A Hvg birtokába jutott dokumentumok szerint a külügyminisztérium Olaszország elit részén a Comói-tó partján bérel villát Csiszár Jenő főkonzulnak. A cikk szerint a 350 négyzetméteres, 13 helyiségből álló, úszómedencés villa mellett egy tóparti stég könnyíti meg a gyönyörködést a festői környezetben, a svájci Alpoktól néhány kilométerre.
A rezidencia a főkonzulátus milánói székhelyétől 60 kilométerre van, ott élvez diplomáciai védelmet. Az ingatlant a lap szerint egy olyan üzletembertől bérli a főkonzulátus, akinek magyarországi terjeszkedését a diplomáciai képviselet egyengeti.
A lap szerint a Heti Hetes tévéműsor egykori műsorvezetője a magyar–olasz kapcsolatok aktív szereplője, rendszeresen találkozik üzletemberekkel, olasz gazdasági szereplőkkel. Mint írják, ápolja kapcsolatait a comói üzleti élet szereplőivel is, így Stefano Noschesével, akit néhány évvel ezelőtt egy pénzmosási ügyben vádoltak meg az olasz hatóságok.
A Hvg kérdésére a magyar külügyminisztérium annyit válaszolt, hogy a rezidenciát a jogszabályoknak megfelelően választották ki, és nincs előírás a külképviselet és a rezidencia távolságára. A Hvg úgy tudja, Szijjártó Péter is járt Csiszár villájában, ezt a külügyi tárca nem tagadta, ám csak annyit azt közöltek, hogy a miniszter hivatalos programjáról teljes körű tájékoztatást adnak, vagyis Szijjártó magánprogramjai nem nyilvánosak.
Miért kell a nemi népének diplomáciai védelem a liberálisoknak, amik iszonyatot műveltek a Heti hetes szereplőivel és miskolci elmeosztályukkal?
„A tudáson, szakmai felkészültségen alapuló klasszikus karrier-lehetőségeknek egyébként valóban leáldozott. A szakmaiság helyére mindenhol a dilettantizmusba oltott talpnyalás és a futószalagon megszerezhető kaptafa-identitás lépett. Ahogy a tudásalapú társadalom munkaalapú elmebajjá avanzsált, a klasszikus gazdaságpolitika helyett unortodox kuruzslással hasítunk, a klasszikus egészségügy pedig lassan és jobb híján a ráolvasással gyógyítás művészetévé fajul. És akkor még nem is beszéltünk egy nagyköveti és egy főkonzuli tisztség közötti markáns különbségekről. Nem is fogunk, mert tök fölösleges. Szijjártó személye és létezése tökéletesen igazolja, hogy a diplomáciai szakképesítés teljesen haszontalan bolsevik elhajlás. Ez az ember bizonyítja, hogy a –Hülye vagy! – Nem, te vagy a hülye! – típusú két és fél bites érvrendszerbe csomagolt szilárd hit bizonyos helyeken miniszteri széket ér. Ez az érvelés tökéletesen megmagyarázza, hogy a tahók magabiztossága miért lehetetlenít el minden értelmes párbeszédet ebben az országban. A semmihez nem értő barmok lenézik, és veszélyforrásnak tartják a valódi tudást, annak létjogosultságát pedig egyszerűen azzal kérdőjelezik meg, hogy a velük egyet nem értők nem értenek velük egyet. A tudjukkik. A magyar diplomácia legutóbbi évein végignézve, nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, hogy ha voltak ennek az országnak kimagasló diplomatái, akkor azok most együttes erővel forognak a sírjukban, látva ezt a semmihez nem hasonlítható mélyrepülést. Nem véletlen, hogy Szijjártó Pétert, akárcsak főnökét ma legfeljebb az Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Oroszország típusú virágzó demokráciákban veszik emberszámba. Értelmes, tanult, művelt ember pedig még mutatóban sem maradt a házuk táján. Az egységsugarú fizetett trollokkal viszont az a baj, hogy ki lehet őket nevezni külügyminiszternek, csak civilizált helyeken összesúgnak a háta mögött, kiröhögik, vagy egyszerűen átnéznek rajta. És sajnos ez nem a magánügyük.