„Elég volt” – a háborút kritizáló hangok szólaltak meg az orosz állami tévében

A nagyon szoros hatalmi kontroll alatt tartott, a magyar közmédiát is messze túlszárnyaló orosz állami tévékben legalább két esetben megszólaltak a háborúval szemben kritikus hangok. Még azt a szót is kimondta az egyik propagandista, amit a cenzúrázott orosz nyilvánosságban tilos: hogy ami Ukrajnában zajlik, az háború.https://444.hu/2022/03/12/eleg-volt-a-haborut-kritizalo-hangok-szolaltak-meg-az-orosz-allami-teveben

A védelmi minisztérium befolyása alatt álló Zvezda TV-ben egy aktív katonatiszt kezdett el arról beszélni, hogy orosz katonák, a mi srácaink, halnak meg Ukrajnában. Mivel Oroszország több napig azt is tagadta, hogy lennének áldozatok a seregében, és azóta se nagyon beszélnek a veszteségeikről, ezért ez kirívó eltérésnek számít a hivatalos narratívától. A műsorvezető félbe is szakította, a mondatot sem engedte befejezni, és emelt hangon utasította rendre a katonát.

A másik incidens három napja történt a Putyin egyik fő propagandistájaként emlegetett Vlagyimir Szolovjev esti talk show-jában. Róla nemrég külön megemlékeztünk, amikor élő adásban omlott össze: nem tudta kezelni a hírt, hogy szankciós listára került, és ezért lefoglalják az olaszországi villáit.

Maga a műsorvezető továbbra is fegyelmezetten viselkedett, de bejáratott vendégei közül többen is olyan mondatokat engedtek meg maguknak, ami békeidőben is szokatlan lenne, háborús helyzetben pedig alig elképzelhető. A Rosszija 1 nézőit is meglephette, hogy Szolovjev egyik beszélgetőtársa, a Moszkvai Állami Egyetem dékánhelyettese azt kezdte fejtegetni, hogy „ez az időszak nehéz lesz. Nagyon nehéz lesz. Még annál is nehezebb, mint amilyen 1945 és az 1960-as évek között volt… Erősebben kapcsolódunk a globális gazdaságba, mint a Szovjetunió, jobban függünk az importtól”.

De ezután jött csak a java. Az ismert filmrendező és az állami média egyik beszélő feje, Karen Sahnazarov ugyanis odáig ment, hogy kimondta azt: „Az ukrajnai háború nagyon nyomasztóan hat a társadalmunkra. Ukrajna, bárhonnan is nézzük, ezer személyes szállal kapcsolódik Oroszországhoz. Az ártatlanok egyik csoportjának szenvedése nem kárpótol más ártatlanok szenvedéséért. Nem látom valószínűnek, hogy nácitlanítani tudunk egy ilyen hatalmas országot. Másfél millió katonát kellene odavinnünk, hogy ellenőrizni tudjanak mindent. Ugyanakkor nem látom azt a politikai erőt, amely az ukrán társadalmat oroszpárti irányba tudná konszolidálni. Akik arról beszéltek, hogy [az ukránok] tömegesen vonzódnak Oroszországhoz, nyilvánvalóan rosszul mérték fel a helyzetet. A legfontosabb ebben a helyzetben, hogy állítsuk le a katonai műveleteinket.”

 A műsorvezető, Vlagyimir Szolovjov kitüntetést vesz át főnökétől  Fotó: Kremlin.ru, CC BY 3.0

A filmrendező természetesen nem tagadta meg eddigi önmagát, továbbra is arról beszélt például, hogy ezt a háborút az USA indította el, az amerikaiak az igazi ellenfelek, ők támadnak a szankciókkal – de hozzátette, hogy ezek a szankciók nagyon „precízek”.

„A közhangulat megváltozásától lehet tartani, a hatalmi struktúrák destabilizálásától… annak a lehetőségétől, hogy az egész ország destabilizálódik, és polgárháború tör ki [Oroszországban]. Ezt az apokaliptikus forgatókönyvet az amerikaiak írták. Nekik származik hasznuk abból, hogy belerángattak minket ebbe a katonai műveletbe” – tért vissza a filmrendező a háború hivatalosan elfogadott megnevezéséhez, és hozzátette: „Ezt valahogy abba kell hagynunk.” Sahnazarov ezután még abba is belement, hogy nagyon rosszul nézne ki Kijev elfoglalása, és az sem mutatna jól, ha „totális humanitárius katasztrófa” képe bontakozna ki Ukrajnában, mert akkor még „közeli szövetségeseink”, India és Kína is kénytelen lenne elhatárolódni Moszkvától.

A műsorvezető, Szolovjov próbálta félbeszakítani a kritikus megjegyzéseket, de kevés sikerrel. Ugyanis a következő vendég is renitenskedett: egy Közel-Kelettel foglalkozó szakértő feltette a kérdést:

kell nekünk egy újabb Afganisztán?

– utalva itt a Szovjetunió hosszú, drága és eredménytelen megszállási kísérletére. „Nem kell ez nekünk. Elég volt” – tette hozzá.

A következő vendég, egy elemzőintézet igazgatója arra mutatott rá, hogy bár az energiaárak nyugaton is emelkedni fognak, de „a végső csapást mi kapjuk, ami példátlan lesz”, „együtt megyünk a pokolba – talán Kína kivételével -, de a népünket nem teszi boldoggá, ha a franciákkal és németekkel együtt jut pokolra.”

A meghívottak leginkább abba az irányba érveltek, gyanúsan nagy összhangban, hogy bár Oroszországnak igaza van, de a szankciók fájnak, ezért abba kell hagyni a háborút, meg kell elégedni egy kisebb győzelemmel. Egyes nyugati lapok ezeket a megszólalásokat mint az állami tévében elhangzó első kritikákat tálalták, és úgy kommentálták, hogy a fokozódó általános elégedetlenség jele. (Daily BeastEvening Standard)