Dudujka Pál cikke
Tegnap hajnalban átfogó szovjet támadás tiporta porba a magyar demokráciát. Miskolcot érdemi ellenállás nélkül foglalták el az idegen csapatok, a hadműveletben azonban nem mindenki vett részt. Potocki őrnagy, a pingyomi szovjet hadosztály parancsnoka a halált választotta a támadás végrehajtása helyett.
F. Potocki őrnagynak, a Miskolc melletti Pingyom-tetőn székelő szovjet katonai tábor parancsnokának a neve sokak számára lehet ismerős. Az elmúlt két évben számos ünnepség résztvevője, szónoka volt, fényképe még az Északmagyarország hasábjaiba is bekerült. Színházkedvelő ember, így egy kicsit Miskolc társadalmi életébe is belekóstolt már. Neki is köszönhető, hogy míg Budapesten szörnyű harcok dúltak a magyar felkelők és a szovjet katonák között, addig Miskolcon ilyen szempontból nyugalom volt, egyetlen összecsapásra sem került sor a szovjetek és a forradalmárok között. Potocki őrnagy bármikor véget vethetett volna a miskolci forradalmi eseményeknek, ő azonban mindvégig távol tartotta katonáit a várostól. Bölcsességével nemcsak „fiait”, de a fegyvertelen polgári lakosságot is megkímélte a harcoktól.
A forradalmi szervezetek már az első napok óta tartottak attól fogva, hogy egyszercsak a pingyomi szovjetekkel találják magukat szembe. Először október 25-én vették fel telefonon a kapcsolatot Potocki őrnaggyal és arra kérték, hogy az atrocitásokat elkerülendő, maradjon távol katonáival a várostól. Az őrnagy ezt készségesen megígérte, csupán azt kérte viszonzásul, hogy ha véletlenül valamelyik harcosa mégis betévedne a városba, vigyék ki Pingyomra.
A miskolci munkástanácsi vezetők a későbbi napokban is többször felkeresték Potockit, miután a pingyomi szovjetek támadásáról szóló álhírek jutottak fülükbe. Potocki őrnagy nyugodtan és készségesen állt a rendelkezésükre, nap mint nap. Tisztességére legyen mondva, korrekten járt el. Közölte, amennyiben támadási parancsot nem kap, legfeljebb atrocitások meggátolása céljából küld katonát a városba. Október 29-én aztán forróvá vált a helyzet, miután megkapta az ominózus parancsot. A szovjet bevonulási parancsról értesülő munkástanácsi vezetők Bogár Károly vezetésével siettek ki hozzá, hogy lebeszéljék. Bogárék a Nehézszerszámgépgyárban lévő légvédelmi lövegekkel fenyegették, ez azonban vélhetően nem volt Potockira hatással. Bár a szovjet bevonulás elmaradt, annak oka azonban inkább a parancs visszavonása lehetett.
Október 30-a fontos nap volt, Potocki őrnagyot álruhában vezették végig a városon, hogy lássa, nincs oka beavatkozásra, az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba. Miután személyesen győződött meg a miskolci állapotokról, a forradalmi katonai tanáccsal meg nem támadási „szerződést” kötött, amelyben értelmében mindkét fél kötelezte magát, hogy tartózkodnak az egymással szembeni fegyveres fellépéstől. Potocki határozott ígéretet tett tehát arra, hogy nem fog a forradalmi eseményekbe beavatkozni. Erre a becsületszavát is adta azzal a megjegyzéssel, hogy tudja ugyan, hogy ez orosz tiszt becsületszava a magyarok előtt nem sokat ér.
Tegnap hajnalban aztán bekövetkezett a tragédia. A várost szovjet egységek lepték el, egymás után fegyverezték le a laktanyákat, elfoglalták a fontosabb középületeket, majd kisebb tűzharc után lefegyverezték az egyetemi nemzetőrséget is. Szavát szegte Potocki? Ellenkezőleg!
Értesüléseink szerint tegnap hajnalban Potocki őrnagy Moszkvából valóban kapott telefonon utasítást arra, hogy a város megszállására készülő szovjet gyalogság részére tüzérségi előkészítést adjon. Az őrnagy először azzal tért ki a parancs teljesítése elől, hogy ezt a katonai helyzet nem engedi meg. Rövid időn múlva újból hívták telefonon és megismételték a parancsot. Potocki ismét megtagadta a parancs teljesítését és arra hivatkozott, ő szavát adta arra a forradalmi katonai tanácsnak, hogy nem fogja lőni a várost, amíg meg nem támadják. Moszkvai felettese azonban nem tűrt ellenkezést és a következő kérdést szegezte neki: – Tudja-e, mi az orosz katonatiszt kötelessége? – Potocki igennel felelt, letette a kagylót, pisztolyához nyúlt, majd főbe lőtte magát. A halált választotta becsületének feladása helyett.
