céges ügyfeleknek 20 ezer forint feletti kártalanítás esetén kell igénybe venniük a partnerbankot, azaz gyakorlatilag mindegyiküknek, hiszen aligha akad olyan vállalkozás, amelyiknek ennél kevesebb pénz lenne a számláján.

Nem egyértelmű a számlájukat a Sberbanknál vezető önkormányzatok sorsa, annak ellenére sem, hogy a kormány 282 millió forinttal támogatott 14 települést, hogy ki tudják fizetni az esedékes munkabéreket. Az összeg nagy részét, 160 millió forintot Nagykanizsa kapta, 73 milliót Pilisvörösvár, a többi tucatnyi kisebb között oszlik meg. A támogatás visszajár az államnak, ha az önkormányzatok hozzájutnak a pénzükhöz.

Azok a nagyobb városok azonban, amelyeknek az éves költségvetése több mint 500 ezer euró, nem jogosultak a betétgaranciára, így ők csak hitelezőként várhatják, hogy visszakapják a pénzüket. Pilisvörösvár vezetése rendkívüli nehézségekről, válságról számolt be a település honlapján publikált közleményben. Szerinte a város működőképessége forog kockán, az önkormányzat lehetőségei határához ért. Ha nem jut forráshoz, beruházásokat kell leállítani, de ennél alapvetőbb funkciók is veszélybe kerülhetnek. A város az állam áthidaló segítségét várja, március 18-áig 700 millió forintot, amiből a lejárt számlatartozásaikat rendezné. Az összeg hozzájárulna a működés helyreállításához és a költségvetésben előirányzott beruházási költségek fedezéséhez is. S további 900 millióra lenne szükségük május 13-ára, illetve részben június 30-ára időzítve. Azt is megoldásnak látnák, ha az állam teljes egészében kiváltaná a bank Pilisvörösvár felé fennálló tartozását, mely esetben a pénzintézet aztán az államnak fizetne.

A települések egy része a Sberbank-előd Volksbankhoz igazolt anno, mivel az kedvező feltételeket kínált nekik. Szerették a céget, fel nem foghatják, hogyan válhatott fizetésképtelenné pár nap alatt – mondja Polgár Róbert, Murakeresztúr polgármestere. A kincstári számlájukon is vannak pénzek, azok, amelyeket pályázaton nyertek, így legalább a fejlesztéseikkel nem kell leállniuk. Takács József, Fityeház polgármestere úgy oszt-szoroz, hogy a kártalanítás után épp a pénzüknél lesznek. Meggyőződése, hogy

az államnak válogatás nélkül, maradéktalanul meg kellene térítenie az önkormányzatok befagyott betétjeit,

mivel azok jelentős részben a kötelező feladatok ellátására kapott közpénzek. Hogy aztán a Sberbank végül helyt tud-e állni a kötelezettségeiért, vagy sem, az legyen az állam rizikója.