Egyesek a Potocki őrnagy haláláról szóló hírt kacsának minősítik, tény azonban, hogy a pingyomi szovjetek valóban nem vettek részt Miskolc elfoglalásában, azt Kárpátalja felől érkező – részben magyar gyerekekből álló – egységek hajtották végre. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a szovjet egységek élén immár Bubnov alezredest látjuk, aki Szergejev katonai elhárító ezredessel együtt irányítja a megszálló haderőt.https://bomie.hu/becsuletszavat-adta-inkabb-agyonlotte-magat-a-szovjet-parancsnok-mintsem-hogy-elfoglalja-miskolcot/
Rés a pajzson
Az ismeretlen eredetű drón (drónok) átrepülése a magyar légtérben és az arra adott magyarázatok azt jelzik, hogy a légtér ellenőrzése hiányos.
o A NATO támogatásával épített radarok egyikét szemben a másik kettővel, amelyeket korábban hegycsúcsokra helyeztünk el, egy völgybe telepítette a Fidesz-kormány.
o A három radar így nem látja a teljes légteret, amit csak úgy lehetne biztosítani, hogy réskitöltő radar századok pótolják a hiányt.
Nem pótolták semmivel a rosszul elhelyezett radar okozta rést.
o 2010 és 2018 között a Fidesz-kormány leépítette a honvédséget, nem volt technikai fejlesztés és elvonták költségvetésének 20%-t.
o A 2018-ban elindított fejlesztési program, amelyből még szinte semmi nem valósult meg, nem a valódi kockázatok csökkentésére irányul. Tömeghadsereget vizionál, ami minden fegyvernemmel rendelkezik teljesen értelmetlenül.
o A két fő kockázat elemzésen alapuló fejlesztési igényt: a légtér ellenőrzését és a különleges műveleti képességek növelését, amelyek képesek lennének a modern hadviselésre nem biztosítja.
Figyelembe véve az orosz-ukrán háború tapasztalatait növelni kell a védelmi képességeket.
Okos védelem érdekében a kiberképességek, továbbá a mesterséges intelligencia fejlesztésére van szükség, amelyek a már meglévő harci-technikai eszközpark sokkal eredményesebb és hatásosabb alkalmazását eredményezik.
A légtér teljes ellenőrzését kell elsősorban biztosítani.
o Mivel a 3. NATO radarállomást nem megfelelő helyre telepítette a Fidesz-kormány, ezért szükség van a réskitöltő radar századok fenntartására és eszközeinek korszerűsítésére. Megtévesztő a „Vaskupola rendszer”, mint fogalom használata, mert a rádiólokátorok csak az egyik elemét képezik a rendszernek. „Vaskupola rendszernek” vannak felderítő elemei, ezek a radarok; megsemmisítő elemei, ezek a különböző típusú légvédelmi tűzeszközök; továbbá vannak vezetési elemei és támogató elemei.
o A légierő készültségi szolgálatának folyamatos fejlesztésére és a Gripen harci repülőgépek minél szélesebb spektrumú alkalmazásához szükséges képességekre van szükség. A jelenlegi gépmennyiséggel a NATO-ban előírt követelmények (a pilóták által lerepült idő) nem teljesíthetők, ezért előkészíteni javaslom újabb gépek beszerzését!
o A Magyar Honvédség hazai és nemzetközi feladatrendszeréhez szükséges légi szállító (helikopter, szállítórepülők) képességek fejlesztését is javaslom bővíteni.
o Modern kiképző repülőgépek beszerzésével vagy bérlésével biztosítani lehet a Magyar Honvédség kiképzési és légtérvédelmi feladatainak költségtakarékos ellátását.
Azt javaslom, hogy növeljük a szárazföldi haderő és a szárazföldi alegységeket támogató egyéb szervezeti elemek telepíthető hányadát. A Magyar Honvédség szárazföldi és támogató erőinek ma csak 20%-át tudja tartósan műveletben tartani.
o A telepíthető erők számára a túlélőképesség különösen nagy jelentőségű, ezért a magas intenzitású harctevékenységek folytatásához, illetve a telepíthetőséghez szükséges felszerelés biztosítása kiemelt fontosságú. A telepíthető erők felderítő képességének növelése során elsőbbséget élvezzenek a kis hatótávolságú pilótanélküli repülőgépek/drónok és a távrobbantású improvizált robbanó szerkezetek felderítését, illetve a felrobbantásukat megakadályozó eszközök beszerzése.
o Fejleszteni javaslom a telepíthető vezetési, híradó és informatikai rendszer, az anyagi készletek igény szerinti lépcsőzését, illetve a szállítókapacitás feltételeinek biztosítását.
o További gépjárműveket javaslok beszerezni, folytatni a páncélozott szállító járművek modernizációját, speciális könnyű katonai páncélozott terepjáró harcjárművekre is szükség lesz. A páncélozott szállító harcjárművek modernizációs programjának keretében parancsnoki, fegyvernemi és szakági járművek beszerzését javasolom.
o Az információgyűjtés és -feldolgozás hatékonyságának, illetve az azt támogató technikai eszközök fejlesztésének területén bővíteni kell az együttműködést NATO-szövetségeseinkkel, európai uniós partnereinkkel. Felgyorsítanani zükséges a telepíthető tábori híradó-informatikai háttér kialakítását is.
Rosszindulatú, szándékos ferdités vagy csak a hozzá nem értés?
„A NATO támogatásával épített radarok egyikét szemben a másik kettővel, amelyeket korábban hegycsúcsokra helyeztünk el, egy völgybe telepítette a Fidesz-kormány.
o A három radar így nem látja a teljes légteret, amit csak úgy lehetne biztosítani, hogy réskitöltő radar századok pótolják a hiányt.
Nem pótolták semmivel a rosszul elhelyezett radar okozta rést.”
Akkor most nézzük a valságot!
Nemzetközi Haditechnikai Szemle:
A Magyar HonvédségNATO-kompatibilis3D radarállomásai
Előzmények
A magyar kormány 1995-ben, országgyűlési határozat keretében vállalta, hogy NATO támogatással, 1998-ban korszerű, 3D képességű, nagy hatótávolságú radarberendezésekre cseréli az elavult szovjet gyártású lokátorokat.
A radarrendszer megfelel a NATO elvárásainak és biztosítja Magyarország – és ezzel együtt a NATO délkeleti területének– légtérvédelmét, jelentősen növelve a felderítési távolságotés javítva a felderítési képet a korszerű 3D technológiának köszönhetően. A 3D technológia ebben a kontextusban azt
jelenti, hogy egy időben, egy berendezéssel, az adott repülő tárgy 3 koordinátájáról (oldalszög, távolság és magasság) képes adatot szolgáltatni. (A régi technika ezzel szemben csak két paramétert – az oldalszöget és a ferdetávolságot –tudott mérni.) A tervek szerint a háromtagúra tervezett NATOkompatibilis légtér-ellenőrzési rendszer fedte volna le Magyarország légterét Békéscsaba mellett, a Felső-Borovnyák
tetőn Bánkútnál és a Zengőn, Pécs mellett.
A megvalósulás
A békéscsabai és bánkúti radarkomplexumok viszonylag hamar megépültek, évekkel korábban a harmadik helyszínnél. A harmadik „gombócnak” a pécsi lakosság és különféle szervezetek tiltakozását figyelembe véve, a szakmai szempontokkal nem harmonizáló helyet kellett keresni a Zengő helyett; először a Tubes-csúcson, majd végül Medinán. Így sajnos a nem ideális elhelyezkedés miatt úgynevezett réskitöltő radarok telepítése is szükségessé vált ezen a helyszínen.
A fürjesi laktanya területén, Békéscsaba és a névadó Fürjes települések között, az 1953. december 1-e óta működő radaros alakulat szovjet típusú radarokkal felszerelt állomásán építették fel Magyarország első 3D radarállomását, aminek próbaüzeme 2006 júliusában kezdődött.A bánkúti radarállomás műszaki átadása 2005. szeptember 8-án valósult meg egy, a már korábban is a Magyar Honvédség tulajdonában lévő híradó-átjátszóállomás területén.
A Zengőre tervezett radarállomás ellen 2003 végétől indult a már korábban említett társadalmi tiltakozás, ezért 2005 őszén a kormány a telepítés helyszíneként a Tubeshegy mellett döntött. A több éven át tartó ellenállás nyomán, 2010 júliusában a honvédelmi tárca megszüntette a Tubesre tervezett radarállomás építésügyi hatósági eljárását, majd 2011 márciusában jelentette be, hogy a Tolnamegyei Medina környékén működő radarszázad területét javasolja a katonai lokátor helyszínéül. Röviddel ezután a NATO is jóváhagyta az új helyszínt. Végül Medinán 2013. szeptember 11-én illesztették az épülő radarállomás tornyára a 3D-s radar csonkagömbjét, az úgynevezett radomot – ami a jellegzetes focilabda, illetve gömböc külsőt kölcsönöz a radartornyoknak. A gömb az időjárás viszontagságaitól védi az ország légterét ellenőrző radart. Műszaki átadása 2014 tavaszán kezdődött meg.
A teljes rendszer csak 2015-ben állt hadrendbe két működő, úgynevezett réskitöltő radarszázad biztosításávalegyütt, így már képessé vált a Magyar Honvédség hazánk
korszerű légtérvédelmére.